Összecsapott Orbán Viktor és Magyar Péter: „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van!”

A közjáték sem maradhatott el a Demokratikus Koalíció egyik politikusának részéről, akit Orbán Viktor pojácának nevezett. A mai alkalom pikantériája, hogy ez lesz az első alkalom, hogy Magyar Péter a miniszterelnökkel „vitázhat”, hiszen a TISZA elnöke is reflektálhat Orbán szavaira.

Először a miniszterelnök kap lehetőséget beszélni 20 percben, majd erre válaszol a bizottság képviselője (vélhetően Ursula von der Leyen) és a frakciók vezetői, szónokai.

A szabályok szerint Orbán Viktor miniszterelnököt is megilleti a viszonválasz lehetősége, majd ezt követően a a Néppárt vezérszónokaként Magyar Péter 5 percen át beszélhet. Majd sorban következnek további képviselők 1-3 perces felszólalásokkal és a kör végén a magyar miniszterelnök újra válaszol.

Az EP elnöke, Roberta Metsola konferálta fel Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. Beszédében megjegyezte, hogy „Európa nem tökéletes.”

Metsola felszólalása után Orbán vette át a szót és azzal kezdte: „Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak!” Úgy látja, hogy az uniónak változtatnia kell, és erről szeretné a képviselőket meggyőzni.

Orbán megítélése szerint 2011-ben az első magyar elnökség idején is számos nemzetközi válsággal kellett megküzdeni: az arab tavasz, a pénzügyi válság és Fukusima következményeivel. A kormányfő emlékeztetett: az első magyar elnökség során volt utoljára olyan, hogy lezártak egy sikeres csatlakozási folyamatot, Horvátországét.

„Akkor erősebb Európát ígértünk, és teljesítettük is, amit vállaltunk” – méltatta Orbán a legutóbbi magyar soros elnökséget, ezt követően elmondta: „Az első elnökségünk alatt fordult elő utoljára, hogy az Unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot – Horvátország csatlakozását.”

Ezután rátért a mostani helyzetre, ezzel kapcsolatban kifejtette, Ukrajnában most háború dúl, súlyos konfliktusokkal szembesülünk Afrikában és a Közel-Keleten. Szerinte az EU helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben, vagy bármikor a világban dúló konfliktusok és a migrációs válság miatt. Az illegális migráció pedig már a schengeni térség szétesésével fenyeget. Úgy véli, az EU komoly versenyképességi lemaradással néz szembe.

A júniusi EP-választásokra utalva Orbán megjegyezte: nehéz az átmenet, a magyar elnökség együttműködésre törekszik és védi az EU alapértékeit.

A magyar elnökségnek politikai feladata is van – folytatta Orbán, emlékeztetve, hogy a magyar elnökség célja, hogy változásra bírja az unió jóléte, biztonsága” érdekében az EU-t, ehhez javaslatokat fogalmaz meg.

A magyar miniszterelnök szerint a 24. órában vagyunk, különösen a modern technológiák terén.

A kontinens problémáit kizárólag tetézték az elszabaduló energiaárak és az infláció. Orbán úgy látja, drága az áram, viszont a gáz is: az orosz gázról leválással szerinte jelentős GDP-összegek estek ki, de az energiaárak miatt a befektetők sem olyan lelkesek. Ezt követően az EU zöldülési céljairól beszélt: „Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál a problémára”

Orbán szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy 2030-ig nem fog érdemben csökkenni a fosszilis energiát használók száma, a zöldülésnek pedig szerinte akadálya, hogy az EU: „iparpolitika nélkül alkalmazza a klímapolitikát”.

A kormányfő a migráció elleni fellépésre, a határvédelemre valamint utóbbinak a költségei megtérítésére hívta fel a figyelmet. A migrációról szólva elmondta, az ezzel összefüggő kezdeményezések nem voltak sikeresek, külső hotspotok kellenek, mert „ha egyszer valakit beengedünk, nem tudjuk soha hazaküldeni.”

Szerinte az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak illetve a homofóbia erősödését hozta Orbán szerint. Erre határozott reakciót kapott, ugyanis az ülésterem jobb széléről megtapsolták és pfújolást kapott balról.

Feltette a kérdést, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges folyamat. Úgy véli, folyamatos találkozókat kell tartani ebben a témában, ami kilendítheti politikai elköteleződéssel a schengeni rendszert a jelenlegi válságából. Elmondta, a schengeni térséghez az év végéig szerinte csatlakoznia kell Bulgáriának illetve Romániának.

Elmondása szerint az EU ma nem képes a biztonságát szavatolni, emiatt az európai védelmi ipar megerősítésére van szükség: ez tagállami és uniós kompetenciákat, nemzetközi elköteleződéseket is érint. Magyarországgal kapcsolatban megemlítette, hogy milyen sokat költ védelmi beruházásokra, beszerzésekre és a védelmi ipar fejlesztésére. Szerinte hasonlót európai szinten is véghez lehetne vinni.

Beszélt az EU-s mezőgazdaságról is, szavai alapján politikai irányt szeretnének mutatni egy versenyképes, értékálló valamint gazdabarát mezőgazdaság érdekében.

Orbán a régiók közötti különbségek témájára áttérve elmondta: „a kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány”. Szerinte rendkívül fontos a felzárkóztatás az EU-n belül.

Beszéde végén kiemelte, hogy a soros magyar elnökség „közös problémákra keres majd ésszerű megoldásokat”. Hozzáfűzte, a magyarok viszont az EU mellett a saját álmaikat is keresni fogják, többek között „a demokráciák demokráciáját, a hazák hazáját, egy olyan Európát, amilyen Európa lehetne”. Orbán egy Donald Trump híres mottójához nagyon hasonlító mondattal zárt: „Tegyük újra naggyá Európát!”.

A magyar miniszterelnök szavaira az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen reagált elsőként.

Szerinte a magyarok megérdemlik „a tagság minden előnyét és a forrásokat”.

Az Európát sújtó árvizekről beszélt bevezetőjében, külön kitért Magyarország példájára. Magyarország is kérte az unió segítségét, meg is kapták azt, hiszen megérdemlik a magyarok. Ezt követően az ukrajnai háborúról beszélt.

Elmondta, hogy még mindig vannak olyanok, akik Ukrajnát kárhoztatják a háborúért, és nem a támadót: „Nincs olyan nyelv, ahol a megszállás a szuverenitás szinonimája lenne.”

Szerinte az igazságos béke érdekében kizárólag egy út van, Európa továbbra is támogatja Kijev harcát valamint ennek egyik első lépése a múlt héten felajánlott 30 milliárd eurós hitelt.

Ezután a versenyképességről beszélt Ursula von der Leyen, aki a prioritások között említette az innováció fontosságát. Megemlítette: a belső piacnak még sok akadálya van, emiatt megtakarítási és befektetési uniót sürgetett, a belső piac kiterjesztésével. Az elnök a magyar kormányra utalva azt mondta, „van egy ország, egy kormány, amelyik az ellenkező irányba megy, egy kis kedvezményezetti kört támogat”, illetve „ezzel aláássa a befektetők bizalmát, miközben Magyarországot lehagyják a térség más államai”.

Kitért arra is, tavaly Magyarországon elítélt embercsempészeket engedtek el, megkérdezte Orbántól, hogy ez miképp történhetett meg. – Ez nem az EU védelme, hanem átdobálják a problémát a szomszédokhoz – jegyezte meg az EB elnöke.

„Hogyan lehet, hogy Magyarország orosz állampolgárokat enged be az EU-ba biztonsági ellenőrzés nélkül?” – szólt az újabb kérdés a magyar miniszterelnökhöz. Von der Leyen szerint a magyar vízumrendszer biztonsági kockázatot jelent az összes tagállam számára. A kínai rendőrség magyarországi jelenléte kiskapu a külső beavatkozás számára.

Egyetértett abban Orbánnal, hogy Európának egységesnek kell maradnia. Ezután a magyar emberekhez fordult, közös jövőt említve, végül pedig „Éljen Európa!” felkiáltással zárta beszédét.

Az elnök felszólalása után következett az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber, aki hangsúlyozta, Magyarország erős ország, számíthat Európára. Ezt viszont durva kritikával folytatta: „Magyarország viszont az agresszorral működik együtt”, továbbá megjegyezte: szerinte Orbán politikája soha nem békemisszió volt, ugyanis Putyinnal tárgyalása után például Oroszország Ukrajnában gyerekkórházat bombázott.

„Ön, mint korábbi szabadságharcos ignorálja az ukránok vágyát, hogy nemcsak hogy békében, de szabadságban is éljenek. Nem értem, hogy állhatott az agresszor mellé” – kijelentette Weber.

Weber szerint Orbán a nyilvánosság előtt jobbközép vezetőnek nevezi magát, valójában olyan nacionalista szövetségesei vannak, akik Európa ellen vannak. Weber szerint Orbán nem nyerte meg az EP-választást, hiába tesz úgy, hiszen a Fidesznek csak 10 képviselője van az EP-ben. Nem ő, hanem az Európai Néppárt és Von der Leyen képes az EU megreformálására.

Úgy véli, a korrupció napi szinten okoz gondot Magyarországon. 400 ezer magyar hagyta el az országot a korrupció miatt az elmúlt években, több ezer tanár mondott fel a rossz munkakörülmények miatt, sorolta. Magyar Péter pártja orrhossznyi távolságra van a Fidesztől, ami idegesíti a magyar kormányfőt. Magyar Péter le fogja győzni Orbánt, és Orbán is tudja, hogy Magyar Péter a jövő, zárta beszédét Weber.

Ezután a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke, Garcia Pérez következett. „Hogyan beszélhet homofóbiáról, amikor Ön a saját országában megszünteti azokat a törvényeket, amelyek védik a nőket és az LMBTQ-közösségeket? Ez itt az igazi veszély” – jelentette ki. Majd álpatriótának nevezte továbbá a magyar kormányfőt, és hozzáfűzte: az uniós pénzeket pedig a saját holdudvarának oligarcháinak adja.

„A saját országát sem tudja megfelelően működtetni, ezért az Európai Unióra mutogat”

– fogalmazott Pérez, aki szerint az igazi patrióta nem a saját hazáján gazdagszik meg.

A következő felszólaló a fideszes Gál Kinga, aki szerint a Patrióták Európáért frakció létrejötte a választók igényét tükrözi. Ennek tagja a Fidesz is. Szerinte Von der Leyen egy tagállam kormánya ellen kampányolt, ahelyett, hogy az EU problémáiról beszélt volna, mondta. Üdvözlik Orbán Viktor javaslatait, büszkék a magyar miniszterelnök józan helyzetértékelésére, valamint visszautasítják az Orbán elleni „hazug támadásokat”.

Gált követte az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának társelnöke, Nicola Procaccini. Szerinte vannak Orbán programjában támogatható pontok, például a migráció elleni küzdelem vagy egyébként a zöld átállás kritikái terén is egyetértenek.

A liberális Valérie Hayer számonkérést ígért felszólalásában Orbánnak, és ezt is adta. „Kicsoda Ön?” – kérdezte kezdésképp, majd megemlítette, hogy szerinte Orbánék minden családot üldöznek, akinek az életvitele nem tetszik nekik, üldözi a másként gondolkodókat, az ellenzéket, Donáth Annát, illetve Pegasussal hallgat le embereket. A lopások, csalások láncolata az Ön rezsimjének alapja – mondta, megemlítve a Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet, továbbá a „fideszes Disneylandet” Felcsúton.

Szerinte elhagyják az emberek Magyarországot és Nyugat-Európába mennek az önkényes hatalom elől – folytatja a képviselő, aki szerint a migránsok máris nyugatra tartanak, de ezek Magyarországról menekülő magyar migránsok. A képviselő továbbá megkérdezte: „Merre tekint? Brüsszel vagy Moszkva, Peking felé?”

„El kell venni Magyarország szavazati jogát a Tanácsban!” – javasolta a képviselő, majd megjegyezte: a magyarokat az EU-n belül szeretnék látni, de Orbánt nem marasztalnák.

A zöldek elnöke, Terry Reintke arról beszélt Orbánnak a frakciója nevében, hogy nem látják őt itt szívesen, mert „ez a ház az európai demokrácia háza, nem a korrupcióé és a propagandáé.”

Reintke arról is beszélt, hogy Orbán „egy brutális és veszélyes diktátor szolgája lett, Putyiné. (…) Nem erős vezető Ön, Orbán úr, mert amit Ön csinál, az gyengeség” – fűzte hozzá Reintke, aki egyenesen gyávának nevezte Orbánt. Szerinte nem szabadna, hogy Orbán itt álljon és úgy tegyen, mintha „a konstruktív párbeszéd szikrája is megmaradt volna benne”. Reintke a magyar újságíróknak, bíróknak, civileknek üzenve mondta azt, hogy „Orbán a sajtószabadság elrablója”.

„Nagy hiba volt Önre rábízni a tanács elnökségét, ezt nap mint nap bemutatja politikájával” – folytatta Orbán kritizálását Martin Schirdewan baloldali képviselő. Schirdewan úgy véli, Orbán rontja a közszolgáltatásokat, a saját lakosait sújtja ezzel és a munkanélküliséggel.

„Az Ön által annyira gyűlölt Brüsszeltől milliárdnyi eurókat kapott évről évre, de az üzleti partnerei látják ennek előnyeit” – mondta Schirdewan, aki szerint Orbán egy „kis diktátor”.

A Szuverén Nemzetek Európájának vezetője, René Aust szerint Orbán és a magyar nép megérdemli a dicséretet, amit most nem kap meg. Azt javasolta, hogy közösen építsenek szuverén Európát. Az ukrajnai konfliktusban is a magyar kormányfő mutat utat, hiszen egyre többen követelik a béketárgyalásokat.

A képviselők felszólalása után Orbán Viktor reagálhatott a dicséretekre és kritikákra. A miniszterelnök elmondta: szívesen vitatkozott volna az elnökségi programról, viszont „láthatóan ez önöket nem érdekli, mert egy pártpolitikai intifádát akarnak folytatni, tiszta politikai propagandát folytatnak”. Kihangsúlyozta, hogy a bizottság elnöke „nem helyesen” a nézeteltéréseiket összekeveri a soros elnökségi munkával.

Szerinte átpolitizálódott az Európai Bizottság, továbbá keményen bírálta a bizottsági elnököt, amiért ő támadja szerinte a patriótákat. Elmondása szerint szándékosan kerülte Ukrajna kérdését. Valamint visszautasít minden párhuzamot 1956 illetve az ukrajnai háború között, Orbán szerint semmi közös nincs bennük.

Orbán úgy látja, vesztésre állnak az ukrán fronton, és az EU-ban úgy tesznek, mintha nem így lenne. Von der Leyen téves elképzelések illetve rossz számítások alapján vágott bele a háborúba. Megítélése szerint stratégiát kell váltani, ha azt akarják, hogy Ukrajna ne veszítsen.

Szerinte méltánytalan Von der Leyen kritikája az embercsempészek kiadására is, hiszen a magyar kormány Orbán szerint „megszabadította Európát több mint kétezer embercsempésztől”. Az EB elnöke azt a tavalyi esetet kritizálta korábban, amikor már Szlovákia besokallt azon, hogy Magyarország szabadon engedi az embercsempészeket.

Webernek válaszolva arról beszélt, hogy bár Magyarországon kétharmad van, ettől függetlenül itthon „az ellenzék minden pártja mindig megkapta azokat a bizottsági pozíciókat, amelyek megillették őket”: a kormányfő szerint tehát ne az EB beszéljen Magyarországnak demokráciáról. Szerinte az sem igaz, hogy nem akar vele senki találkozni, mert vannak politikusok, akik akarnak. Ezt követően Orbán kifejtette, ők pedig nem senkik, hanem valakik.

„2008-ban jelentős szerepet játszottam abban, hogy Ön nem lett bizottsági elnök”, emiatt haragszik most rá, ezért bírálja. Sajnálom, hogy ez a konfliktus önből hungarofób embert csinált, emiatt a személyes sérelme miatt nem tudom komolyan venni – vélekedett.

„Nekünk jogunk van a saját alkotmányunkhoz, nem különböztetünk meg senkit hátrányosan” -reagált más felszólalókra a magyar miniszterelnök, továbbá elismerte: az alkotmányban az is benne van, hogy védi a családokat, és az is, hogy az apa férfi, az anya nő.

Visszautasította a korrupciós vádakat: „Ez a testület akar korrupcióról kioktatni bármilyen tagállamot?”

Szerinte méltánytalanok a baloldali képviselők kritikái is, valamint béremelési programokat emlegetett. Reagált a képviselőre, aki az antifa-támadások gyanúsítottjaival való bánásmód kapcsán „náci tempót” emlegetett, és Orbán hozzátette: nem engednek ki senkit a börtönből, aki ilyet tett.

– Nem ezért jöttem ide, de ha megtámadnak bennünket, megvédem a hazámat – zárta beszédét Orbán.

Magyar Péter: „Vége van!”

Magyar Péter a beszéde előtt odament, és kezet nyújtott Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszternek, majd Orbánnak is, aki azt elfogadva parolázott a TISZA Párt elnökével.

„Örülök, hogy legalább itt nyíltan kérdezhetem az ellenzék vezetőjeként, magyar emberek millióinak nevében” – kezdte Magyar Péter a beszédét Orbánnak címezve. Magyar elmondta, reméli, itt végre választ kaphatnak a magyar emberek arra, hogy hogyan került oda Magyarország, ahol most tart.

„Önnek minden lehetősége megvolt arra, hogy hazánk a beváltott ígéretek földje legyen” – mondta az ellenzéki politikus arról, hogy Orbán 14 éve többséggel vezeti Magyarországot, Magyar szerint mégsem sikerült elérnie, hogy az ország működjön.

„Mi az európai és a nyugati klubnak vagyunk a tagjai, akkor is, ha ön szívesebben beszél világrendszerváltásról, mint a magyar emberek valódi problémáiról” – fogalmazott Magyar. Elmondta, az illegális migráció elleni küzdelem valóban fontos, de szerinte nem ezért küzdenek Orbánék: erre hozta példának a Szlovákiába átengedett embercsempészek esetét is. Magyar megemlítette: ebben a témában „kérjük, legyen őszinte, ne fogja ezt is Brüsszelre”.

Magyar szerint mindenkinek az ukrajnai háború lezárásán kell dolgoznia, tűzszünetre, majd béketárgyalásokra van szükség, de ettől még elfogadhatatlan Orbán Balázs kijelentése, miszerint Ukrajnának nem kéne a szabadságáért harcolnia. Hazaárulásnak nevezte Orbán Balázs szavait: „1956 emlékét gyalázta meg az ön mögött somolygó politikai tanácsadója”.

Egyetért abban Orbánnal, hogy fontos a család és a vidék, de közben „pedofilbotrányok rázzák meg” Magyarországot. Soha ilyen kevés gyerek nem született, 60 euró a nyugdíj, demográfiai katasztrófa felé halad az ország, fogalmazott Magyar.

A romló magyar egészségügyről is beszélt, valamint arról, hogy egyre rosszabb állapotba kerül a hazai oktatási rendszer is: „Szétzüllesztették az oktatást, évek óta romlanak a magyar gyermekek mutatói”. Beszélt továbbá az Erasmus-program hiányáról, illetve arról, hogy Orbán a saját fizetését emelte, továbbá a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és a minimálbéren élők nehéz anyagi helyzetben vannak Magyarországon.

„Európa-rekorder az infláció, a legmagasabb az ÁFA” – sorolta Magyar.

„Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van. Feltámadott a tenger, a népek tengere” – mondta Magyar, aki II. János Pál pápa idézetével zárta beszédét, azt üzenve az embereknek, hogy „ne féljetek”.

Dobrev Klára: „A plafon nem szakadt le a hazugságoktól”

Magyar után Dobrev Klára lépett fel a pódiumhoz. Orbánra reagálva elmondta: képzelt ellenségekkel hadakozik, és egyébként ne csodálkozzon, hogy az itt ülőket nem érdekli a magyar soros elnökségi program. „A plafon nem szakadt le a hazugságoktól” – mondta a miniszterelnöknek Dobrev, aki Orbánnak felrótta, hogy a magyar emberekkel nem foglalkozik, mindeközben rosszul kormányoz.

Orosz oligarchák érdekét védve vétózik, miközben orosz ügynökök tömege szállta meg Magyarországot. Azért nem reagáltak a programjára, ugyanis senkit nem érdekelt – mondta Dobrev. Úgy látja, mindenki azt kérdezgeti, hogy mivel zsarolják az oroszok Orbánt.

Deutsch Tamás: Magyar bajban van mentálisan és jogilag is

Dobrev után Deutsch Tamás következett. Szerinte Magyar bajban van mentálisan, mert lehallgatta a feleségét a közös otthonukban. Úgy véli, normális ember ilyet nem csinál, ilyen emberrel normális emberek nem kötnek szövetséget. Varga Juditot érzelmileg bántalmazta, ez szerinte a családon belüli erőszak iskolapéldája. Azonban bajban van jogilag is, mert bűncselekményt követ el, erőszakoskodott, telefont lopott, Dunába dobta azt. Metsola ezen a ponton figyelmeztette, hogy lejárt az ideje.

A Renew képviselője, Gerben-Jan Gerbrandy elmondta, hogy Orbán Viktor olyan, mint az Austin Powers egyik szereplője, Kicsi Én, aki a főgonosz ölében üldögél. Ezután az alábbi kérdést tette fel: „Hollandiában is akkora lesz majd az infláció, mint Magyarországon?”

Gerbrandy úgy látja, Orbán és szövetségesei kárt okoznak mind tagállami, mind uniós szinten, ami ellen fellépést ígért.

A holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik azt mondta, nemcsak az országról, hanem a magyar emberekről is kellene beszélnünk, akiket szerinte „odahaza az Orbán-kormány folyamatosan vegzál”. Tineke azt javasolta, hogy keményebben lépjenek fel és ennek részeként vessék be Magyarország ellen a 7-es cikkelyt, és függesszék fel az uniós pénzek kifizetését.

A Magyarországon bebörtönzött Ilaria Salis is felszólalt

„Én legsötétebb oldaláról ismerem Magyarországot: a börtönből” – mondta az olasz képviselő, Ilaria Salis. Úgy látja, sokan „modern zsarnokságnak” hívják azt, ami Magyarországon van: szerinte ez azt jelenti, hogy a kormány bünteti azt, aki nem ért vele egyet. Példaként felhozta, hogy Magyarországon eltűnt a sajtószabadság és „beválttá lett a rasszizmus” is, valamint Orbánnak szoros kapcsolata épült ki a szélsőjobboldallal.