Ezért hívhatta össze Orbán Viktor mára a minisztereit

Változtatni kell a kormány brüsszeli tárgyalási stratégiáján, ha a Bizottság által kidolgozott új mechanizmussal az uniós 27-ek egyhangú döntése helyett elég lenne a 26-ok egyetértése a 18 milliárdos Ukrajnának szánt közös uniós hitel megszavazására. A németek kormány is támogatja a 3000 milliárd felfüggesztését a magyar kohéziós források esetében. 

Tegnap kora délután munkatársunknak kormányzati források azt mondták, nem kapott még Ursula von der Leyenéktől tájékoztatást a magyar kormány arról, hogy az Európai Bizottság végül enyhít-e a 3000 milliárdos EU-s kohéziós forrás felfüggesztéséről szóló javaslatán, vagy ezt a szigorú mértékű befagyasztást terjesztik az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, illetve az uniós csúcs elé – e testületek hivatottak dönteni, nemcsak a 3000 milliárd sorsáról, de a 2300 milliárdos helyreállítási pénzekről is. Ha ez utóbbiról nem lesz december 31-ig megállapodás a magyar kormány és a Bizottság között, Orbán Viktorék elveszítik e keret 70 százalékát, ami szintén óriási összeg lenne. 

Péntek estére ugyanakkor kiderült, hogy a Bizottság költségvetési biztosa Johannes Hahn, az EU-s nagyköveteknek eljuttatott és az levelében lényegében fenntartja a Bizottság korábbi megállapításait – a 3000 milliárd elvonását – noha a francia és német lobbinak megfelelően figyelembe vették azokat a lépéseket, melyeket a 17 vállalásból a magyar kormány az eredeti határidő a november 19-e után teljesített. 
Már kiderült: a német kormány is a 3000 milliárd felfüggesztése mellett áll. „A jogállamiság az európai egységünk és szolidaritásunk alapja. Az Európai Bizottság arra jutott, hogy Magyarország által hozott korrekciós intézkedések nem elegendők az európai uniós pénzek védelméhez. Támogatjuk a Bizottság azon javaslatát, hogy a Magyarországnak szánt forrásokat mindaddig visszatartsák, amíg azok veszélyben vannak” – tweetelte Anna Lührmann német EU-ügyi államminiszter.  

Johannes Hahn uniós nagyköveteknek írt levele szerint a magyar Országgyűlésben december 7-én elfogadott jogi szövegek is csak korlátozott változtatásokat vezettek be a Bizottsághoz 2022. november 19-én beérkezett dokumentumok korábbi változataihoz képest. Hahn a központi nyilvántartás adataira és az átláthatóságra vonatkozó közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályozást hozta példának. 

Nyilván erre is válasz, hogy ma a rendkívüli kormányülésről Orbán Viktor azt posztolta – üzenve Brüsszelnek – hogy „Magyarország minden vállalást teljesített, amiben megállapodott az Európai Bizottsággal”. A miniszterelnök azt írta: “a brüsszeli bürokraták újabb feltételeket támasztanak, ránk akarják erőltetni az akaratukat a bevándorlás, a szankciók és a gender kérdésében is. Magyarország teljesíti a vállalásait, de a bevándorlás, a gender és a szankciók kérdésében nem Brüsszel, hanem a magyar emberek érdekeit képviseljük”. 

Menetrend

Az uniós nagykövetek hétfőn tanácskoznak, és nyilván a magyar ügyekről is – a helyreállítási terv jóváhagyásáról és a 3000 milliárd befagyasztásáról – is állást foglalnak. 

Az atv.hu-hoz eljutott információk szerint december 12-én vagy online, vagy személyes találkozón újra állást foglalnak négy kérdésben: a két magyar ügyben és a globális minimumadó, illetve az Ukrajnának szánt 18 milliárdnyi közös uniós hitel ügyében – ez utóbbi gyors elfogadása rendkívül fontos a Bizottság és Kijev számára, és ez az a kérdés, amire Orbán Viktorék nemet mondanak, elvi álláspontjuk a közös uniós hitel megvétózása. 
Most viszont, ahogyan az Euronews megírta, Brüsszel kicsavarhatja Orbán Viktorék kezéből a vétó eszközét azzal az Ukrajnának szánt 18 milliárdos közös uniós hitelnél. Az Európai Unió költségvetési keretén belül a 26 tagállam részvételével – Magyarország nélkül – az EU ugyanis létrehoz egy olyan új eszközt, amely kizárólag Ukrajna uniós hitellel történő megsegítését szolgálja.

Az Európai Bizottság, Ursula von der Leyenék javaslata már a jövő héten az Európai Parlament elé kerülhet. Daniel Köster, az Európai Néppárt szóvivője erről beszélt legalábbis egy pénteki brüsszeli sajtótájékoztatón. Köster kifejtette, hogy tudomása szerint a Bizottság és a Tanács az új jogi eszközön dolgozik, és az Ukrajnának szánt hitelt már új mechanizmussal fogadnának el. Köster szerint az új mechanizmus gyorsított eljárással készül és erről már a jövő héten szavazhat az Európai Parlament. Az új mechanizmus lényege: ez már nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós  27-ek között. 

Az Európai Tanács, az uniós miniszterelnökök, elnökök testülete pedig legközelebb december 15-én ülésezik, elképzelhető, hogy már jövő csütörtökre napirenden lesz az uniós csúcson is a 26-os döntési mechanizmus a 18 milliárdos ukrán hitel ügyében. Viszont az biztosra mondható, hogy az EU-csúcs napirendjén a magyar EU-s ezermilliárdok ügye ott lesz. 

Varga Mihály múlt vasárnap beszélt arról, hogy a Bizottság zsaroló pozícióba szeretne kerülni, Orbán Viktor ugyanakkor azt visszautasította, hogy a magyar kormány zsarolna, és főképp, hogy Varga Mihály kedden megvétózta volna az Ukrajnának szánt 18 milliárdos hitelt Brüsszelben. 

Mindenesetre még a globális minimumadó mellett több EU-s külpolitikai ügy is van, ami egyhangúságot követel meg az EU-ban a 27-ek között, és a magyar kormány tudja blokkolni az elfogadásukat. 

Kiszelly ezt a forgatókönyvet vázolta az uniós pénzekről

A Századvég Politikai Elemzések Központjának az igazgatója szerdán az atv.hu-nak egyértelműnek nevezte, hogy „zsarolás” történik az Európai Unió részéről, ami a Magyarországnak járó EU-s helyreállítási forrásokat és a kohéziós pénzeket illeti – a cseh soros elnökség pénzügyminisztere el is mondta a keddi Ecofin ülés után a brüsszeli sajtónyilatkozatában, hogy egy csomagban kezelik ezeket a magyar ügyeket a globális minimumadóval és az Ukrajnának szánt 18 milliárdos közös hitelfelvétellel.

Valóban chicken game folyik, a magyar kormány és Brüsszel sem rántja félre a kormányt, hanem alternatív megoldást keres – jelentette ki, hozzátéve: a kormány a piacokról szeretne hitelhez jutni, míg Brüsszel az Ukrajnának tervezett 18 milliárdos közös hitelt az 26-ok egyetértésével próbálja elfogadtatni.

Kiszelly Zoltán azt prognosztizálta, hogy munkatársunk kérdésére, hogy lesz-e év végére aláírt megállapodás a 2300 milliárdos helyreállítási alapról, illetve a kohéziós forrásokról, ami esetében eleve 3000 milliárd felfüggesztését javasolja a Bizottság: „Ami most az asztalon van Brüsszelben a Bizottságnál, az Magyarország számára nem elfogadható. Papíron létezik ugyanis csak az uniós pénz, a valóságban nem.”

A magyar kormány várhatóan valószínűleg nem ír alá olyan megállapodást az Európai Bizottsággal, mint a lengyelek azon az alapon, “hogyha majd jól viselkedtek, akkor mi is készek vagyunk utalni a nektek egyébként járó pénzt” ‒ mondta az elemző, aki szerint „ha nem valós a portéka, amit Brüsszel kínál, azt miért írná alá Orbán Viktor miniszterelnök?”. Ha viszont garanciát kap a kormány a kifizetésekről, akkor heteken belül, még idén aláírható a megállapodás – mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint magyar kormány permanens zsarolása folyik, és jelenleg nincs garancia arra, hogyha a kormány teljesíti a 17 plusz 10 vállalást, azaz a 27 „mérföldkövet”, amit a Bizottság elvár, nem lesz egy 28. vagy 29. és így tovább.

Az elemző arra, hogy a magyar kormány alternatív megoldást is keres, a kínai Zöld Panda 2 milliárd jüan hitelfelvételt említette meg, amit a magyar kormány felvett, mint alternatív finanszírozást az uniós források helyett.

Atv.hu