Sztori
Jelentős változás jön a fizetéseknél: semmi nem maradhat titokban
2026 nyarától életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amivel a magyar cégeknek is foglalkozni kell.
Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely kötelezővé teszi a bérsávok előzetes ismertetését, tiltja a fizetési titoktartást, és jelentési kötelezettséget ír elő a nemek közötti bérkülönbségről. Szakértők szerint az irányelv bevezetése újfajta transzparenciát hoz, amely jelentősen érinti a magyar munkaerőpiacot, különösen a cégek felkészültségét és a belső feszültségek kezelésének módját.
2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése.
A nemek közötti bérkülönbség most jelentős
Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5 százalék volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
A transzparencia megvalósítása erősítheti a bizalmat, de bérfeszültséget is okozhat, főleg ott, ahol nincs lehetőség azonnali bérrendezésre . Ilyen helyzetben a munkavállalók gyakran „csendes felmondással” reagálnak – véli Bartha Anikó HR szakértő, a FirmUP! társalapítója.
A bérfeszültségek hosszú távú sikeres kezelésének elengedhetetlen feltétele a céges bevételek illetve fedezet növelési lehetőségeinek újragondolása, az árazás felülvizsgálata, vagy akár az üzleti modell újradefiniálása, mondta Vittinger László értékesítési tanácsadó. A teljesítményalapú juttatások bevezetése is hozhat megoldásokat, jó gyakorlatot, tette hozzá.
Az új irányelv számos kulcsfontosságú kötelezettséget ró a munkáltatókra. Többek között előírja, hogy a pályázókat tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról még az interjú megkezdése előtt, biztosítva ezzel a bértárgyalás előtti informálódást. Emellett a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, megakadályozva ezzel a bérkülönbségek tovább örökítését. Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékokat is a munkaszerződésben, vagy külön megállapodásban.
A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégekre jelentési kötelezettség is vonatkozik a nemek közötti bérszakadékról
– hívta fel a figyelmet Bartha Anikó HR tanácsadó, coach, mentálhigiénés szakember.
Ha a bérszakadék (objektív tényezők figyelembevétele után) eléri az 5 százalékot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére – emelte ki a szakértő.
Magyarországon jelenleg nincs külön jogszabály a bérszakadék jelentésére, és 2025 márciusáig nem is történt jelentős előrelépés az irányelv átültetésében. Bár a Munka Törvénykönyve kimondja az egyenlő bánásmódot, nincsenek jelenleg külön kötelezettségek a transzparencia terén. Bartha Anikó szerint „lesznek meglepetések” egyes cégeknél. Ugyanis a magyar munkaerőpiaci kultúrának egyáltalán nem jellemző ismérve a keresetek átláthatósága (kivételek persze akadnak, csekély számban).
Csendes felmondás: a láthatatlan kihívás
A fizetési átláthatóság fokozottan felszínre hozhatja a munkavállalói elégedetlenséget, különösen, ha indokolatlan bérkülönbségekre derül fény. A „csendes felmondás” jelensége – ahogy Bartha Anikó fogalmaz – azt jelenti, hogy a munkavállaló már nem elkötelezett a munkája iránt, de nem távozik a szervezetből. „Az elégedetlenség gyakori oka lehet például a folyamatok tisztázatlansága miatti túlterheltség, vagy az elismerés hiánya, a rossz munka-magánélet egyensúly, a fejlődési lehetőségek hiánya, és jelentős kiváltó oka lehet az elégedetlenségnek az alacsony vagy igazságtalannak érzett javadalmazás is. A munkavállalók ilyenkor a munkavégzés intenzitásának, minőségének, hatékonyságának csökkentésével reagálhatnak a helyzetre.” – emelte ki a szakértő.
A csendes felmondás jelei közé tartozik a teljesítmény romlása, a kezdeményezőkészség hiánya, a passzivitás, a megnövekedett hiányzás vagy késés, elzárkózás a csapattevékenységektől, a kommunikáció hiánya vagy késedelme.
Fel kell készülni a HR-nek és a vezetőknek is
Ha a bértranszparencia miatt feszültség keletkezik, vagy a cég nem tud azonnali bérrendezést végrehajtani, a vezetőknek és a HR-nek fel kell készülniük a helyzet kezelésére. A szakértő szerint a legfontosabb a felkészülés mihamarabbi megkezdése a 2026. júniustól aktuális helyzetre. Ezt pedig a munkakörök egymáshoz viszonyított besorolásával, valamint a jelenlegi javadalmazási rendszer (vagy inkább gyakorlat) és annak elemeinek felülvizsgálatával javasolt kezdeni. Természetesen a megfelelő időben és tartalommal megvalósított nyílt és átlátható kommunikáció is elengedhetetlen.
A vezetőket úgy tudjuk támogatni, ha képzést kapnak, valamint egységes számokat és üzenetet biztosítunk nekik az érzékeny bértárgyalások lefolytatásához. Így empátiával és a szükséges információkkal felvértezve tudnak ezekkel a helyzetekkel szembenézni. Bartha Anikó kiemeli, hogy a kultúraváltás elengedhetetlen: ahol a munkavállalókat felnőtt, kompetens partnerként kezeli a cégvezetés, ott sokkal nagyobb a siker esélye. Arra az esetre pedig, ha nincs azonnali forrás béremelésre, a szakértő a nem pénzbeli motivációs lehetőségek körének bővítését javasolja.
A fizetési feszültségek kezelése nem pusztán HR kérdés, szorosan összefügg a cég pénzügyi teljesítményével is. Vittinger László, a FirmUP! társalapítója, értékesítési szakember szerint, ha az értékesítés teljesítménye romlik, kevesebb árrés kerül a cégbe, ami fedezné a költségeket. A cég életében a bérköltség majdnem mindig az egyik legmagasabb kiadás. Alacsony értékesítési teljesítmény mellett nehéz tartani a piaci béreket, ami bérfeszültséghez, fluktuációhoz és a cég teljesítményének romlásához vezet. Vittinger László ezért javasolja a HR és az értékesítés együttes vizsgálatát.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az EU fizetési átláthatósági irányelve jelentős változást hoz a magyar munkaerőpiacon, rászorítva a cégeket bérrendszereik átláthatóbbá tételére és a meglévő, indokolatlan bérkülönbségek kezelésére.
Hozzáteszik, hogy a bérkülönbségek megszüntetéséhez fontos a bevételek növelése értékesítés fejlesztéssel. A teljesítményalapú javadalmazás kiszélesítése pedig szintén a megoldás része lehet. A legfontosabb azonban a kultúraváltás, amelynek középpontjában az emberek tisztelete, az empátia, a bizalomépítés és a vezetői példamutatás áll, mert csak így lehet hosszú távon elkötelezett és produktív munkahelyi környezetet teremteni az átláthatóság új korszakában.
