Itt a bejelentés:minden családot érint

Azeri árammal csökkenti Magyarország a függőségét az orosz energiától

Magyarország Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül, egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben egy Bukarestben aláírt négyoldalú megállapodás eredményeként – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében a román fővárosban tartott ceremónián. A magyar kormányfő egyedülállónak nevezte a beruházást, mely elmondása szerint a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét hozza létre.

A vezeték a tervek szerint 1195 kilométer hosszú lesz, kapacitása pedig eléri majd az 1000 megawattot – ez több, mint a paksi atomerőmű kimenő teljesítményének a fele. Kezdőpontja Azerbajdzsánban lesz, majd áthalad Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián, és Magyarországon végződik. A tengerfenéken egy internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábelt is lefektetnek.

Orbán: az EU stratégiai vákuumban van

Orbán Viktor Bukarestben arról beszélt, hogy jelenleg az uniós tagállamok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték – mondta a miniszterelnök az MTI beszámolója szerint.

Orbán Viktor kiemelte, a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”. Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is -, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaság történetének az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum a miniszterelnök szerint.

Négy-öt év, mire elkészül

A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére fog elkészülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – írja a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye az új vezetékkel kapcsolatban. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.

Magyarország nagymértékben függ az orosz energiától, melynek érkezése a háború kitörése óta rendkívül bizonytalanná vált. Az azeri projekt segíthet növelni az ország energiafüggetlenségét középtávon.

Az energiaforrások diverzifikálását az Európai Unió is szorgalmazza. Az aláírási ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja. „Az orosz háború kezdete óta azon vagyunk, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagok vásárlása helyett más megbízható partnerekhez forduljunk az energetika terén, olyanokhoz, mint akik most itt ülnek” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Azerbajdzsán, az energetikai óriás

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt – jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb „energetikai híd” alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek. A megtermelt energia 80 százalékát exportálják.