Szomorú hírrel indul a nap: meghalt Kozma Imre

Gyászol Magyarország.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke elhunyt 85 éves korában

Kozma atya sokat tett a szegények és rászorulók segítéséért, valamint a betegápolás területén
Meghalt Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője. 85 évet élt.

Az ismert és sokak által szeretett katolikus pap Győrzámolyban született 1940-ben. 1941-ben egy vonatbaleset során elvesztette édesapját, ezután édesanyja és nagyanyja nevelték. 1954-ben felvették a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba, ahol 1958-ban érettségizett. Ezután az esztergomi papi szemináriumon tanult teológiát. 1963-ban szentelték pappá.

Pappá szentelése után tát-dorogi káplán lett, majd 1966 és 1968 között a Zugligeti Szent Család Plébánián teljesített szolgálatot. 1968-ban a pesti ferences templom (Ferenciek tere) lelkésze lett, ahol 1977-ig volt szolgálatban. Ezután visszatért Zugligetbe, ahol létrehozta az ifjúsági és családpasztorációt, valamint első jótékonysági akcióit is itt szervezte meg.

1987-ben Csilla von Boeselager báróné felkereste őt a zugligeti plébánián, ahol eldöntötték, hogy felelevenítik a Szuverén Máltai lovagrend értékrendjét megtestesítő és a szegényeket szolgáló szervezetet.

Mivel Magyarországon még nem volt lehetőség a szabad egyesülés jogának gyakorlására, ezért 1988-ban, a bárónő megalapította Németországban a szolgálatot Ungarischer Malteser Caritas-Dienst néven. 1989-ben már lehetőség volt erre, ezért február 10-én megalakult Kozma atya vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Ugyanekkor a Szuverén Máltai Lovagrend tagja is lett.

Első komolyabb akciója a szolgálatnak még ugyanebben az évben volt, amikor ötvenezer NDK-beli menekült átmeneti elszállásolást és élelmezést kapott a plébánia kertjében. Decemberben, az 1989-es romániai forradalom idején sikerült huszonkét teherautónyi segélyt összegyűjtenie és elszállíttatnia Erdélybe.

A 90-es években zajlott délszláv háború idején sikerült a vukovári szerb parancsnoknál elérnie, hogy a városból 4500 embert, idős embereket, ill. nőket és gyerekeket kimenthessen[1]. A szolgálat azóta kiterjedt országos hálózattal rendelkezik és az ország egyik legnagyobb segélyszervezetének számít.

1997-ben belépett a Betegápoló Irgalmas Rendbe, majd 1999-ben rendi fogadalmat tett, később a budapesti rendház főnöke és rendi megbízott lett. Megszervezte a rend budapesti visszatelepítését, 2000-ben visszakapták a fővárosi, ill. váci kórházukat. A császárfürdői Szent István király kápolnaigazgatóságának igazgatójává nevezték ki. Több társadalmi szervezet tiszteletbeli tagja.