Vesztegetés és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a csengeri örökösnő

P. Mária azt állítja, ő Kósa Lajosnak közvetített

Feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a csengeri örökösnő néven elhíresült P. Mária vesztegetés és hűtlen kezelés ügyében – értesült lapunk.

P. Mária beadványa szerintegy alföldi vállalkozás, a Kiskun Tender Kft. rajta keresztül küldött Kósa Lajos akkor debreceni polgármesternek 2014-2015 ben több részletben 68,3 millió forintot, hogy Kósa elintézze egy Debrecenben „beragadt”, több száz millió forint kifizetését, ő pedig a Kiskun Tendertől a számlájára érkezett pénzt átadta Kósa Lajosnak.

A feljelentés nem sokkal az után született, hogy a napokban a bíróság – első fokon – igazat adott P. Máriának, akiről Kósa Lajos korábban azt állította, hogy csalásért már elítélték. Ezzel a bíróság szerint a fideszes politikus megsértette a nő jó hírnévhez való jogát. Jelenleg ugyanakkor a mátészalkai járásbíróságon folyamatban van egy eljárás csalás vádjával P. Mária ellen.

P. Mária neve akkor lett szélesebb körben ismert, amikor azzal állt elő, hogy mesés összegű, akkori árfolyamon mintegy 1300 milliárd forintnyi örökséggel rendelkezik Németországban és Svájcban, de a pénzhez nem tud hozzájutni. A meglehetősen zavaros történet szerint P. Mária az örökség hazahozatala érdekében kereste meg Kósa Lajost, aki vállalta, hogy segít a 4,5 milliárd eurónyi örökségből magyar állampapírokat vásárolni. Hogy ehhez miért kellett volna a politikus segítsége, rejtély, ahogy az is, hogy a közgazdász Kósa miért írt alá olyan közjegyzői közokiratokat, amelyek szerint a Csengeren addig egy kisboltot vezető P. Mária a kezelésébe adja az örökséget, vagy amiben később 800 millió forintnyi ajándékot is ígért Kósa Lajos édesanyjának. A politikus hosszú évekig kapcsolatban maradt P. Máriával, a nő állítása szerint közösen többször jártak Svájcban.

P. Mária szerint ennek a baráti kapcsolatnak a farvizén történt, hogy 2013-ban bizonyos K. Zoltán azzal kereste meg a Kiskun Tender nevében, hogy hozza őket össze Kósával, mivel jelentős, százmilliós kintlévőségeik ragadtak bent Debrecenben. A találkozó állítása szerint megtörtént, majd a Kiskun Tender Kft. P. Mária számlájára utalt több részletben 63,8 millió forintot.P. Mária szerint ezt a cég Kósa Lajosnak küldte „alkotmányos költségként”, az ő szerepe a feljelentés alapján annyi volt, hogy átvette, majd átadta a pénz a politikusnak. 

A „csengeri örökösbotrány” kirobbanása után azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az ügyészség végül Kósa Lajosnak és K. Zoltánnak a tanúvallomásait fogadta el, miszerint a Kiskun Tender kölcsönbe adta P. Máriának a pénzt, mivel az asszony azzal hitegette a céget, hogy majd a mesés örökségből kifizeti őket. P. Mária állítja: ő nemhogy senkit sem ismert a Kiskun Tendertől – K. Zoltánnak semmiféle tisztsége nincs a cégben –, ám még a cég telephelyéül szolgáló városban sem járt életében. Ugyanakkor tény, hogy K. Zoltán és P. Mária az ügylet után évekkel aláírtak egy ilyen kölcsönszerződést. P. Mária szerint a szerződés ötlete K. Zoltántól származott, hogy utólag lepapírozzák a pénzátutalást.

Az ügyészség vádirata végül Kósa Lajost teljességgel kihagyta az ügyből, részben amiatt, mivel P. Mária a Kósára tett terhelő tanúvallomását a nyomozás során visszavonta. Ez utóbbit az asszony a feljelentésében most azzal magyarázza, hogy akkor rövid időre új ügyvédje lett, aki akkor azzal kecsegtette, ha visszavonja a Kósára terhelő vallomást, akkor szabadlábra kerülhet.