𝐄𝐫𝐫𝐞 𝐬𝐞𝐧𝐤𝐢 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳á𝐦í𝐭𝐨𝐭𝐭 – 𝐈𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐯á𝐥𝐭𝐨𝐳á𝐬𝐨𝐤 𝐥é𝐩𝐡𝐞𝐭𝐧𝐞𝐤 é𝐥𝐞𝐭𝐛𝐞 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐛𝐚 𝐯𝐨𝐧𝐮𝐥á𝐬𝐧á𝐥

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását kezdeményezi Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz): a kormánypárti politikusok rögzítenék, hogy kizárólag azokat illeti meg a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik 40 évig nőként dolgoztak – írja az MTI.

Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a módosítás egyértelművé teszi azt, ami „a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján” eddig sem volt kétséges, hogy

a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak, illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam gyermekvállalás esetén a nőknek biztosít.

A javaslat indoklásában kiemelték: az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon. Ezért eleve nem lehetséges semmilyen a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy, a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat. Kitértek arra is, hogy a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

Az ügy előzménye, hogy a Háttér Társaság ügyfele, Elvira még 2020 előtt kérelmezte neme jogi elismerését. 2013 óta hivatalos iratai szerint is nő: női nem és női név szerepel születési anyakönyvi kivonatában, személyi igazolványában, TAJ-kártyáján is. Mint fogalmaznak, így aztán igencsak meglepődött, amikor 2021-ben kiderült: a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok.

Elvira nem hagyta annyiban az ügyet, a Háttér Társaság segítségével bíróságon támadta meg a határozatot. A kormányhivatal döntése annál is inkább problémás volt, hogy az Európai Unió Bírósága már 2006-ban, egy brit transznemű nő esetében kimondta: a nemi alapú diszkriminációt a szociális biztonság terén is tiltó EU-s irányelv alapján a transzneműekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik.

A kormányhivatal a perben arra hivatkozott, hogy a Nők 40 kedvezmény célja a nők kompenzálása a gyermekneveléssel és a családi élet fenntartásával összefüggő szerepvállalásukért, de arra már nem tudott válaszolni, hogy akkor miért jár a kedvezmény a gyermektelen vagy egyedülálló nőknek is.

A Veszprémi Törvényszék elvi éllel mondta ki: a kormányhivatal jogellenesen szűkítette le a jogszabályban szereplő „nem” fogalmát a születési nemre, majd ezt követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte, hogy a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.