Ha ez bejön az inflációról,minden magyar sírni fog

Elképesztő lehet a következő évben a drágulás mértéke, Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét pedig különösen aggasztja, hogy mi történhet a kis jövedelmű magyar családokkal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai infláció mértéke novemberben már a 22,5 százalékot is elérte, és sok szakember szerint a kétjegyű infláció jó eséllyel 2023-ban is felünk maradhat.

A közgazdás szerint a pénzromlást nem lehet egyetlen mutatóval mérni. Kiemelte, a leggyakrabban idézett fogyasztói árindex értéke novemberben 22,5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az átlagos magyar fogyasztó által szokásosan vásárolt cikkek, szolgáltatások a tavaly novemberi árakhoz képest 22 és fél százalékkal kerültek többe. A fogalom persze megtévesztő, hiszen fogyasztói árindex nem létezhet, mivel mindannyian mást és mást vásárolunk.

A KSH tölti meg a képzeletveli kosarat, ugyanakkor ebbe nem számolják bele például a lakásépítés költségeit vagy épp a bankhitelek utáni kamatfizetést. Pedig egy család életében ezek sokkal nagyobb nagyobb összeget adhatnak ki, mint az élelmiszerekre vagy a ruházatra – írja a Startlap.

Rossz hír azonban, hogy az Európai Unió által használt módszertan szerint még ennél is rosszabb a helyzet hazánkban, ugyanis a nemzetközi számítások szerint novemberben 23,1 százalék volt az infláció mértéke. Ez azt jelenti, hogy az Unióban ez volt a legmagasabb. Az átlagos nyugdíjas által vásárolt javakat összemérve, tavaly novemberhez képest 25 százaléknál is nagyobb volt a drágulás.

A jegybank volt elnöke azt is felidézte, hogy a magyar árak már öt éve folyamatosan növekedtek, de a legnagyobb lendületet az elmúlt egy évben vették. Az aszály és az orosz-ukrán háború tetőzött rá leginkább egyes termékek drágulására.

Bod Péter Ákos nem tudja, milyen mértékű lesz pontosan a jövő évi infláció, de könnyebb dolga lenne, ha valaki megjósolná, mi lesz a forinttal 2023-ban. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy már most recesszióban vagyunk.  Hozzátette, aggasztónak tartja, hogy mi történhet a kis jövedelmű családokkal.

Az élelmiszerek drágulásával kapcsolatban elmondta, meglepte ennek a mértéke. Majd úgy fogalmazott, hogy nemcsak Magyarországon, hanem máshol is elég szélsőséges volt az időjárás, így az aszály nem adhat mindenre magyarázatot.

A forintgyengülés miatt viszont a behozatal nálunk különösen megdrágult, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pedig sokat importál, vegyszertől csomagolóanyagon keresztül a gépekig. A közgazdász szerint viszont még ez sem ad teljes magyarázatot.

Végül arra is kitért a szakember, fontos lenne, hogy ne sújtsák különadókkal a kereskedelmet, mert minden vállalati elvonás gyorsan átkerül a fogyasztói árakba. Ráadásul úgy látja, az árstopos termékek is csak arra ösztönzik a kereskedőket, hogy a veszteségeiket más termékeken hozzák be.