A 2023-as év egyik negatív főszereplője, mondhatni főgonosza egyértelműen a megzabolázhatatlannak tűnő infláció volt, ami nemcsak az embereket, hanem a kormányt is kihívások elé állította. A mögöttünk hagyott évben maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször nevezte az egyik legégetőbb problémának, és az évzáró kormányinfón is a kiemelten megoldandó feladatok közé sorolta. Nyilvánvaló, hogy az infláció az alacsony keresetűekre és a kisnyugdíjasokra sújtott le leginkább, miközben kérdéses, hogy egy ilyen példa nélküli inflációs környezetben a kormány képes volt-e megvédeni a nyugdíjak értékét.

2023-ban két lépcsőben történt nyugdíjemelés:

• először januárban 15 százalékos,
• majd novembertől 3,1 százalékos pótlólagos emelés januárig visszamenőleg.

„A nyugdíjak vásárlóerejének vizsgálatakor 18,6 százalékos emelést kell összevetnünk az inflációval, ugyan ebből még csak 11 havi adat áll rendelkezésre, de viszonylag kis hibával következtethetünk a teljes éves pénzromlásra. Az első 11 havi infláció a gazdaságban 18,7 százalék volt, a decemberre becsülhető adatot is figyelembe véve ez éves szinten 17,7 százalékon alakulhatott” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, hozzátéve, nem szabad elfelejtenünk: a nyugdíjasok fogyasztói kosara eltér az átlagostól. A nyugdíjasok arányaiban többet költenek élelmiszerre vagy gyógyszerre, miközben üzemanyagra és különböző szolgáltatásokra jelentősen kevesebbet.

Tényleg sikerült megvédeni a nyugdíjak értékét?

Az élelmiszerek elképesztő drágulása jelentősen meghaladta az átlagos infláció mértékét, ezért a nyugdíjasok által tapasztalt infláció is az átlagosnál magasabban alakult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arra vonatkozó számításokat is végez, hogy a nyugdíjasokat érintő infláció mértéke mekkora volt.

„Az első 11 hónapban ennek mértéke 19,5 százalék volt, a decemberre becsülhető adatot is figyelembe véve ez 2023 egészében 18,3 százalék körül alakulhatott. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjak értékét sikerült megőrizni, hiszen a 18,6 százalékos emelést 18,3 százalékos nyugdíjasinfláció kísérte. Ez természetesen egy átlag: mindenki fogyasztói kosara más és más, de az átlagos nyugdíjak megőrizték értéküket, minimális mértékben pedig még emelkedtek is 2023-ban” – mondta Regős Gábor.

A szakember szerint annak ellenére, hogy a nyugdíjak értékét az emeléseknek köszönhetően sikerült megőrizni, a nyugdíjak vásárlóértékének sem tesz jót a magas infláció, de ezt is kompenzálta a várt inflációnak megfelelő 15 százalékos, majd a vártnál magasabb infláció miatti novemberi kiegészítő nyugdíjemelés.

Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a magas infláció kapcsán végső soron a költségvetés jár rosszul, hiszen a vásárlóerő megőrzése magas infláció mellett az államnak kerül nagyon sokba

– tette hozzá a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, aki úgy véli, hogy ha megnézzük az első 11 havi inflációs adatokat, azt látjuk, hogy legnagyobb mértékben, 27,8 százalékkal, az élelmiszerek drágultak, amelyek pedig felülreprezentáltak a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

Mindeközben a nyugdíjasoknak nemcsak az élelmiszerek drágulásával, hanem a háztartási energia 25,4 százalékos emelkedésével is szembe kellett nézniük. „Ez hogyan érintette a nyugdíjasokat? Érdekes kérdés, hiszen ebben az esetben nem volt egyenletes a drágulás, az átlagfogyasztásig nem nőtt az ára, attól felfelé azonban jelentősen. A nyugdíjasok szempontjából még a gyógyszereket emelném ki, itt az első 11 havi árnövekedés 7,9 százalék volt” – mondta a szakember.

Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2024-ben?

Az Orbán-kormány év végi bejelentései közé tartozik, hogy januártól 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok. Regős Gábor szerint ennek költségvetési vonzata megközelítőleg 400 milliárd forint, ami költségvetési szinten is szemmel látható tételt jelent. „Ennek egy kisebb része ugyan áfabevétel formájában visszafolyik a költségvetésbe, de ez tényleg csak a kisebb rész” – tette hozzá a közgazdász.