Ha az oroszok elzárják a gázt Magyarország felé, akkor is átvészeljük a telet

Az elmúlt napokban Magyarországon is rekordszint közelébe emelkedett a gáztárolók telítettsége, miközben több ország már a technikai határokat feszegetve bőven 100 százalék fölé töltötte tárolóit.

A szokottnál is aktívabb tartalékolásnak csak részben a szigorú uniós előírás az oka: a kereskedők is próbálták kihasználni az alacsony nyári árakat, bízva abban, hogy egy téli dráguláson sokat kereshetnek.

A jelentős készleteknek köszönhetően elég magabiztosan várhatjuk a telet, még akkor is, ha reális kockázata van, hogy az orosz szállítások újabb – Magyarország szempontjából is fontos – útvonalon állnak le.

Száz százalék felett

Múlt hét végén már a 98 százalékot közelítette a magyar gáztárolók telítettsége. Ez azt jelenti, hogy mostanra nagyjából 6,4 milliárd köbméternyi gázt helyeztek el a hazai egységekben, amely a teljes éves hazai fogyasztás durván kétharmadát fedezi. Ennél több gáz a magyar tárolókban csak a covid-járvány miatti árzuhanást követően, 2020-ban volt, de az elmúlt időszak trendjeit látva néhány napon belül az akkor telítettségi szintet is átléphetjük.

Ha így lesz, Magyarország is csatlakozhat azoknak az országoknak a csoportjához, amelyek mostanra rekordmennyiségű gáztartalékot halmoztak fel. A készletek lényegében mindenhol történelmi csúcson vannak. Olyannyira, hogy több országban az elméleti maximumot is meghaladta a tárolókba töltött gáz mennyisége: Portugáliában lassan 107, Romániában pedig 106 százalékos a töltöttség, de 100 százalék felett vannak a spanyolok is.

A látszólagos ellentmondásnak több magyarázata is lehet – mondta lapunknak Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója. Az egyik, hogy a tároló szempontjából a betöltött gáz térfogata számít, a piaci szereplőknek azonban az a fontos, hogy a gáz elégetése mennyi energiát termel. Így a tárolói kapacitásokat sem köbméterben, hanem jellemzően megawattórában adják meg. A különböző forrásból érkező földgáz fűtőértéke azonban eltérő lehet, azaz egy köbméter gáz elégetésével nem feltétlenül ugyanannyi energiát nyerünk.

Ha valaki gyakran nézeget gázszámlákat, akkor már szembesülhetett ezzel a problémával: a fűtőérték még Magyarországon belül is különbözhet régiónként, ezért nem is voltak teljesen egységesek az árak az ország különböző pontjain. Így viszont, ha magasabb fűtőértékű gázt töltenek a tárolóba, akkor a megawattórában megadott mennyiség úgy is lehet a maximális érték felett, ha köbméterben még nem érték el ezt a szintet.

A másik magyarázat, hogy a tárolók kapacitása általában egy technikai paraméter, amely annyira azért nem fix, hogy ne lehetne eltérni tőle. Bár vannak olyan esetek^*, ahol nem érdemes kockáztatni, ám egyes tárolóknál nagyobb lehet a rugalmasság. Az érintett országokban vélhetően az ilyenek vannak többségben.

Mindenesetre – részben az ilyen túltöltéseknek is köszönhetően – az uniós tárolókban összesen már több mint 106 milliárd köbméternyi gáz van. Ráadásul piaci pletykák szerint az európai kereskedők Ukrajnában is tároltak le gázt, így az összes tartalék még ennél a rekordszintnél is néhány milliárd köbméterrel magasabb lehet.

Sokat kaszálhatnak rajta

A szokásosnál is nagyobb tartalék részben annak köszönhető, hogy uniós előírás is volt erre. A tagállamoknak a tavalyi 80 százalékot követően ezúttal 90 százalékig kellett tölteniük a tárolóikat. Az sem véletlen azonban, hogy mostanra ezt a kötelező szintet is messze átléptük. A gáz nyári letárolása ugyanis csak részben biztonsági döntés, legalább ennyire üzleti kérdés is. Amellett, hogy a nagyobb téli felhasználás egy részét mindenképp nyáron kell bespájzolni,

a kereskedők az árak alakulása miatt is dönthetnek úgy, hogy több vagy kevesebb gázt töltenek a tárolókba.

Ha a betárolási időszakban alacsonyak az árak, és a szereplők arra számítanak, hogy ez nem marad így, akkor megéri nyáron sok gázt vásárolni, és azt tárolókba tölteni, majd télen drágábban eladni. Az idén valószínűleg ezt láthatjuk: az elmúlt hónapokban kifejezetten alacsonyak voltak a gázárak, amelyek azonban már a közelmúltban elkezdtek emelkedni, így kifejezetten jól járhat az, aki a nyáron vett gázt a következő hónapokban el tudja adni.

Bár az európai tárolókban mostanra felhalmozott 106 milliárd köbméternyi gáz sokéves összevetésben is hatalmas mennyiség, az uniós országok teljes téli-tavaszi fogyasztását azonban még így sem fedezi: tavaly november és január között használtak el durván ennyi gázt az EU-ban. A fűtési szezon azonban március-áprilisig tart, és a január utáni három hónapban még nagyjából 90-100 milliárd köbméter felhasználással lehet számolni.

Oroszok nélkül is

Ez azonban alapesetben gond nélkül bejön majd ebben az időszakban. Az idén eddig jellemzően heti 5-7 milliárd köbméter import futott be az EU-ba, ami azt jelenti, hogy

április közepéig jóval több mint 100 milliárd köbméter lehet a behozatal.

Még akkor is, ha időközben az Oroszországból érkező import tovább csökken, amit nem lehet kizárni. A bolgárok által a közelmúltban az orosz gázra kivetett – valószínűleg teljesen jogszerűtlen – tranzitdíj (vagy inkább extra vám) ugyanis kifuthat oda, hogy leállítják a szállítást a déli útvonalon, amelyen egyébként Magyarország is kapja az orosz gáz jelentős részét. A Gazpromnak ebben az esetben egyetlen megoldásként az Ukrajnán keresztüli szállítások fokozása maradna. Ha azonban erre Moszkva nem hajlandó, akkor előfordulhat, hogy az oroszok – ahogy más országokkal ez már megtörtént – Magyarország felé sem teljesítik szerződéses kötelezettségüket, és így tovább csökken az Európába érkező orosz import.

Ez ugyanakkor – mivel az oroszok már korábban leépítették az európai szállítások jelentős részét – heti mindössze néhány százmillió köbméter behozatal kiesését jelentené, aminek uniós szinten rövidtávon nem lenne komoly jelentősége. Egy ilyen fejlemény

az árakat biztosan megmozgatná, de európai szinten ellátási gondokat nem okozna.

A legérzékenyebben azokat az országokat érinthetné, amelyek még most is jelentős részben támaszkodnak az orosz behozatalra, így hazánk mellett Szlovákiát és Ausztriát^*. Ahogy azonban Holoda Attila erre felhívta a figyelmet: ezekben az országokban a teljes gázfogyasztáshoz képest is kifejezetten magas a tárolói kapacitás, vagyis az érintett államok saját igényeikhez viszonyítva jelentős tartalékokkal rendelkeznek.

Amint erről már volt szó, a magyarországi készletek jelenleg a teljes éves hazai fogyasztás kétharmadát tudnák fedezni, és hasonló az arány Szlovákiában, míg Ausztriában ennél is magasabb^*. Arról nem is beszélve, hogy ugyan a magyar kormányzati kommunikáció arról szól, hogy ki vagyunk téve az orosz importnak, ha szükség lenne rá, a kieső behozatal jelentős részét tudnánk pótolni máshonnan.

G7.hu