1 perce érkezett:Felmentették az újbudai rendőrgyilkost-Íme a részletek

Kóros elmeállapota miatt felmentette pénteken a Fővárosi Törvényszék Sz. Szilárdot, aki tavaly január 12-én meggyilkolt egy rendőrt, további két járőrt pedig megsebesített Újbudán, egy Lecke utcai társasházban. A tragédiában a 29 éves járőrparancsnok, Baumann Péter vesztette életét,írja a 24.hu

Pénteken iratismertetéssel és a perbeszédekkel folytatódott az újbudai rendőr gyilkossággal vádolt férfi büntetőpere, ami az elkövető és az áldozatok előző tárgyaláson lévő afférja miatt igencsak forró hangulatúnak ígérkezett. Sz. Szilárdot leszarházizta az egyik rendőr, amikor a férfi megint azt ecsetelte, hogy magát védte, és Baumann fordult bele a késbe. A kényszergyógykezelés alatt álló terhelt erre visszaszólt, hogy „Fogtok ti még szopni!”.

Ahogy eddig úgy ezúttal is bilincsben és vezetőszáron hozták bíróságra Sz. Szilárdot a büntetés-végrehajtás fegyveres kommandósai. A férfi egy fekete farmerban, és farmerban, egy fekete noteszt szorongatva érkezett a bíróságra.

Az ominózus napon Sz. Szilárd az újbudai lakásában tartózkodott. A felette lévő lakásból hangokat hallott, ezért azt gondolta, hogy szomszédja bajban lehet, s dörömbölni kezdett az ajtaján. A szomszéd nem nyitott ajtót, ezért a férfi egy kalapáccsal betörte az ajtót.

Az elkövető bement a szomszédja lakásába és közölte, hogy majd megcsináltatja az ajtót, és távozott. A lakók értesítették a rendőrséget, de az elkövető maga is bejelentést tett. A bejelentésekre két rendőri egység érkezett a helyszínre, akik az első emeleten intézkedtek a férfival szemben. Az elkövető megmutatta a ruházatában lévő, közel 17 centiméter pengehosszúságú kést, melyet a rendőrök elvettek.

A rendőrök közölték vele, hogy előállítják és megpróbálták megbilincselni. A terhelt veszélyben érezte magát, ezért ütésekkel és rúgásokkal próbálta akadályozni az intézkedést. Sz. Szilárd közben elhatározta, hogy megszerzi a rendőrök szolgálati fegyverét, ez nem sikerült neki, de észrevette, hogy a tőle elvett kés leesett dulakodás közben a földre. A férfi meg akarta ölni a rendőröket, ezért felkapta a kést.

Szúró mozdulatokat a rendőrök felé, melyek közül több eltalálta őket. Végül a támadó kezében tartott kést az egyik rendőr a taktikai kesztyűje segítségével eltörte. A rendőrök megszúrását követően a férfi elmenekült a lakóházból, de két megsebesült rendőr követte a közeli villamosmegállóba, ahol az egyik rendőr figyelmeztető lövést adott le. A terhelt ennek hatására sem vetette alá magát a rendőri intézkedésnek, így lábának alsó részére célzott lövést adtak le, és a helyszínre érkezők segítségével megbilincselték

A férfi a rendőri intézkedés során egy 17 centiméter pengehosszúságú tőrrel szívtájékon szúrta Baumann Pétert, aki ennek következtében hősi halált halt. Egy másik rendőrt a vállán, harmadik társukat pedig a combján szúrta meg a tettes. A nyolc általános iskolás végzett Sz. Szilárd a korábbi tárgyaláson következetesen kitartott amellett, hogy a rendőrök támadtak rá, és ő csak védekezett. Állítása szerint ő elesett és hanyatt feküdt a földön, amikor Péter ráesett, majd belefordult a késbe. Úgy fogalmazott, hogy semmi okot nem adott arra, hogy lábon lőjék.

A bíró a tárgyalás elején ismertette a korábban elkészült szakértői véleményeket. Elmondta, hogy az igazságügyi szakértői vélemény szerint Sz. Szilárd paranoid pszichózisban szenvedett a bűncselekmény elkövetésekor, és olyan téveszméi voltak, hogy megfigyelik és üldözik. A szakvélemény szerint a kóros elmeállapota kizárta azt, hogy felismerje a cselekménye súlyát és következményeit.

A férfi kezelőorvosa viszont arról beszélt egy korábbi tárgyaláson, hogy jelenleg nem produkál pszichotikus tüneteket a vádlott. Ehelyett inkább kevert személyiségzavar az, ami dominál nála. Mint mondta, Sz. Szilárdnak nincs betegségbelátása, és nem gondolja azt, hogy paranoid volt a bűncselekmény elkövetésekor. Amikor a sértett ügyvédje megkérdezte tőle, hogy mit szól ahhoz, hogy elmebetegnek minősítették, amikor a bíróságon értelmes válaszokat adott, így felelt: „Attól, hogy valaki szorong és paranoid, még nem lesz hülye.”

A bíró a tárgyalás elején engedélyezte, hogy Sz. Szilárdról levegyék a bilincset a bv kommandósai. Sz, Szilárd azzal kezdte, hogy a közútkezelő kameráján látszik, hogy nem volt figyelmeztető lövés, és az egyik rendőr ráfogta a fegyverét a villamosmegállóban.  Úgy fogalmazott, hogy látszott, hogy csillogott valami a sértett övén, ami egyértelmű, hogy nem lehetett más, mint bilincs. Mint mondta, nem is lett volna indítéka arra, hogy bűncselekményt kövessen el.

„Mi oka lenne egy értelmes, intelligens embernek az intézkedés ellen is ellenállni vagy bármilyen bűncselekménybe belemenni? Amikor kijöttek, teljesen együttműködő voltam, kicsit pörgősebb, mert ilyen a habitusom. Az egyik rendőr azt állította, hogy neki mentem és elsodortam. Elképesztő az az állítás, hogy engem tíz percig győzködtek az eset előtt. Ez nonszensz, szerintem még a bírónő is simán falhoz állítana három perc alatt”

Ezt követően hosszasan kifogásolta a rendőrök és a tanúk vallomásait, és hogy miért nem fordulhatott elő úgy az eset, ahogy a rendőrök állítják. A meglehetősen zavaros beszédében kitért az egészségügyi állapotára is. Mint mondta, amióta kórházba vitték egy apró szóváltást kivéve semmilyen probléma nem volt vele. „Ha van annyi gazságérzete a bírónak, mint amennyi bennem, akkor kiküld a pszichológusnak egy olyan büntetést, hogy kiguvad a szeme”

Amikor a bíró megkérdezte, hogy vitatja-e, hogy pszichiátriai kezelésre szorul, akkor így felelt: „Az IMEI-vel kapcsolatban nem vitatok semmit. De a kérdésére nem tudok válaszolni.” Sz. Szilárd továbbra is kitartott amellett, hogy véletlen baleset történt.

„Jogos önvédelem történt, és senkinek sem állt szándékomban kioltani az életét. Ha az egyes számú női tanúval érkezik Péter, és nem a Dobos László kollégájával, akkor ez az egész meg sem történt volna. Ha valóban meg akart volna bilincselni, akkor nem állít a falhoz, meg ide-oda. Ha kinyernék a Péter és az én telefonomban lévő dolgokat, akkor rekonstruálni lehetne mindent, és kiderülne, hogy Péter belefordult a késbe” – magyarázta

Az ügyész perbeszédében azt mondta, hogy jogszerűen és szakszerűen intézkedtek, és nagyfokú türelemmel jártak el a vádlottal szemben intézkedő rendőrök. És Sz. Szilárd volt az, aki nem hagyta magát megbilincselni, és dulakodni kezdett a rendőrökkel.  Mint mondta, fel sem merült az, hogy jogos védelmi helyzetben cselekedett volna, és kétséget kizárhatóan megállapítható, hogy elkövette a bűncselekményt.  Perbeszéde végén azt kérte, hogy a kóros elmeállapota miatt mentsék fel a férfit, és rendeljék el a kényszergyógykezelését.

Néhai Baumann Pétert képviselő Borbély Zoltán azt mondta, hogy egyetért Sz. Szilárddal abban, hogy a vádlott nem kóros elmeállapotú. Mint mondta, a mostani IMEI-vel kapcsolatos állásfoglalása is ezt támasztja alá, mert fel fogta azt, hogy nem akarja elmegyógyintézetben leélni az életét. Kitért arra, hogy a férfi végig tisztában volt azzal, hogy rendőri intézkedés folyik vele szemben, és hogy annak mik a következményei.

„Sz. Szilárd szó szerint azt mondta, hogy azért hívta ki a rendőrséget, hogy szemlézzék le a lakást, aminek betörte az ajtaját. Ha egy rongálással tisztában van, akkor egy emberöléssel nem lenne? Természetesen tisztában volt. Engem nem győzött meg ez az igazságügyi szakértői vélemény, ezért új elmeszakértő kirendelését indítványozom.”

Mint mondta, az hogy valaki kóros elmeállapotban szenved, önmagában nem jelenti azt, hogy nem büntethető. Olyan kóros elmeállapotban kell ugyanis szenvednie, ami szász százalékban kizárja a beszámíthatóságát, és a büntethetőségét.

„Ebben az esetben, ha kényszerintézkedésre ítélik a vádlottat, és ezt az ügyészség ezt tudomásul veszi, akkor kizárják annak a lehetőségét, hogy kényszerintézkedésnél súlyosabb büntetést kapjon a véleményem szerint teljesen beszámítható vádlott. Ez pedig a legenyhébb büntetés, ami ebben az esetben kiszabható .Úgy gondolom, hogy ez megengedhetetlen. Ha ez az eset 1979-ben vagy „84” ben történt volna, akkor az lett volna a kérdés, hogy a vádlott halálbüntetéssel sújtható-e vagy kényszerintézkedésre. Most az a kérdés, hogy a rendőrgyilkost kényszerintézkedésre ítélik, és többet gyakorlatilag ennél nem várhatunk , vagy hogy megnyitják annak a lehetőségét, hogy Sz. Szilárd bizonyítsa a mentális állapotát. Hangsúlyozom, neki sem feltétlenül jó egy elmegyógyintézetben tölti az életét úgy hogy nem kóros elmeállapotú”

A többi sértett jogi képviselője azzal kezdte, hogy nehéz megszólalni egy ilyen ügyben. Elmondta, hogy az egyik rendőr azt mondta, neki, hogy a vádlott kábítószer hatása alatt volt, de nem volt kóros elmeállapotú akkor, amikor intézkedtek vele szemben. Mint mondta, az ügyészség nagyon könnyen lezárta azzal a témát, hogy a terhelt kóros elmeállapotú, de két olyan korábbi kezelőorvosa is volt a férfinek, akik nem értettek egyet ezzel. Álláspontja szerint létezhetett valamilyen elmebetegségben Sz. Szilárd, de ha kételyek merülnek fel abban, hogy miben is szenvedett pontosan, és ez milyen mértékben korlátozta őt abban, hogy felmérje a cselekménye súlyát, és annak megfelelően cselekedjen, akkor új elmeorvosi szakértő kirendelése indokolt. Ezért Borbélyhoz hasonlóan ő is arra tett indítványt, hogy a bíróság nyissa meg a bizonyítást, és rendeljen ki egy új igazságügyi elmeorvosi szakértőt.

Végül pedig emlékeztette a bíróságot arra is, hogy kényszergyógykezelést hathavonta vizsgálják felül. És egy idő után, amikor már senki sem emlékszik az esetre, akkor egyszer majd azt fogják megállapítani, hogy minden rendben van vele, és visszaengedik a társadalomba.

Sz. Szilárd jogi képviselője azzal kezdte, hogy védence végig tagadta a bűnösségét. Mint mondta, védence arra hivatkozott, hogy nem tett szúró mozdulatot, és Baumann Péter volt az, aki belefordult a késbe. És hosszasan ecsetelte, hogy védence miért nem követhette el úgy a dolgokat, ahogy az a vádiratban áll.

Mint mondta, védence kóros elmeállapotú, de betegségbelátással nem rendelkezik. Álláspontja szerint a szakértők egyértelműen megállapították, hogy védence paranoid pszichózisban szenvedett, és kóros elmeállapotban volt és nem volt beszámítható a bűncselekmény elkövetésekor. Mint mondta az IMEI-ben teljesen más jellegű kezelést végeznek, és az ottani kezelőorvos nem szakértő, és a törvényileg kirendelt szakértői vélemény az, amit figyelembe kell vennie a bíróságnak. Szerinte védence összevissza hadonászott a sötétben a késsel, ezért nem állapítható meg nála az ölési szándék. Védőbeszéde végén elsősorban védence felmentését kérte jogos védelmi helyzet miatt, másodsorban pedig enyhébb minősítést kért azzal, hogy egyúttal rendeljék el a kényszerintézkedést a férfi kóros elmeállapota miatt.

„Őszintén sajnálom, ami történt. Tényleg menekülés volt a szándékom. Le akart ütni a rendőr, és nem hazudtam semmiben. Őszintén sajnálom Baumann Pétert, láttam a tévében a családját is. Együtt érzek velük, és nagyon sajnálom őket” – mondta Sz. Szilárd.

A bíróság elutasította a sértetti indítványokat , és a szünet után ítéletet hozott az ügyben.A bíróság felmentette a férfit a többrendbeli emberölési kísérlet vádja alól, és elrendelte a kényszerintézkedését.

24.hu