Celebek
Mentő várt rá a művészbejáróban, 74 éves korában halt meg a csodálatos magyar színész
Óriási űrt hagyott maga után.
Tahi Tóth László 74 esztendőt élt. S a Teremtő bizony adhatott volna neki több időt is.
Február volt, hideg, rideg február. Az emberek fázósan szaporázták lépteiket és már visszaszámoltak: várták, nagyon is várták a tavaszt.
Ott bent, abban a hangulatos lakásban csönd volt, szokatlanul nagy csönd. Nem szólt a zongora, sem Chopin, sem Mozart muzsikája nem töltötte be a helyiséget és a világot. Mert a zene mindig segített, a legnehezebb pillanatokban is erőt adott. Most nem. A csendet egy vendég érkezése zavarta meg. Székhelyi József színművész érkezett. Már gyenge volt, már segítségre szorult és meg is botlott a lépcsőn, úgy kellett elkapni. Szívszorító pillanat volt. Székhelyi súlyos betegséggel küzdött, de tartotta magát és hitt a gyógyulásban. Túlélem a halált – ezt mondta, amikor kérdezték – kezdi emlékezésében az Újságmúzeum.
S azon a hideg februári napon még ő próbált segíteni a barátjának. Meglátogatta az ágyban mozdulatlanul, csukott szemmel fekvő imádott kollégát és beszélt hozzá. Korábban rendszeresen telefonált és kérdezte mire van szükség, miben segítsen, rá bármikor számíthatnak. Rá, az életéért küzdő, legyengült ám lélekben nagyon erős emberre. Amikor belépett a szobába, odament az ágyhoz és megcsókolta jobbról balról a barátja arcát. Beszélt hozzá, folyamatosan beszélt hozzá. Az életről, a színészetről, a szeretetről.
Beszélt és közben fogta a barátja kezét. A barátjáét, aki meg sem mozdult. Mintha már egy másik világban, egy másik dimenzióban lenne.
A szívbemarkoló jelenet, a könnyes találkozás nem sokáig tartott. Székhelyi elköszönt, búcsúzóul megsimogatta azt a nyugodtnak tűnő és olyannyira imádott arcot. Pontosan tudta, hogy utoljára látja. Amikor kikísérték, a kapuból még egyszer visszanézett, valami mosolyféle jelent meg a szája szegletében. Mintha azt üzente volna: erősek leszünk, nem félünk. Székhelyi József fél évvel később halt meg. A barátja, akit meglátogatott, még akkor, februárban 22-én hunyt el.
Tahi Tóth László 74 esztendőt élt. S a Teremtő bizony adhatott volna neki több időt is, a Föld nevű bolygón, mert annyira szerette az életet. S a 74 esztendőből 73 valóban csodálatos, különleges, sikerekkel, szenvedéllyel teli esztendő volt. Csak az utolsó egy év… az ne lett volna.
A népszerű színész 2017 januárjában lett rosszul. A színpadon. Hiába érezte többször is előadás közben, hogy mindjárt elájul, hogy látászavarai vannak, hogy a mozgását sem tudja mindig irányítani, végigjátszotta az előadást. A közönség semmit nem vett észre a valódi drámából. Mentő várt rá a művészbejárónál és vitték szirénázva a legközelebbi kórházba. Akkor jelent meg a sokkoló közlemény: „A Vígszínház művésze, Tahi Tóth László súlyos műtéten esett át és további hosszas kezelés vár rá. A gyógyuláshoz most a legnagyobb nyugalomra van szüksége, akárcsak a családtagoknak, hogy mindenben mellette állhassanak…”
Hosszú, kétségekkel és gyötrelmekkel teli hónapok vártak rá
Túléli-e egyáltalán a betegséget? De Tahi Tóth László harcolt, mert élni akart. Élni és visszatérni a színpadra.
S aztán csoda történt: 2017 októberében újra neki tapsolt a publikum.
Megint szerepet vállalt, és valósággal újjászületve mondta: „Nagyon jól vagyok, különösen hogy újra játszhatok. A közönség is nagyon jó volt ma este, külön megtapsoltak a végén, ez külön is jól esett nekem…” Csakhogy, ha igaz, hogy előre meg van írva a sorsunk, akkor abban a vaskos füzetben már ott szerepelt olvashatóan, fekete tollal belevésve, hogy már csak az utolsó, a legeslegutolsó fejezet van hátra. A színész 2018 februárjában ismét rosszul lett.
Az 1944-ben Budapesten született Tahi Tóth László 1966-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Kiugró tehetségként tartották számon, azt mondták róla, különleges karaktere és kisugárzása van. Képes bármilyen pozitív, vagy negatív, csetlő-botló vagy épp határozott szerepet eljátszani.
A tehetsége mellett a hűség volt a másik fő jellemvonása.
Hűség, a Vígszínházhoz. Ötven évig tartozott oda. Imádta őt a közönség. A bohém, lezser stílusát, imádta a humorát, az arcjátékát, a könnyedségét. Pedig nem csak burleszkre termett. Az 1965-ös Szerelmes biciklisták című film a mai napig hat a nézőre. A fiatalok útkeresése, ez az életszagú történet magával ragadja a nézőket azóta is. Akik látták színpadon Tahi Tóth Lászlót, pontosan tudják, hogy drámai szerepekben legalább annyira zseniális volt, mint a vígjátékokban. És sokan a hangja miatt imádták. A szinkronszerepei miatt, mert aki szerette a Vízipók-Csodapókot, a Mézga család történeteit, a Kérem, a következőt!, a Kukori és Kotkodát, nos, az sosem felejti Tahi Tóth László orgánumát. És általa szólalt meg például Pierre Richard, vagy Dustin Hoffman is.
Rengeteget vállalt s közben harmonikus kapcsolatban élt második feleségével Kárászy Szilvia zongoraművésszel. Rajongásig szerették egymást. Amikor a színész már-már felépült a betegségéből és újra színpadra állt, azt gondolta mindenki, túl van a nehezén. Csakhogy a végzet nem tágított. Tahi Tóth Lászlónak ismét látászavarai és mozgáskoordinációs panaszai lettek.
Felesége azonnal kórházba vitte, ahol kiderült egy CT-vizsgálat után, kiújult az agydaganata.
A művész testvére megrendülten nyilatkozott: „Hogy tavaly felépült, az egy csoda volt. Mindenki megkönnyebbült és boldog volt miatta. Sokk-ként ért bennünket, hogy kiújult a betegsége. Rohamosan rosszabbodott a bátyám állapota, még a CT napján kétszer elesett, Szilvia engem hívott fel, hogy segítsek, mert egyedül nem tudja felállítani és eltámogatni az ágyig. Heten voltunk testvérek, a legidősebb Nándi bátyám 43 éves volt, amikor elvitte az agydaganat. Ő hónapokon keresztül szenvedett, Lacinak viszont napról-napra romlott az állapota.”
Elbúcsúzni attól, akit a legjobban szeretsz, embert próbáló feladat. Kárászy Szilvia szinte belehalt párja elvesztésébe. Hónapokkal később azt mondta: „Rendkívüli, különleges ember volt a férjem, s amikor már nagyon beteg lett, és érezte, hogy közel a Földi élet vége, számot vetettünk az együtt töltött 25 évünkről. Áldás, hogy a végső szívdobbanásig az otthonunkban, a sorssal megbékélve egymást ölelhettük…” Tahi Tóth László 2018. február 22-én hunyt el. Az utolsó pillanatokban is a felesége fogta a kezét… Hétfőn lett volna 79 éves…
Nyugodj békében, Tahi Tóth László!
