Itt a vége:sorra húzhatják lefelé a rollót a kisboltok Orbánék rendelete miatt

Szomorkás a hentes, borúlátó a kisboltos, és a zöldséges is komor tekintettel latolgat. Nem éri meg nekik, hogy duplázni kell az árukészletet

Közröhej lett az árstoppos termékek hiánya, tele az internet a jelenséget kigúnyoló mémekkel. Indiana Jones az arany bálványszobor helyett egy kiló cukrot próbál ellopni a végzet templomának oltáráról, a közösségi oldalakon pedig egymást értesítik a háziasszonyok, melyik boltban láttak olajat, lisztet. Így bosszankodunk és nevetünk azon, hogy több élelmiszerlánc korlátozta az egyszerre megvásárolható krumpli, tojás, tej, cukor mennyiségét karácsony előtt. Most hatósági eszközzel próbál megoldást találni a kormány a lehetetlen helyzetre.

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kereskedőknek kétszer annyi ársapkás terméket kell készleten tartaniuk, mint amennyi az árak befagyasztásakor volt. Csakhogy a kereskedők már eddig is durván ráfizettek, hogy a kormány arra kötelezi őket, hogy beszerzési ár alatt árulják az árstoppos termékeket, a veszteséget pedig nem téríti meg nekik senki.

 Kivitelezhetetlen! – így reagált a hírre Dallos Klára, az egyik zuglói kisbolt tulajdonosa. Ez az üzlet már most is 580 forintért vásárolja a cukor kilóját, és csaknem fél áron, 300 forintért kell adnia a jogszabály miatt, a 600 forintos napraforgóolajért pedig 1200 forintot fizet, így minden egyes liter 600 forint veszteség. – Nem tudok kétszer ennyit a polcra tenni, tönkremegyünk! – panaszolta a kétségbeesetten Klára.

Molnár Mária munkahelyén, a zuglói zöldség-gyümölcs üzletben a krumplit és a tojást kell a november 30-ai áron adni. A burgonyával egyelőre nincs gond, amíg el nem fogy a hazai termés és fel nem megy az importkrumpli ára.

Ebben az üzletben az L-es méretű tojás darabján elvileg 10 forint a haszon 90 forintos beszerzési és 100 forintos eladási árral számolva. De ezt a csekély különbözetet elviszik az egyéb kiadások, a szállítási költségek, vagy ha például valamelyik tojás megsérül és ki kell dobni. A veszteséget az üzlet el tudja oszlatni a zöldségek és gyümölcsök árán, a törzsvásárlók megértik, és a pénzükért amúgy is kivételesen jó minőséget kapnak.

A kormányrendelet a húsboltokat is érinti, hiszen a sertéscomb a válság kezdetétől hatósági áras. Most ebből is kétszer annyit kellene tartaniuk a henteseknek, hogy ne fordulhasson elő az, hogy csak 2-3 ezer forintos húsfélékből válogathat a vevő.

– Nem hiszem, hogy bárki végig gondolta volna, hogy egy disznónak két combja van. Ahhoz, hogy kétszer ennyi combot tartsunk, két disznót kellene rendelnünk de annyi meg nem fér el a raktáramban – mutatott rá az ellentmondásra egy neve elhallgatását kérő boltvezető. Egy másik üzletben már eleve nem is tartanak sertéscombot az árstop óta, csak dagadót, tarját, lapockát, karajt.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint az árstop a kis élelmiszer üzleteket állítja kihívások elé, ugyanis minél kisebb a választék, annál kevésbé tudja a kereskedő ráterhelni a veszteséget a többi, nem árstoppos termékre.

– Az infláció miatt az emberek amúgy is kevesebbet vásárolnak, és keresik az akciós, olcsóbb termékeket, ezeket pedig a nagy áruházakban találják meg. Velük egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt a kis üzletek. Hogy mennyien mehetnek tönkre, azt még nem látni előre, de annak idején a vasárnapi boltzár sem vitte csődbe az üzleteket, pedig sokan kongatták a vészharangot – vélekedett a szakszervezeti vezető.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint viszont számolni kell azzal, hogy az árstop meghosszabbításával több üzlet kerül nehéz helyzetbe és többen zárhatnak be végleg.

Blikk.hu