Kiadták a figyelmeztetést: 300 ezres bírságot kockáztat aki ezzel fűt

A kormány hiába enyhíti a fakitermeléssel kapcsolatos követelményeket, az idei fának már nem lesz megfelelő a víztartalma ahhoz, hogy tűzifának használjuk – figyelmeztettek szakértők a Portfolio Checklist hétfői adásában.

A nedves fa használata pedig végső soron kéménytüzekhez is vezethet, ha pedig valaki műanyagot vagy egyéb hulladékot éget el, akkor 300 ezer forintos bírságot kockáztat, ezzel ugyanakkor van egy bökkenő: a tapasztalatok szerint nincs, aki bírságoljon.

Ha valaki nem megfelelő, például nedves fával fűt, akkor jelentősen megnő a környék károsanyag-terhelése, pedig egységnyi megtermelt energiára bontva már önmagában a fatüzelés által kibocsátott szennyező anyagok mennyisége is akár ezerszeresen meghaladhatja még egy régi, elavult diesel autó kibocsátását is – mondta el Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.

HOZZÁTETTE: MŰANYAG VAGY MÁS HULLADÉK ELÉGETÉSE PEDIG ALKALMANKÉNT AKÁR 300 EZER BÍRSÁGGAL IS JÁRHAT

A műsorban megszólalt Lengyel Gábor kályhaépítő és -tervező is. A szakértő elmondta: a fatüzeléses készülékeknek három fő típusa van:

• A kandalló kályhákból a minőségi darabok 400 ezer forinttól kezdődnek, de az áruk az 1-1,5 millió forintot is elérheti. Ezeknek jellemzően kicsi a tömege, hőtárolásuk minimális, gyakorlatilag addig adnak le hőt, amíg él a tűz.
• A kandallók már nagyobb készülékek, ahol a fém tűzteret építik körbe valamilyen hőtartó anyaggal, ezek gyakran egyedi szerkezetűek, s 1,5-2 millió forinttól kezdődnek. Légfűtős és hőtárolós verziókban készülnek, a szakember tapasztalatai szerint 95%-ban az utóbbit kérik az ügyfelek. Ezek a darabok már 8-10 órás hőtárolást biztosítanak.
• A harmadik csoportot a kályhák alkotják. Ide tartoznak a tömegkályhák, a csempekályhák, a téglakályhák és a légréses (vagy kéthéjú) kályhák is. Ezek jó hatásfokkal működnek, 1,5-2 millió forinttól érhetők el, és akár 12-24 órás hőtárolást is biztosíthatnak egy jól szigetelt ingatlanban.

Ne égessünk, csak tűzifát!

Lengyel elmondta: használattól függ, hogy milyen gyakran kell karbantartani a fatüzeléses berendezéseket. Ha csak száraz tűzifát égetünk, akkor elképzelhető, hogy 5 évente is elég a tisztítás, egyéb esetben viszont gyakoribb karbantartás szükséges. Általánosságban kétévente érdemes ellenőrizni a szerkezet állapotát.

A SZAKÉRŐT ELMONDÁSA SZERINT SAJÁT MAGUNK IS MEGGYŐZŐDHETÜNK A KÁLYHA ÁLLAPOTÁRÓL. HA A TŰZTÉRBE BENÉZVE FEHÉR, PORSZEMŰ HAMUT LÁTUNK, AKKOR NINCS PROBLÉMA, JÓL TÜZELÜNK, HA VISZONT FEKETE, CSILLOGÓ FELÜLETEKET LÁTUNK A TŰZTÉRBEN, A TŰZTÉR AJTAJÁN VAGY A KÉMÉNY KIVEZETÉSÉNÉL, AKKOR VALAMI PROBLÉMA VAN, S ILYEN ESETEKBEN SZAKEMBERT KELL HÍVNI.

A fűtésre használható fával kapcsolatban közölte: a tavaly téli kitermelés 40%, a tavaszi viszont 60% víztartalmú, közben a tűzifa legfeljebb 20% víztartalmú lehet, amit a kivágástól számítva két év alatt lehet elérni.

Nedves fa égetése esetén egyfelől csökken a szerkezet hatékonysága, mivel a vizet el kell párologtatni, másrészt pedig a nedvesség lecsapódása tönkre teheti a kályhát, lekátrányosodhat, ami pedig kéménytűzhöz vezethet – ezt a tűzoltók sem tudják eloltani, csak követni.

AZ ÉVES TŰZIFAKÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN ELMONDTA: SAJÁT TAPASZTALATAI SZERINT EGY 92 NÉGYZETMÉTERES HÁZAT (30 CM VASTAG FALAK, 15CM HŐSZIGETELÉS ÉS 3 RÉTEGŰ NYÍLÁSZÁRÓK ESETÉN) ÉVI 140-200 EZER FORINTNYI FÁVAL KI LEHET FŰTENI (A TAVALYI ÁRAKAT FIGYELEMBE VÉVE).

A szakértő a kályhák elérhetőségével kapcsolatban figyelmeztetett: itthon 1-2 kivételtől eltekintve elfogytak a raktárkészletek, így várólisták vannak. Olcsó készülékeket senkinek nem ajánl, azok ugyanis hamarabb tönkre mehetnek és a használatuknak egészségügyi kockázata is lehet. Hangsúlyozta: a tervezéshez, szereléshez és a karbantartáshoz is mindenképpen szakember segítségét érdemes igénybe venni.