Sztori
Megdöbbentő adat jött a magyar nyugdíjrendszerről
65 év helyett 69 éves nyugdíjkorhatárra számítanak a középkorúak – derül ki a K&H Bank felméréséből.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint ugyanakkor szakmailag semmi sem indokolja a korhatár emelését.
Egy megkérdezett nyugdíjszakértő úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer még 10-15 évig beavatkozás nélkül biztosan fenntartható, utána viszont elképzelhető, hogy tényleg emelkedik a nyugdíjkorhatár. Az ATV Híradó riportja.
Sokan még a jelenlegi nyugdíjkorhatárt sem tartják reálisnak, úgy gondolják az emberek, hogy 65 évesen már nem kellene dolgozniuk. A megkérdezettek szerint 60 év lenne a reális. Azonban a nyugdíjrendszer fenntartása miatt a jövőben akár tovább emelheti a kormány a korhatárt.
A 30 és 59 éves korosztály tagjai azzal számolnak, hogy a jelenlegi 65 helyett a jövőben 69 év lesz a nyugdíjkorhatár
– derül ki a K&H felméréséből. 86 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, 59 százalékuk rendszeresen spórol. Mindössze 28 százalék gondolja úgy, hogy meg is tud élni majd az állami nyugdíjból, de csak 3 százalék szerint jönnek ki majd könnyen ebből a pénzből. Tízből nyolcan úgy kalkulálnak, hogy nyugdíjasként is dolgoznak majd.
„Csúnya manipulációnak gondolom”
– így reagált a Nyugdíjas Parlament elnöke a felmérésre. Karácsony Mihály szerint a pénzügyi szektor az utóbbi félévben rendszeresen riogat, hogy az emberek inkább a náluk kötött nyugdíjmegtakarításokban gondolkodjanak.
„Semmi szakmai indoka, hogy a korhatárt felemeljék. Ez se az Európai Uniónak, se a magyar kormánynak nincs szándékéban, de úgy tűnik ezzel a hangulatkeltéssel megpróbálják a közvéleményt befolyásolni” – tette hozzá az elnök.
„A jelenlegi rendszer még 10-15 évig fenntartható, 2040 körül azonban változtatni kell”
– ezt már Farkas András, nyugdíjszakértő mondta, aki szerint nem abszolút értékben vett nyugdíjkorhatár-emelésről lenne szó.
„Tehát, hogy 66 vagy 67 év lenne, hanem a 65 éves korban várható további élettartam hosszától tennék függővé a jövőbeni nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy ha egy mai fiatal, akinek a várható élettartama 5-10 évvel hosszabb, mint egy mai idős emberé, akkor ezt a hosszabb élettartamot tükröznék majd a nyugdíjkorhatárban is” – hangsúlyozta.
A DK sem számol még nyugdíjkorhatár emeléssel. Gy. Német Erzsébet azonban megérti a fiatalok aggodalmát, a versenyképes nyugdíjhoz két dolgon azonban változtatnának.
„Az egyik, hogy mi visszavezetnénk a vegyes, úgynevezett svájci indexálást, tehát nem csak az inflációt vesszük figyelembe az éves nyugdíjemeléskor, hanem figyelembe vesszük az átlag és a reálbérek növekedését. A másik pedig, hogyha az infláció elszalad, mint most ez az orbáni infláció, akkor negyedévente nyugdíjkorrekciókat kell adni a nyugdíjasoknak” – mondta.
„A következő öt évben a nyugdíjkorhatár 11 európai országban megközelíti majd a 66-67 évet. Magyarországon azonban a nyugdíjkorhatár emelése – Brüsszel követelése ellenére – nincs a kormány napirendjén” – ezt már a Pénzügyminisztérium tudatta az ATV Híradó stábjával. Hozzátették, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és megbízhatóan működik.
