Szijjártó Péter óriási veszélyre figyelmeztetett

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében délután részt fog venni a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy ma a globális terrorfenyegetettség minden erőfeszítés ellenére is súlyosabb, mint valaha, tavaly 6700 halálos áldozatot követeltek a különböző merényletek.

Szavai szerint az okok között említhető az is, hogy a terrorizmus és az illegális migráció egyfajta „ördögi kört” alkot egymással.

„Minél súlyosabb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a migrációs nyomás, minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb a sansza annak, hogy a terrorszervezetek tagjai is illegálisan el tudnak jutni a világ távoli pontjaira” – jelentette ki. „Ezért a terrorizmussal szembeni küzdelmünket fokoznunk kell, mivel látjuk, hogy az Európába irányuló migrációs hullámok egyre súlyosabbak, és ezek súlyosabbá válásával a terrorfenyegetettség veszélye is jelentős mértékben nő” – figyelmeztetett.

Majd hangsúlyozta, hogy miközben az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának (UNOCT) költségvetéséből a világszervezet mindössze 3 százalékot vállal, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, Magyarország nagy hozzájárulást tett azzal, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja. Itt jelenleg huszonöt nemzetközi szakértő dolgozik, és az iroda szerepét tovább kívánják erősíteni.

„Magyarország szerepe a globális terrorellenes küzdelemben a következő időszakban tovább fog nőni, és ez hozzá fog járulni Magyarország biztonságának javulásához is” – mondta.

Szijjártó Péter elmondta, hogy délután nyolc hivatali partnerével folytat egyeztetést az ENSZ-közgyűlés ülése alkalmából, közöttük bahreini, csádi, moldovai, vatikáni kollégájával is, és a tárgyalások középpontjában alapvetően a háború jelentette kihívások fognak állni természetesen.

„A háború ugyan egy regionális háború fizikai értelemben, és reméljük, ennél tovább nem is fog lépni, azonban a hatásai globálisak, és az egész világ most már azt várja, hogy legyen vége” – hangsúlyozta.

Majd hozzátette: sok ország nem érti, miért van az, hogy az európaiak rendre a harcok beszüntetésére, békés rendezésre és tárgyalásokra szólítanak fel a fegyveres konfliktusok esetén, ezúttal viszont eltérő megközelítést alkalmaz a kontinens.

„Most, hogy Európában van a háború, számukra úgy tűnik, és sajnos nem teljesen alaptalanul, hogy az európaiak inkább szítják a feszültséget, és a háború vége helyett inkább a háború meghosszabbítását idézik elő” – jelentette ki. „Éppen ezért a magyar békepárti álláspontot világszerte nagy megbecsültség övezi” – fogalmazott.

A miniszter a szerdai üzleti megbeszéléseiről szólva kiemelte, hogy az amerikai vállalatok a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, 1700 cég mintegy 105 ezer embernek ad munkát. És szavai szerint ezek rendkívül pozitívan nyilatkoznak a gazdasági környezetről, s nem hagyják magukat megtéveszteni a különféle politikai támadások által.

„Ők nem az amerikai vagy a német sajtóból tájékozódnak, hanem a mindennapi tapasztalataik alapján hoznak döntéseket, és pontosan látják azt, hogy a magyar beruházói környezet Európa legalacsonyabb adóival, a szakképzett munkaerővel, a kiváló infrastruktúrával a lehető legjobb beruházási lehetőséget jelenti Európában” – közölte.

„Úgyhogy remélem, hogy ma is sikerül jó néhány olyan megállapodást kötni, amely majd újabb magyar munkahelyek létrehozásához fog vezetni” – összegzett.

Szijjártó Péter a szudáni helyzettel foglalkozó ülés kapcsán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy akadozik az ország élelmiszerellátása, ezért szerinte mielőbb meg kellene indítani a gabonaexportot Ukrajnából.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly a kormány 3,5 millió eurót adományozott tízezer tonna ukrán gabona leszállítására Szudánba az adófizetők pénzéből, azonban ebből eddig egyetlen grammnyi sem ért célba. „Sajnos továbbra is az ukrán hatóságok engedélyére várunk” – mondta.

„A mai ülésen is egyértelmű álláspontot fogunk képviselni. Ukrajnából a gabonát azokba az országokba kell szállítani, európai segítséggel természetesen, amelyek nélkülöznek, ahol az embereknek mindenre szükségük van. Tehát a közép-európai nyerészkedés helyett az afrikai nélkülöző országok ellátására kell fókuszálni” – figyelmeztetett.

A tárcavezető végül a járványok megelőzéséről szóló ülést is érintette, erősen sérelmezve, hogy még a koronavírus-járvány idején sem volt képes úgy összefogni a világ, hogy ne ideológiai-politikai ügyként tekintsenek a kihívásokra.

A keleti vakcinák beszerzését érő támadásokat felidézve kiemelte, hogy az egészségügyi védekezésnek az emberek megóvására kell fókuszálnia, a geopolitikai megközelítésektől mentesen. „Ha erre nem lesz képes a világ, akkor itt még nagyon nagy bajok is lehetnek” – húzta alá.