Connect with us

Sztori

Itt a bejelentés:Jövőre már idehaza is bevezethetik az európai minimálbért

Az Európai Unió tagállamai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a legkisebb kereset összege. Az irányelv szövege szerint azonban a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör maradna, Brüsszel a tagállamok eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni. Az irányelv három legfontosabb célkitűzésének megvalósításáról a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány rendszeresen egyeztet.

Már jövő tavasszal dönthet az európai minimálbér bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról a magyar Országgyűlés, a kormány már hónapok óta egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy Magyarország legkésőbb 2024 októberére maradéktalanul eleget tegyen az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről” szóló irányelvnek – olvasható a Mandiner cikkében.

Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.

Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy

  • a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának
  • néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás
  • minden munkavállaló számára legyen hozzáférhető a minimálbér, és minden szükséges információt könnyen megkaphassanak az érintett alkalmazottak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az irányelv három legfontosabb célkitűzésének megvalósításáról a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány rendszeresen egyeztet és konszenzus alapon határoz. A csomagról jövő tavasszal dönthet az Országgyűlés. Ez az átfogó harmonizáció az uniós csatlakozásunk egyik feltétele volt. Mind a magyar jogszabályokat, mind az európai minimálbér-irányelvet a nemzetközi előírások és ajánlások alapozzák meg.

JELENLEG MAGYARORSZÁGON MÉG HIÁNYZIK A MINIMÁLBÉR SZINTJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ AZOKNAK A SZEMPONTOKNAK A MEGHATÁROZÁSA ÉS JOGSZABÁLYBA FOGLALÁSA, AMELY VÉGET VETNE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN TAPASZTALT GYAKORI PATTHELYZETNEK,

vagyis annak, hogy a munkáltatók nem engednek az ajánlatukból, de a szakszervezetek sem tágítanak a követeléseikből.

Meghatározó tényezők

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban előterjesztett egy eljárásrendi javaslatot. E szerint a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók és a háztartások életszínvonalának változását jelző adatok figyelembevételével döntenének a következő évi összegről.

Ez azt jelenti, hogy a bértárgyalások kiindulópontja a következő évi minimálbér meghatározásánál egyebek mellett

  • a GDP változása,
  • az infláció mértéke,
  • a bruttó átlagkeresetek alakulása,
  • a foglalkoztatottság és a munkanélküliség,
  • a munkatermelékenység
  • és a vállalati hozzáadott érték

lenne.

Több uniós országban automatikus, törvényben meghatározott gazdasági folyamatok fennállása esetén automatikusan változnak a legkisebb keresetek. Ilyen szabályozást idehaza nem szeretnének bevezetni a képviseletek, de a tárgyalásokat megalapozó általános megközelítések meghatározásáról a következő hónapokban megszülethet a döntés.

Magyarország számára a legnehezebb feladat az alkalmazottak kollektív szerződéses lefedettségének 80 százalékra emelése lesz a következő években. Jelenleg ugyanis a munkavállalók kevesebb, mint 10 százalékára vonatkozik csak kollektív szerződés.

A TÖBB ÉVES ÁTMENETET TARTALMAZÓ PROGRAM A JELENLEGI – EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ – MAGYAR KETTŐS MINIMÁLBÉR-RENDSZERT A JELENLEGI FORMÁBAN MEGSZÜNTETNÉ.

A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér megmaradna, ugyanakkor a szintén központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnne és a mai munkaerőpiaci elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmas ágazati minimálbérek lépnének a helyébe.

Az egyik legkisebb kereset

Magyarországon a minimálbér bruttó összege ettől a hónaptól – 15 százalékos emelést követően – 266 800 forintra emelkedett. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a legkisebb kereset összege, csak Románia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.

A nemzetközi összehasonlítások ugyanakkor nem foglalkoznak a garantált bérminimummal, miközben a magyar munkavállalók jóval nagyobb hányadát érinti a középfokú végzettséghez kötött minimálbér. Az általános minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya 5–7 százalék, vagyis a munkavállalók több mint 90 százaléka többet keres idehaza a legkisebb keresetnél.

Nálunk az uniós iránymutatás harmadik legfontosabb céljával, vagyis azzal, hogy mindenkinek legyen hozzáférhető legalább a minimálbér összege, már nincs érdemi feladat, noha a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát időnként kritizálják az érdekvédők.

A GARANTÁLT BÉRMINIMUM MÁR JÓVAL TÖBBEKET ÉRINT, KÖZVETLENÜL NAGYJÁBÓL A MUNKAVÁLLALÓK 16-18 SZÁZALÉKÁT, VAGYIS KÖZEL EGYMILLIÓ EMBER FIZETÉSÉT JELENTI.

Közvetve szintén jelentős számú, százezres nagyságrendű munkavállalót érint az összeg változása, nekik a bérük néhány ezer forinttal magasabb a bérminimum összegénél. Így ennek jelentős emelése érdemi hatással van a bruttó átlagkeresetekre, valamint az ország bérszínvonalának egészére.

Continue Reading
Hírdetés
Ezek is érdekelhetnek...

Továbbiak ebben a témában: Sztori

To Top