Connect with us

Egyéb

Megváltozik az autósok bírságolása

Megszűnt a tolerancia a gyorshajtások ellenőrzésénél május 1-től, mostantól szigorúbban veszi a rendőrség a sebességhatárok átlépését. Még többen kaphatnak bírságot.

A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét” – válaszolta a Vezess kérdésére az ORFK.

Az elsőre kissé nyakatekertnek tűnő mondattal azt az információnkat tette hivatalossá a rendőrség, hogy május 1-től nincs többé a korábbi ráhagyás a traffipaxok által kiírt sebességre. Még konkrétabban fogalmazva: innentől alacsonyabb sebesség elérése után kapnak bírságot a gyorshajtók.

Az évtizedek óta követett gyakorlatának megváltoztatásával tulajdonképpen a hatályos jogszabályok szerint jár el a rendőrség mostantól. A mérésügyről szóló törvény ide vonatkozó fejezetének „a hitelesített mérőeszközök használatáról szóló” bekezdése szerint ugyanis „a hitelesített mérőeszközt – az ellenkezője bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.

Ennek ellenére régóta „hozzááadott” valamennyit a traffipaxok által kiírt sebességadathoz a rendszer. A traffipaxok hibahatárának hívott eltérés 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt, míg felette 3%-os eltérést toleráltak. Ez azt jelenti, hogy valójában nem 50 vagy 60 km/óra, hanem 53, 63, 93 km/óra volt a megengedett sebesség.

Persze ennél sokkal nagyobb gyorshajtás is megúszható azokon a szakaszokon, ahol a szabályszegést követően nem állították meg az autóst és az objektív felelősség elve alapján bírságoltak. így akár 150-es tempó mellett sem kaptak bírságot a sztrádán száguldó járművezetők (a 130-as korlátozás ellenére), mert például 154-re volt állítva a műszer, amint ezt e sorok írója személyesen is megtapasztalta egy rendőrautóban ülve.

A gyorshajtás büntetése

Az előírt sebességhatárt átlépő közlekedést kétféleképpen szankcionálják Magyarországon. Helyszíni vagy közigazgatási bírsággal.  Előbbi érvényes a kisebb sebességhatár átlépésekre, ezt alkalmazzák általában akkor, amikor megállításos sebesség-ellenőrzést végeznek, főként városon belül. A nagyobb sebességhatár átlépések esetén (100 km/óra alatt+15 km/óra, 100 km/óra felett plusz 20 km/óra) közigazgatási bírságot szabnak ki az objektív felelősség elve alapján. Utóbbinál nem feltétlenül az autót vezető gyorshajtó fizet, mert a szabályozás az üzembentartót tartja felelősnek, így rá szabja ki a minimum 30.000, maximum 300.000 forintos bírságot.

Innentől változik ez a helyzet, ezt kerek-perec megerősítette kérdésünkre az ORFK. „A mérőeszköz által adott érték további korrekció nélkül veendő figyelembe” – írták az idézett jogszabályrészre hivatkozva. Sőt, a rendőrség szerint „szükséges kiemelni továbbá, hogy ez az álláspont igazolódik a bírói gyakorlatban, illetve a szintén kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé tartozó légzési alkoholmérők használatához kapcsolódó gyakorlat is ezt a jogi megalapozottságot erősíti”.

Az eddigi ráhagyásos gyakorlat minden bizonnyal a bírságokat megkérdőjelező esetek csökkentését szolgálta. Kérdés, valóban kevesebb lesz-e vita a feszesebb bírságolás mellett.

Mit mond az ügyvéd?

„Ez nem jelenthet más, mint az 50-es táblánál az 51 km/órás sebességgel haladók bírságát” – mondta megkeresésünkre Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd. Szerinte ugyanakkor sántít az alkoholszondás hasonlat, ott ugyanis megkérdezik az autóst, hogy elfogadja-e a műszer által mutatott eredményt, miután belefújt. Ha nem, akkor második kör következik vizeletmintával és vérvétellel.

Janklovics szerint egyébként az egyre modernebb gépjárművek digitális műszerei pontosabb számot mutatnak a vezetőiknek a korábbiaknál, viszont felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon 15 év a személyautópark átlagéletkora, vagyis rengeteg 15-20-25 évnél idősebb közlekedik a forgalomban. Márpedig életszerű azt feltételezni szerinte, hogy ezen autók vezetése közben hiába mutat 50 km/órát a mutató, vagyis legjobb tudása szerint szabálykövetően vezet az autós, ám mégis előfordulhat, hogy 51-52-53 km/órával méri be őt a traffipax.

„Ilyenkor meglehetősen egyoldalú a rendszer, ugyanis a rendőrség adatával szemben kellene bizonyítani az autósnak, hogy szabályosan, 50-nel ment. Márpedig ezt nem tudja bizonyítani. Ráadásul azt sem tudhatja biztosan, hogy valóban 51-52-53-at mért a traffipax, mert nincs hozzáférése a műszerhez” – fogalmaz az ügyvéd.

Ahol továbbra sem állítják meg a gyorshajtókat, ott megmarad az elvi lehetősége a sebesség túllépés megúszásának. Hiszen 100 km/óra alatt plusz 15 km/óráig, míg 100 km/óra felett 20 km/óráig nem az objektív felelősség elve szerint jár el a rendőrség. Vagyis autópályán példádul 150 km/órával is elkerülhető elvben a bírság saját autóval.

Új traffipaxok jönnek és Trafiboxok állnak fel országszerte

Nem tudni, összefüggésben lehet-e az eddigi gyakorlat változása azzal, hogy éppen mostanában kapja meg a rendőrség a legújabb traffipaxait. „A 4iG Nyrt. 2023 májusában szállítja az eszközöket” – válaszolta pár hete az ORFK arra a kérdésünkre, hogy mikortól használják a 40 darab, mozgás közbeni mérésre is alkalmas új sebességmérőket.

A nettó 296 millió forintért vásárolt készülékek megérkezése most „lehetőséget biztosít az eszközök működésének megismerésére, további kezelők kiképzésére, az esetlegesen felmerülő módosítások, javítások elvégzésére”. Vagyis gőzerővel készülnek a 40 új traffipax üzembe állítására.

Közben országszerte telepítik az önkormányzatok kérésére az úgynevezett Trafiboxokat, ami egy rendőr ötlete nyomán megvalósított, ötletes és hatékony eszköz a forgalom lassítására, a gyorshajtók nyakon csípésére. Pár napja közölte elsőként a Vezess a már meglévő 46 darab készülék pontos címét, valamint a 2023 végéig országszerte – így Budapesten is – felálló 48 darab új Trafibox címét.

Continue Reading
Hírdetés
Ezek is érdekelhetnek...

Továbbiak ebben a témában: Egyéb

To Top