Juhász Péter  az Újpesti Dózsában játszott, ahol a klub legendás balhátvédjévé vált: összesen hét magyar bajnoki címet és három Magyar Kupát (MNK) nyert az Újpesttel, de tagja volt a Vásárvárosok Kupája (VVK) döntőjébe jutó csapatnak is.

Pályafutását a hetvenes évek második felében a Tatabányában folytatta, majd megfordult a Volán SC-nél, a 22. számú Volánnál és Gödön is, végül a BLSZ-ben szereplő Chinointól vonult vissza.

A magyar válogatottal negyedik helyezést szerzett az 1972-es Európa-bajnokságon, és ugyanabban az évben ezüstérmes lett a müncheni olimpián. 1972-ben a legjobb magyar labdarúgónak is megválasztották.

Idősebb éveiben az UTE Labdarúgó Akadémia utánpótlás edzője volt.