Nagyon fontos kérdés tisztázódott a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban

Nem mindenkinek jár a 13. havi nyugdíj – hívta fel a figyelmet az Economx a Pénzcentrum cikke alapján.

Mint emlékeztettek, az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. paragrafusa a társadalombiztosítási nyugellátásról a következőket írja:

•  (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyévre január társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
• (2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.
• (3) A tizenharmadik havi nyugdíjösszeg megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosult megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
• (4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.Összefoglalva tehát a hatályos jogszabályos értelmében azok számíthatnak a 13. havi nyugdíjra, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak, és januárban is jogosultak a nyugdíjra, vagyis ha valaki január 1-jén nyugdíjba vonul, nem számíthat a 13. havi kifizetésre, de az év eleji és az évközi nyugdíjemelésekre sem.

  A nyugdíjszakértők ezért többnyire azt javasolják, hogy megéri megvárni a következő évet a nyugdíjba vonulással, mivel hosszú távon a valorizációs szorzó emelése többet számíthat, mint a plusz egy 13. havi nyugdíj és az emelések.

  A nyugdíjemelés mértéke az inflációtól függ, a tárgyévi valorizációs szorzók növekedése viszont a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével egyezik meg.

  Visszamenőleg is nyugdíjba vonulhat valaki, ez azonban a legtöbb esetben nem indokolt, és nagyon ritka esetben éri meg.

  „A visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szochomentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést” – mondta Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője.