Sztori
Nem érdekelték Sulyok Tamást Karsai Dániel érvei
Nem érdekelték Sulyok Tamást Karsai Dániel érvei
A köztársasági elnök írásban reagált a gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász megkeresésére, aki azt kérte tőle: nyilvánosan nyilatkozzon arról, hogy kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket.
Az alkotmányjogász tavaly szeptember végén jelentette be, hogy ALS-betegségben szenved. Bár ő maga azt mondta, hogy akkor sem élne az eutanáziával, ha engedélyeznék, mégis azért küzd, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. Magyarországon erre nincs jogi lehetőség, sőt, arra sincs mód, hogy ebből a célból valaki külföldre távozzon, és ott fejezze be emberhez méltón az életét. Karsai Dániel ezért pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, beadványában azt kérte, kötelezzék a magyar államot olyan jogszabályok megalkotására, amelyek lehetővé teszik az életvégi döntés szabadságát.
Most Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken írásban reagált a megkeresésére. Karsai azt kérte Sulyoktól, hogy nyilvánosan nyilatkozzon arról, hogy kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket.
„Köztársasági elnöki kegyelem: nincs. Legalábbis előzetes nyilatkozattal megígérve életvégi döntések végrehajtásában segítőknek” – kezdte hétfői Facebook-bejegyzését Karsai Dániel.
A köztársasági elnök szerint ez a lépés elvonná az Országgyűlés jogalkotói és a bíróságok ítélkező hatáskörét. A kegyelmi jogkör ilyen gyakorlása továbbá ellentétben lenne ezen hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével. „Végezetül, az elnök úr szerint egy ilyen nyilatkozat arra bátoríthat embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét” – összegezte Sulyok Tamás levelét a halálos beteg Karsai.
Karsai hozzátette: a kérdéses nyilatkozat megtétele nem vonná el a kegyelem egyedi jellegét, hiszen minden ügyet önállóan meg kell vizsgálni. Az Országgyűlés és a bíróságok hatáskör elvonása sem megfelelő érv szerinte, ugyanis Alaptörvénybe ütköző elítélést a köztársasági elnök megsemmisíthet. Minden ügyben egyedileg döntve, de akár rendszeresen egy azonos témában.
„Az, hogy az elnöki nyilatkozat esetlegesen arra biztathatna egyeseket, hogy segítsenek mások életének méltó befejezésében, nem hátrány, hanem előny. Ha esetleg így lenne, kevesebben kényszerülnének emberhez nem méltó módon befejezni életüket” – írja Karsai.
