Változnak a 13. havi nyugdíj kifizetésének feltételei – erre számíthatnak a nyugdíjasok

Sok változás lép életbe 2025-től a magyar nyugdíjrendszerben, azonban bizonyos szabályok jövőre sem változnak. A nyugdíjkorhatár 2025-ben is 65 év marad, miközben megmarad a Nők 40 program is, vagyis a hölgyek 40 év jogosultsági időt követő kedvezményes nyugdíjazásának feltételei sem változnak. Emellett marad a 13. havi nyugdíj is, ennek szabályozását azonban pontosították, így kifizetésében számíthatnak változásra a nyugdíjasok.

Mikor érkezik a 13. havi nyugdíj?

A jogszabály pontosításának eredményeképpen 2025-től kezdődően minden évben február hónapban fizetik majd ki a pluszjárandóságot. A módosítás azonban nemcsak a kifizetés időpontját módosította, hanem a juttatásra jogosultakat is: 13. havi nyugdíjra ugyanis az lesz jogosult az adott év februárjára, aki az előző év legalább egy napján már és az adott év februárjában még nyugdíjas.

Tehát 2025 februárjában a juttatásra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt, és 2025 februárjában is az lesz. Utóbbival azok hozzátartozói járnak rosszul, akiknek idős családtagjuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj

– jelezte Farkas András nyugdíjszakértő a Világgazdaságnak.

Növekedhet a méltányossági nyugdíjemelést kérők száma

A méltányossági nyugdíjemelést eddig csak az a nyugdíjas kérhette, akinek a nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása – például a fogyatékossági támogatás vagy árvaellátás – nem érte el a 120 ezer forintot. Jövőre viszont a küszöb 140 ezer forintra emelkedik, így nő azoknak a száma, akik kérhetik a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben.

Ez nem nagy összeg, de sokat segíthet ezen nyugdíjasoknak jelezte a szakértő, aki szerint ezzel nagyon megugrik majd a potenciálisan kérelmet benyújthatók száma, Magyarországon ugyanis jelenleg 140 ezer forint alatti nyugdíja közel 500 ezer személynek van, míg 120 ezer alatti 250 ezernek.

Farkas András azonban felhívta a figyelmet arra, hogy bár üdvözlendő a küszöbérték emelése, de ehhez kellene igazítani az erre fordítandó összegkeretet is, ugyanis ha minden jogosultat szeretne kielégíteni az állam, akkor mintegy 10 milliárdra lenne szükség, miközben éves szinten 2025-re csak 1 milliárd forintot különítettek el az államkasszában erre a célra.

Folytatódik az általános nyugdíjemelés

Januártól inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a kisnyugdíjasoknak igen mérsékelt segítséget nyújt, inkább a magasabb összegek esetén érzékelhető az emelés. Mivel a kisnyugdíjasoknál a jövő évre sincsen betervezve szociális célú korrekció, emelés, így ők egyelőre erre a 3,2 százalékos növekedésre és a 13. havi nyugdíjra számíthatnak

– mondja a nyugdíjszakértő, hozzátéve, ez módosulhat az év során, akkor 2025 novemberében lehetséges egy visszamenőleges korrekciós emelés.

Farkas András arra is emlékeztetett, hogy elvileg jövő novemberben nyugdíjprémiumra is számíthatnak az idősek, bár a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített, minimum 3,5 százalékos növekedést. Azonban volt már példa arra 2021-ben, hogy a növekedés nem érte el a határt, a kormány mégis osztott prémiumot.

A szakértő azonban hiányolta az árvaellátást érintő emelést, annak a minimális összege ugyanis harmadik éve változatlanul 50 ezer forint.

Ez sok árva gyermek számára jelenthet nehézséget, a minimális árvaellátásnak legalább az inflációt követnie kellene

– fogalmazott Farkas András.