Agyvérzés tünetei: ezek a hétköznapi panaszok már előre jelezhetik,ha ezeket a jeleket tapasztalja, sürgősen forduljon orvoshoz!

Az egyik leggyakoribb központi idegrendszeri betegség a „stroke” („agyvérzés”), amely vérkeringési zavar által okozott agykárosodás. Legtöbbször bénulással jár. A megelőzés illetve a kezelés sikere nagyban függ attól, hogy a beteg milyen hamar kerül ideggyógyászhoz. Hatékony megelőzéssel és utógondozással sokat lehetne javítani a helyzeten.

Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv – helytelenül – „agyvérzésnek” nevez. A fejlett országokban a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek után a harmadik helyre sorolják az agyi érkatasztrófák (stroke) által előidézett halálozást. Számítások szerint hazánkban évente 20 000-22 000 ember esik áldozatul a betegségnek.

Stroke vagy agyi infarktus – ez a különbség a kettő tünetei között!

Mit jelent az agyvérzés?

Az úgynevezett „agyvérzéses” betegek döntő többségében kevesebb vér (oxigén és tápanyag) jut az agy bizonyos területére, így az elégtelen vérellátás károsítja az agyszövetet. Csupán a betegek 20-30 százalékában beszélhetünk igazi „agyvérzésről”. Ezekben az esetekben valóban a vérpályáról kerül a vér az agyszövetbe, ahol roncsolást idéz elő. Az angol stroke kifejezést, mely ütést, csapást jelent, nem csak az „igazi” agyvérzésre, hanem a vérellátás csökkenésével vagy megszűnésével járó keringés zavarra is alkalmazzuk.

Az elégtelen vérellátást valamelyik ér elzáródása vagy szűkülete okozhatja, de végzetes lehet a szívből az agyi erekbe sodródó vérrög is, mely elzárja az eret, megszűnik a véráramlás, elhal az ér által határolt terület.

Az agyvérzés következménye

Az agy vér, oxigén és tápanyag-igénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi agyszövet elvesztése beszédképtelenséget vagy valamelyik testfél bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok, mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, a saját lakásában nem tud tájékozódni.

A legfontosabb kockázati tényező a magas vérnyomás, mely a stroke előszobája. A megelőzés szempontjából fontos a cukorbetegség, a vérzsírok gondozása, a testsúlycsökkentés, a dohányzás elhagyása, a stressz csökkentése. Mindenkinek fontos tudni, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését”. Átmeneti beszéd- és látászavar, valamelyik arc vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha nem elérhető, a mentőkhöz. Arra kell törekednünk, hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba jusson, de a legsürgősebben az, akinek még csak múló tünetei vannak. Ilyenkor a legjobbak az esélyei a fenyegető stroke megelőzésére.