RTL-es dolgozók tüntettek fizetésemelésért a csatorna székháza előtt-Fotó

Nem haladt a tiltakozók által elvárt ütemben a külsős, vagyis nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként dolgozó vágók bére körüli egyeztetés az RTL-ben ahhoz, hogy október 15-ig megegyezhessenek az ott dolgozók és a csatorna vezetése, ezért hétfőn 11 órától 12 óráig előre bejelentett demonstrációt tartott kb. 40 ott dolgozó, külsős vágó az RTL székháza előtt, néhány plusz támogatóval együtt – tudta meg a Telex az egyik ott lévőtől.

Információink szerint hétfőn a nagy főműsoridős műsorok vágói (tehát nem a napi működést érintő RTL Híradó, stb.) hétfőn reggel nyolctól délután egyig nem veszik fel a munkát, ha pedig ezután sem történik megállapodás, 10.19-én, csütörtökön egyáltalán nem vállalnak munkát. Ebben az esetben megeshet, hogy bizonyos hétvégén esedékes műsoroknál akár adásveszély is kialakul.

Rónay Ferenc, a Magyar Mozgóképkészítők Szakszervezetének elnöke a Telexnek azt írta, hogy noha a tiltakozásban részvevő személyek többségükben tagjai a szakszervezetüknek, az akció szervezése az érintettek önálló kezdeményezése volt. A szakszervezet ebben értelemszerűen nem is vehet részt, tekintve, hogy a tiltakozóknak nincs sztrájkjoguk, mivel nagy többségükben nem állnak munkajogviszonyban, ráadásul az RTL nem is ismeri el a szakszervezetet képviselettel rendelkezőnek, így a törvényben biztosított jogait sem tudja gyakorolni. A demonstrációt ő magánszemélyként jelentette be a rendőrségen.

Szabó Imre Szilárd a Munkástanácsok (az MMKSZ ennek a szakszervezeti konföderációnak a tagszervezete) ügyvezető alelnöke, ügyvéd hozzátette, hogy ez – az egyébként nem csak a médiaiparban jelentős nagyságú – munkát végző réteg, jellemzően polgári jogi (tipikusan vállalkozási, megbízási) szerződés alapján kerül foglalkoztatásra a különböző gazdasági társaságoknál, de ugyanolyan – gazdaságilag függő – helyzetben van, mint a (jogi értelemben vett) munkavállaló, éppen ezért hasonló szociális és munkajogi védelmi szükséglete áll fenn.

Ez az eset is arra világít rá Szabó Imre Szilárd szernt hogy a jogi szabályozás nem tud érdemben mit kezdeni az ehhez hasonló jelenségekkel, mivel nem is zárulhat a tiltakozás kollektív munkajogi értelemben értelmezhető megállapodással, tekintve, hogy a szakszervezet által kötött kollektív szerződés nem vonatkozhat polgári jogi jogviszonyban foglalkoztatottakra. Ezt a kihívást a jogalkotónak kellene kezelnie.