Szörnyű tragédia: elhunyt a súlyos szívbeteg, kétéves orosházi Bence

Elhunyt a súlyos betegséggel küzdő, kétéves orosházi kisfiú, Bence, akinek édesanyja tavaly novemberben belehalt a Covid szövődményeibe.

 Bence édesapja, Zsurkó Erik nyakába annyi szerencsétlenség szakadt, ami másnak egy egész életben sem. Tavaly novemberben a felesége, Évi, mindössze 30 évesen a Covid szövődményei következtében elhunyt. Erikék 2 éves kisfia, Bence pedig súlyos betegséggel küzdött.

Az özvegyen maradt férfi kisfiának két lyuk volt a szívében, ráadásul a szívbillentyűi sem dolgoztak százszázalékosan, így műteni kellett.

Az apa nemrégiben Bencével Budapestre utazott, hogy elvégezzék az operációt. Ám ekkor jött az újabb csapás: a házuk teljesen kiégett. Ha pedig ez nem lett volna elég, most történt csak meg az igazi tragédia.

Erik kétéves kisfia, Bence ugyanis nemrégiben elhunyt. Erről a család a BEOL-hoz eljuttatott közleményében számolt be, melyben a következőket írták:

„Minden jóérzésű embernek!

A legnagyobb fájdalommal, összetört szívvel tudatjuk Orosházával és mindenkivel, aki követte a mi drága, egyetlen kis Bencénk küzdelmét, hogy szeretett unokánk december 21-én… – vannak erre szavak? Talán, ha azt írjuk, hogy angyallá változott és most már szerető édesanyja vigyáz rá odafenn a magasban, akkor elviselhetőbb lesz ez a mérhetetlen üresség és fájdalom.

Az utóbbi hetek a reményről szóltak számunkra. Hittünk a csodában, mert sok-sok ember összefogása bebizonyította, hogy van még emberség, van még segíteni akarás. Az otthon, ami a tűz martaléka lett, újjáépült és készen várta haza Eriket és Bencét. Reméltük, hittük, hogy a sok baj után végre egy új, örömtelibb fejezet kezdődhet el számunkra. Nem így lett.

A fájdalmunk leírhatatlan, nem tudjuk, hogyan lesz tovább, nem tudjuk, érdemes-e még felkelni holnap. De azt tudjuk, hogy mérhetetlenül hálásak vagyunk minden segítségért, amit kaptunk, biztos vagyok abban, hogy Bence érezte a felé áradó szeretetet és törődést. Szeretett kis angyalunktól búcsúzunk, Önöktől pedig azt kérjük, most ne keressenek bennünket, ne hívjanak, ne írjanak, tartsák tiszteletben mélységes gyászunkat és gondoljanak ránk együttérző szívvel.

A Zsurka család”