Sztori
Nehéz helyzetben vannak az idősek, a kormány tovább emelné a nyugdíjkorhatárt
Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését is a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt. Ez szerepel abban a reformjavaslatban, amit a kormány az Unió felé terjesztett. A nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már idén év végéig elkészítenék. A Nyugdíjas Parlament és az MSZP szerint is téves út a nyugdíjkorhatár emelése. Az ATV Híradó riportja.
Ica néni 74 éves nyugdíjas. Korábban titkárnőként dolgozott, most egy iskolában portás. Azt mondja: kevés a nyugdíja, a kiadása viszont sok, ezért muszáj dolgoznia.
„240 ezer forint, de hát saját lakásban lakom, aminek a költsége nem kis összeg. Hitelem nincs, de van egy gyermekem, akit időnként még támogatok, mert annak hol van munkaviszonya, hol nincs” – mesélte Ica néni híradónknak.
Tavaly drasztikusan megugrott a különbség a magas nyugdíjra jogosultak száma és a legkisebb járadékot kapók között. A januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren jogosultak havi félmillió forintot meghaladó ellátásra, miközben még mindig 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből túlélni. Ennek az az oka, hogy a nyugdíjmegállapítás során mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazítani a nyugdíjakat.
„Ha az előző éveket felszorozzuk ezekkel az értékkövetési szorzókkal, ezek egyre magasabbak, hiszen emelkedett az utóbbi években a nemzetgazdasági nettó átlagkereset, emiatt az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebben megállapítottak” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő.
A kormány reformjavaslata előzetesen leszögezi, hogy az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások – a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt – várhatóan emelkednek.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint ez rossz irány. „Ez nagyon-nagyon téves, hiszen ha belegondolunk, ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év. Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek” – mondta Karácsony Mihály.
Hasonlóan vélekedik az MSZP szakpolitikusa is.
„Sokkal inkább azzal kéne foglalkozni a kormánynak, ami valóban előrébb vinné a gazdaságot: a hatékonyság növelésével a magasabb hozzáadott értékű munkák Magyarországon való meghonosításával, a képzettség emelésével, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel” – fogalmazott Korózs Lajos.
A kormány által az uniónak megígért reform első lépéseként 2023 év végéig készít egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozhatja a 2025-ben várható, a nyugdíjrendszert módosító jogszabály előkészítését.
