Itt vannak Orbánék nagy bejelentései – ez mindenkit érinteni fog

Itt vannak a kormány karácsony előtti fontos bejelentései a nyugdíjemelésről, élelmiszerástopról, hitelmoratóriumról és a minimálbérről. 

A bejelentések napja volt a tegnapi, az uniós források brüsszeli jóváhagyásán túl itthon Orbán Viktor miniszterelnök, de a kormány miniszterei is több, nagy horderejű döntésről számoltak be. 

Nyugdíjemelés 

Kedden még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter  sajtótájékoztatója előtt – ők a brüsszeli megállapodásról, az uniós ezermilliárdok érkezésének a részleteit  ismertették  – Orbán Viktor bejelentést tett: elmondta, hogy aláírta a kormányrendeletet, amellyel január 1-től 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat. az „elhibázott brüsszeli szankciók miatt egész Európában tombol az energiaválság”.

Ez ellen a magyar kormány ársapkákkal és rezsicsökkentéssel védekezik, árulta el Orbán Viktor, aki hozzátette, hogy Magyarország nagy céljairól sem lehet elfeledkezni, amelyek túlmutatnak ezen az időszakon. Egyik ilyen célja a kormánynak a nyugdíjasok méltó életének biztosítása és a nyugdíjak értékének megőrzése.

A részleteket a Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette, illetve megjelent a Magyar Közlönyben a kormányrendelet is. E szerint az emelés minden nyugdíjszerű kifizetésre vonatkozik, és a decemberi szintről indul. A költségvetés biztosítja az emelt nyugdíjak kifizetéséhez a szükséges havi 473 milliárd forintot. A jövő évi nyugdíjkifizetések összege a 13. havi nyugdíjjal együtt eléri a 6150 milliárd forintot. Varga Mihály felhívta a figyelmet: 2010 óta 20 százalékkal javult a nyugdíjak vásárlóereje.

Még a nyugdíjemelésnél maradva: azt Gulyás Gergely a Hír Tv Napi aktuális műsorában jelentette be kedd este, hogy a 15 százalékos nyugdíjemelés nemcsak a rendes havi nyugdíjat, hanem a 13. havit is érinti. Az áremelkedések következményeitől a magyar államnak – amennyire lehetősége van rá – kötelessége megóvni a nyugdíjasokat, és bár a nyugdíjemelés jelentős kiadás a jövő évi költségvetésben, erre van fedezet, „és kell is, hogy legyen” – mondta a miniszter tegnap este. 

Hitelmoratórium: nincs hosszabbítás 

Azt pedig a nap folyamán Nagy Márton gazdasági miniszter közleményben tudatta: a kormány nem hosszabbítja meg a fizetési moratórium év végével lejáró hatályát. 

A miniszter azzal indokolta a kormány döntését: azt mérlegelték, hogy a kamatstop – amely 350 ezer családot és 60 ezer vállalkozást érint – már megfelelő védelemmel szolgál, így a fizetési moratórium fenntartása nem indokolt.

A gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatott arról is, hogy a lakosság és a vállalkozások megvédését, valamint a szankciók okozta gazdasági és inflációs helyzetet szem előtt tartva a kormány úgy döntött: 

jogszabályban garantálja, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet 2023 januárjától ne emelkedhessen a moratóriumban való részvétel során felhalmozódó kamatok és díjak miatt. 

A kabinet rögzítette azt is, hogy a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg.

Minimálbéremelés: bruttó 232 ezer forint lesz

Jövőre 16 százalékkal emelkedik a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum összege a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek megállapodása szerint.

Így a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik.

A megállapodás végleges szövegét várhatóan jövő csütörtökön fogadják el a szociális partnerek. A bérmegállapodásba a munkáltatói oldal kérésére bekerül a kormány vállalása, amely szerint jövőre nem emelkednek a bérhez kapcsolódó közterhek, illetve nem kell adóemeléssel számolniuk a vállalkozásoknak. A szakszervezetek bérajánlást is megfogalmaznak az egyezségben.

Élelmiszerárstop: szigorú ellenőrzés is jön

Késő este pedig az Agrárminisztérium közleményben tudatta: 

a kormány április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot. 

Nagy István miniszter “az elhúzódó ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós inflációval” indokolta a meghosszabbítást. 

A hosszabbítás ezek szerint túlnyúlik a húsvéti időszakon is jövőre. 

Azt év elején Orbán Viktor jelentette be, hogy hat élelmiszerre kerül ársapka: ezek a cukor, a tej, a liszt, az olaj, a csirkemell és a csirkefarhát – az árukat kormányrendelet határozza meg. Ezeket a termékeket akkor sem adhatják drágábban a kereskedők, ha több pénzért szerzik be, mint a kötelezően meghatározott fogyasztói ár.

A miniszterelnök október végén jelezte, hogy újabb élelmiszereket vonnak be a hatósági áras körbe. A kabinet aztán a tojást és a burgonyát sorolta az ársapkás körbe – azt pedig már Gulyás Gergely jelentette be, hogy a friss tojás és az étkezési burgonya bruttó kiskereskedelmi árát a 2022. szeptember 30-án érvényes szinten maximálják. Akkor a miniszter azt is közölte, hogy az árstopok évvégéig maradnak – ezt hosszabbította meg most a kormány. 

Azt Nagy István agrárminiszter a tegnapi közleményben kijelentette:  

az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. 

Ennek a kötelezettségnek a betartását az árstopra vonatkozó egyéb előírásokkal együtt az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik. 

A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával büntethető, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi is az árstopok, az árusítási kötelezettség és a kötelező tájékoztatás betartását.