Sztori
Sosem hallott részletek derültek ki Suhajda Szilárd betegségéről: ilyen állapotban indult neki a Mount Everestnek
Köhögő, beteg hegymászók között töltötte napjait az alaptáborban Suhajda Szilárd, mielőtt nekiindult volna utolsó útjának. Immár egy hete annak, hogy biztossá vált: a Mount Everest meghódítása az életébe került, a megmentésére küldött expedíció sikertelenül tért vissza, testét magához ragadta a hegy. Szilárd családja azóta csendben gyászol.
Az alaptábor egyébként is olyan mostanra, mint egy tüdőszanatórium: mindenki csúnyán köhög, a doki szerint egy vírusos nyavalya is terjeng. A minap, egy közeli táborból hat mászót evakuáltak, 41 fokos lázzal! (…) A személyzet is köhög, én is köhögök„. Szilárd nem sokkal későbbi naplóbejegyzése már arról tanúskodik, hogy elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy mindent a tervek szerint folytasson.
– Az ott fent az élet határmezsgyéje, a szervezet magát építi le – mondta Pintér László. – Egy betegség természetesen kihathat a teljesítményre, abban a magasságban a legapróbb dolognak is jelentősége lehet, de ha a korábbi betegség jelentősen akadályozta volna, azt már elinduláskor is éreznie kellett volna.
Kandász Andrea nagy tisztelettel adózik Suhajda Szilárd előtt, pontosan tudja, mit jelent nekivágni a Himalájának. Férje, Ferenc a Milleniumi Magyar Everest Expedícióval indult a csúcs meghódítására még 2001-ben. 7100 méter magasságban „átment rajta” egy lavina, majd súlyos torokgyulladása lett.
Ő nagyon racionálisan tud dönteni, akkor és ott úgy ítélte meg, hogy nem tud feljutni a csúcsra és visszafordult – mesélte Andrea. – Ez a betegsége régebben kínozta, már indulás előtt attól félt, hogy a hegyen rosszabb lesz majd a helyzet – súlyos esetben ez odáig fajulhat, hogy szinte fulladásig tartó köhögés tör rá. Nagyon sajnáltam, amikor hazatért, ő viszont nagyon örült, hogy kedvenc mákos gubájával vártam. Belátta, hogy nem folytathatta tovább a mászást, hiába volt régi álma.