Így szabná át hazánkat az Orbán-kormány január elsejével

lebontani a közigazgatási határokat a fejlesztési programok előtt.

• az elmaradott, periferikus térségek felzárkóztatása;
• a közszolgáltatások elérhetőségében fennálló területi különbségek mérséklése;
• az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfejlesztési célok megvalósításának elősegítése.
  

  Viszont több új fogalmat is bevezetnek, vagy konkretizálnak a törvényjavaslatban

  Például:
  • akcióterv: a középtávú fejlesztési programokat projektcsomagokra lebontó operatív terv;
  • ágazati terv: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózatfejlesztési terv együtt;
  • együtt kezelendő térség: meghatározott módszertan és elvek mentén lehatárolt területfejlesztési szempontból egységet képező a nagytérségnél kisebb kiterjedésű térség, amelynek egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek vagy más, jogszabályban meghatározott cél fűződik;
  • elmaradott, periferikus térség: azon térség, ahol a gazdasági erő, a társadalmi szolgáltatások elérhetősége és az infrastruktúra kiépítettsége jelentősen kedvezőtlenebb, mint az országos átlag;
  • határ menti térség: országhatár menti járás vagy járások összessége, ahol az államhatár befolyással van az ott élők életére;
  • kedvezményezett járások és települések: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek közigazgatási területén megvalósítani tervezett fejlesztési programok és projektek pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel kiemelten támogathatók;
  • kiemelt térség: egy vagy több vármegyére illetve a fővárosra, vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő térség, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek fűződik;
  • nagytérség: több vármegyét magába foglaló, összefüggő országrész, amely önálló fejlesztési stratégiával rendelkezik;
  • nagytérségi területfejlesztési stratégia: a vármegyei területfejlesztési koncepciókat összefogó, azoknak, valamint a vármegyehatárokon átnyúló területi tervezésnek keretet adó tervdokumentum;
  • regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra;
  • szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, a gazdaságfejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, amelyben a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezmények érhetőek el az ott működő vállalkozásoknak;
  • várostérség: együtt kezelendő térség, amely centrumvárosból és az ahhoz gazdasági, társadalmi, infrastrukturális szempontból szorosan kötődő, a közszolgáltatások és a térségi fejlesztések összehangolása terén együttműködő települések szerves együttese.
  A vendégmunkás törvényhez hasonlóan az új területfejlesztési törvény is egyfajta keretet biztosít csupán, a részletszabályozást, illetve a különböző területi meghatározásokat, például a zöldmezős várostérségeket, valamint a nagytérségeket csak később határozzák meg, jelölik ki.
  Az Országgyűlésnek feladata lesz:
  • elfogadni a a területfejlesztés alapvető irányelveit, definiálni a feladatait, eszközrendszerének elemeit és intézményrendszerének felépítését;
  • meghatározni a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait;
  • meghatározni a területfejlesztési szolgálat és a területi szervek feladatait és ezek forrásait;
  • valamint az éves költségvetési törvény elfogadása során döntenie kell a területfejlesztési célokat szolgáló pénzeszközökről.
  A törvény szerint a kormányzatnak pedig:
  • el kell fogadnia a nagytérségi területfejlesztési stratégiát és a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
  • meghatároznia a fejlesztéspolitika számára a nem közigazgatási egységnek minősülő térségek területi lehatárolását;
  • döntenie a regionális támogatási térkép koncepciójáról;
  • kidolgoznia a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait.
  A társadalmi egyeztetésre szánt törvényjavaslat Navracsics Tibor számára is számos feladatot delegál.
  Többek között neki kell
  • a kormány elé terjeszteni a nagytérségi területfejlesztési stratégiát, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciót és programot, és szerveznie a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
  • módszertani támogatást biztosítani az együtt kezelendő térségek területfejlesztési programjainak elkészítéséhez és biztosítja a megvalósításhoz szükséges forrásokat;
  • koncepciókat és javaslatokat készítenie az országos területpolitika megalapozására;
  • illetve ő lesz, aki tárcaközi koordináció útján megteremti a területfejlesztési programok és az ágazati tervek összhangját.
  Továbbá Navracsics Tibor tesz javaslatot
  • a régiók területi lehatárolásának módosítására;
  • a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására;
  • a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter közreműködésével.
  Szintén újdonság, hogy a törvény elfogadása esetén a területfejlesztésért felelős miniszter a területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében

  úgynevezett Területfejlesztési Szolgálatot működtet majd.

  A szolgálat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval (OFTK) összhangban – a vármegyei önkormányzatok, valamint a fővárosi önkormányzat bevonásával –

  • részt vesz a nagytérségi területfejlesztési stratégia elkészítésében;
  • valamint a nagytérségi területfejlesztési stratégia alapján elkészíti az együtt kezelendő térségek területfejlesztési programjait külön figyelemmel arra, hogy lehetnek olyan együtt kezelendő térségek, amelyek átlépik a nagytérségi határokat, és összehangolt végrehajtást igényelnek;
  • illetve előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével.

  A szolgálat feladatai között szerepel a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, az önkormányzatok, illetve a végső kedvezményezettek támogatása.

  A törvény kitér arra is, hogy

  a területfejlesztési szolgálat feladatait a területfejlesztésért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság látja majd el.

  Egyébként a Területfejlesztési Szolgálat felállítása mellett megmaradnak a vármegyei és fővárosi szintű területfejlesztési feladatok is. Megmaradnak az OFTK-ban meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok is, így a Balaton Fejlesztési Tanács, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, valamint a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács is tovább működhet.

  Ugyanakkor kibővítik a térségi fejlesztési tanácsok törvényben meghatározott jogköreit. Így a jogi személyként működő térségi tanács ezentúl többek között

  • figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában;
  • valamint előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti vármegyék területfejlesztési koncepcióját és programját.

  Sokatmondó a tagság összeállítása is. Az illetékességi területén működő vármegyei közgyűlés elnöke és a vármegyei közgyűlés egy további delegáltja, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője. Állandó meghívottként pedig részt vehet a területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője, a vármegyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.

  Így néz ki a kormány fontossági sorrendje:

  • országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció;
  • nagytérségi területfejlesztési stratégia;
  • kiemelt térség területfejlesztési koncepciója;
  • operatív program;
  • kiemelt térség területfejlesztési programja;
  • vármegyei és fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program;
  • vármegyei és fővárosi szintű Integrált Területi Program;
  • együtt kezelendő térség fejlesztési programja.

  Ebből például világosan látszik, hogy a szintén új fogalomként bevezetett nagytérségi stratégia magasabb szinten van, mint például a fővárosi koncepció.

  Navracsics Tibor korábban ugyan azt is megígérte, hogy létrehoznak egy területfejlesztési alapot, amely kiszámíthatóvá tenné a programok végrehajtását, ám a benyújtott törvény tizenhetedik paragrafusa szerint

  a területfejlesztési célokat közvetlenül szolgáló területfejlesztési állami pénzalapról külön törvény rendelkezik majd.

  A törvény záró rendelkezéséből kiderül, hogy a törvény elfogadásán túl a kormánynak számos feladata lesz, amit rendeleti szinten kell majd meghatároznia.

  Többek között meg kell állapítania:

  • a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;
  • a területrendezési hatósági eljárások részletes szabályait;
  • a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;
  • a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;
  • a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakítását, feladatainak részletes meghatározását, valamint működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályokat;
  • az együtt kezelendő térségek lehatárolását, körének meghatározását.

  A tervek szerint a törvény 2024. január 1-jén lép hatályba, amivel egyidejűleg hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló eddigi szabályozás.