Sztori
Megérkezett a bejelentés! Ennyivel nő a nyugdíj, a minimálbér 2024 januártól..
Kiszámolták, hogy mennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak 2024-ben, ha maradnak a kormány jelenlegi számításai. A nyugdíjasok jövőre nyugdíjprémiumra és 13. havi ellátásra is számíthatnak.
A korábbi kormányzati nyilatkozatok, illetve a költségvetés számai alapján a Portfolio kiszámolta, pontosan mennyivel emelkednek meg a nyugdíjak 2024-ben a mostani tervek szerint. A lap felidézi, hogy az inflációt jövőre a kormány 6%-ra várja, ezért az év elején is ekkora emelésben részesülnek a nyugdíjasok.
13. havi nyugdíjat jövőre is folyósít a kormány, a kifizetésre a szokásos időpontban, február elején kerülhet sor. A több mint 2,5 millió jogosult 13. havi nyugdíjára összesen 449 milliárd forintot fordít az állam.Mindemellett a nyugdíjasok a jövő év végén nyugdíjprémiumot várhatnak, erre a kormány 20 milliárd forintot különített el.
A novemberi ellátás negyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot (de legfeljebb 4-gyel).
Így pedig forintra lebontva a következő összegek jönnek ki:
- a mostani 208 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva a 6%-os emelés jövőre havi 12 500 forintnyi pluszt jelenthet, ami éves szinten 150 ezer forintnyi többletnyugdíj.
- a 2024 novemberében várható nyugdíjprémium egyszeri összege legfeljebb 12 ezer forint lehet.
- a 13. havi nyugdíj pedig februárban már a megemelt összegben érkezhet, ami egyszeri 220 ezer forint körüli összeget jelent.
Korábban Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára jelezte azt is, hogy ha az infláció az augusztusi állás szerint túllépi az adott évi nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben – januárra visszamenőleg – kiegészítő emelést kell folyósítani. Banai Péter Benő aláhúzta: a kormány folyamatosan nyomon követi az infláció alakulását, s ha erre szükség lesz, novemberben, adott esetben még előtte is korrigálja a nyugdíjakat.
Idén nem voltak adottak a feltételek egy újabb hosszú távú bérmegállapodás megkötésére, ugyanakkor 2024-től több jel is arra utal, hogy ismét több évre rendeznék a minimálbér és a bérminimum emelését a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Az előrejelzésekből már most látható, menyivel nőhet a minimálbér 2024-ben.
Közzétette a Pénzügyminisztérium a következő évekre vonatkozó makrogazdasági előrejelzését. A számokból kiderül, hogy idén a tavalyinál is magasabb, 15 százalékos inflációval számol a kormány, 2024-től ugyanakkor ismét 5 százalék alá csökken.
Így a bérek ugyan nominálisan jelentősen nőnek, vásárlóerőben nem várható érdemi növekedés, a reálkereset 1 százalék alatti mértékben nő 2023-ban.
Bebetonoznák a minimálbér emelését
Az idei évben nem voltak adottak a feltételek az infláció és a globális gazdaságban tapasztalható bizonytalanság miatt, ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatók célja is az, hogy ismét egy többéves bérmegállapodás szülessen
– mondta a Napi.hu-nak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre emlékeztetett: a tavaly lejáró, 2016-ban kötött, 2017-től életbe lépett bérmegállapodás mind a munkavállalóknak, mint a munkáltatóknak rendkívül kedvező feltételeket tartalmazott. Jelentősen nőtt az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum összege, emellett a magasabb fizetések is emelkedtek, ezért jelentősen nőtt a keresetek reálértéke is.
Ehhez hozzájárult, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) a 2016-os 27 százalékról 13 százalékra mérséklődött 2022-re.
A hatéves bérmegállapodás lejártával – már az idei évtől – megvolt a szándék egy újabb többéves egyezség megkötésére. A háború okozta nehézségek és a minden várakozást meghaladó mértékben emelkedő infláció okozta bizonytalanságok miatt ennek feltételei ugyanakkor tavaly nem voltak adottak.
A 2022-ben kötött bérmegállapodás csak 2023-ra szól, és az elsődleges cél a tűzoltás volt, vagyis a keresetek vásárlóerejének megőrzése volt a legfontosabb cél – fogalmazott Mészáros Melinda.
Beszédesek a kormány várakozásai
A hosszú távú bérmegállapodással a jelek szerint a kormány is számol: 2024-re 2025-re és 2026-ra egyaránt 5 százalék feletti reálbér-emelkedést vár. Jövőre már 5 százalék alatti inflációval kalkulál a Pénzügyminisztérium, amelyhez nominálisan 8-9 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedést vár.
Mészáros Melinda szerint az előrejelzés utalhat egy többéves bérmegállapodási szándékra. A kereseteket érintő kormányzati várakozások teljesülése – ismét alacsony infláció mellett – a minimálbér és a bérminimum 10-14 százalékos emelésével érhető el 2024-ben
– tette hozzá a Liga elnöke.
A reálbér-emelkedés lehet az alapja a bérmegállapodásnak
A kormány kezdeményezésére 2016-ban hat évre kötöttek bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek.
A kormányzat célja a javaslattal az volt, hogy 2017 és 2022 között mintegy 40 százalékkal emelkedjenek a reálbérek.
Ezt a célkitűzést segítette, hogy a megállapodás szerint abban az esetben csökkent a munkáltatókat terhelő szocho mértéke, ha a reálbér-emelkedés elérte a 6 százalékot, vagyis a szocho-csökkentést béremelésre kellett fordítaniuk a vállalkozásoknak. Ez teljesült is, a legnagyobb mértékben 2017-ben nőtt a fizetések vásárlóereje, több mint 10 százalékkal.
Fontos a minimálbér emelése
A minimálbér, de elsősorban a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum emelésének mértéke érdemben hozzájárul az átlagkeresetek, így a reálbér emelkedéséhez is.
A bérminimum 2022-ben 20 százalékkal emelkedett. Egyes becslések szerint a jelentős emeléssel a magasabb fizetési kategóriákban – a bértorlódások elkerülése miatt – több százezer munkavállalónak kellett emelni a fizetését. Összességében a munkavállalók mintegy negyedének a bére nőtt a jelentős emelés után. Sajnos ennek az emelésnek a nagy részét felemésztette az infláció.
Egy hasonló megállapodás az érdekképviseletek és a szakértők szerint ismét elindíthatna egy erőteljes bérfelzárkózást a V4-ek átlagához.
A 2016-ban kötött bérmegállapodás hét pontja
- A minimálbér 2017-ben 15 százalékkal, 2018-ban pedig 8 százalékkal emelkedett.
- A garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban 12 százalékkal nőtt.
- A társasági adó kulcsa 2017-től egységesen 9 százalékra módosult.
- A szocho 2017-től 5 százalékponttal 22 százalékra, 2018-ban 2 százalékponttal 20 százalékra csökkent.
- A szocho 2018-ban további 0,5 százalékponttal csökkenhetett, mivel a bruttó keresetek emelkedése 2016 első három negyedévéhez képest 2017 azonos időszakában több mint 11 százalékkal nőtt.
- A szocho 2019 és 2022 között további, évi 2-2 százalékpontos csökkentésének feltétele volt, hogy az éves reálbér-emelkedés meghaladja a 6 százalékot.
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2019-től évente felülvizsgálja.
