Háziorvosi ügyelet: ezekre a változásokra készülhetünk

Jelentősen átalakul az alapellátási ügyelet az országban, amelyet immár az Országos Mentőszolgálat szervez meg minden megyében. A várható változásokról Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója osztott meg fontos részleteket.

Elsőként februártól Hajdú-Bihar megyében indul el az új ügyeleti rendszer, ahol az elmúlt másfél évben annak pilotprogramja is zajlott.

Ezt követően márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is csatlakozik majd, és Budapest kivételével valamennyi megyében bevezetik a rendszert 2024 februárjáig. Délután négytől este tíz óráig (illetve hétvégén és ünnepnapokon reggel nyolc és délután kettő óra között) háziorvosok fogják ellátni az ügyeletet összesen 174 járásban, este tíz (hétvégén és ünnepnapokon délután kettő) és másnap reggel nyolc óra között pedig 81 település 102 telephelyén működik majd sürgősségi ügyeleti pont.

Csató Gábor az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, a betegek országszerte a 1830-as telefonszámon kérhetik majd az alapellátási ügyelet segítségét egészségügyi problémák esetén. A hívások a megyei mentésirányító központokba futnak be, ahol az ott szolgálatot teljesítő mentésirányítók előre meghatározott kikérdezési protokoll alapján döntenek arról, hogy az adott beteget ügyeleti pontra irányítják, ügyeleti kocsit küldenek hozzá, vagy esetleg mentőt küldenek ki.

A mentőszolgálat összesen 26 milliárd forintból finanszírozhatja az új rendszer felállításának éves működési költségeit, további 9 milliárd forintot pedig eszközbeszerzésre fordíthat. A háziorvosokkal és a sürgősségi ügyeleti pontokon dolgozókkal együtt összesen négy-ötezer új dolgozóval köt szerződést a mentőszolgálat a tervek szerint.

Győr-Moson-Sopron megyében már tájékoztatták is a háziorvosokat az ott márciustól induló rendszer részleteiről. Egy, a Népszavának nyilatkozó háziorvos szerint azonban nem volt igazán megnyugtató a tájékoztatás. Mint elmondta, az ő körzetéhez 2800 páciens tartozik, akik nappali ellátása után kellene részt vennie az ügyeleti ellátásban. Ez utóbbi időszakban már több tízezer olyan ember tartozna hozzá, akiknek nem ismeri a kórelőzményét. „És adott beteg vagy emlékszik a saját ellátási eseményeire, vagy nem. Ez pedig – mint mondta – óriási ellátásbiztonsági kockázat” – olvasható a cikkben.