Rendőrségi ügy lett belőle.

Ábrahám Róbert leütötte Puzsér Róbertet, rendőrségi ügy lett a balhéból: „Az utolsó percig próbáltam úgy megoldani, hogy ne kelljen rá kezet emelnem. Nem sikerült. Kiprovokálta”

A két közszereplő már jó ideje csatázik egymással verbálisan a közösségi médiában. Most úgy tűnik, az ellentét fizikai atrocitásig fajult. Ábrahám Róbert a saját közösségi oldalán írta meg, hogy leütötte Puzsér Róbertet, aki állítólag sértegette. A publicista-kritikus is megerősítette a hírt, és hosszú bejegyzésben szállt bele ismét riválisába.

Ábrahám Róbert, a PestiSrácok munkatársa a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy péntek délután megütötte Puzsért Róbert publicistát.

Igen, igaz, amit már a kommentekben sok helyen írogatnak. Sokáig, évekig toleráltam a drogos puzser hazudozásait, vicceskedő faszságait, cigányozásait, és minden egyebet. A mai napon ez már nem sikerült

– írta péntek este Ábrahám.

Hozzátette:

Az utolsó percig próbáltam úgy megoldani, hogy ne kelljen rá kezet emelnem. Nem sikerült. Kiprovokálta.

„Aztán meg sikoltozott, mint valami riherongy, miközben a kis spanja elbújt egy kapu mögé és onnan kamerazott. Én csak azt nem értem, hogy aki ahhoz is gyáva, hogy megvédje magát, vagy visszaüssön, az miért provokálja a végtelenségig azokat, akik hosszasan újra és újra figyelmeztetik, hogy bizony vannak határok, amiket nem szabad átlépnie. Vagy szabad, de akkor annak lesz következménye” – fogalmazott Ábrahám.

Puzsér Róbert is megszólalt

Az ügyben a másik fél, azaz Puzsér is megszólalt szombaton:

„A hír igaz. Rostás Tibor tegnap délután szerelemféltésből pofán csapott, én meg emlékeztettem magam arra a Bibliára, amelyet a Doktor Miniszterelnök Úrhoz írt nyalázatos levelében alkotmányos védelem alá helyeztetni kérelmez, és odatartottam neki a másik arcomat is, ahogy ő odatartotta nekem az alfelét forró éjszakák tucatjain. Rostás bizonyára azt várta, hogy majd visszaütök, és így az általa gyakorolt párkapcsolati erőszak kölcsönössé válik, csakhogy ez nem a Hős utca és nem a Mónika Show” – kezdte a Facebook-posztját a publicista-kritikus.

Majd ennél is keményebb hangnemre váltott:

„Mackó!

Csak nem akarsz leszállni rólam, hiába jeleztem neked, hogy köztünk mindennek vége. Azzal, hogy az arcomba csapsz, csak erkölcsi vesztessé teszed magad – talán hallottál már arról, hogy az agresszió a gyengék eszköze. Akárhányszor ütsz is meg a jövőben, soha többé nem akarlak látni. Hiába kapacitáltad a múltban is sokszor, minden alkalommal elmondtam, hogy nekem az erőszak nem jön be. Mi lenne, ha végre tudomásul vennéd? Van az a régi mondás, ami nagyon igaz rád, Mackó: kiveheted a kölyköt a gettóból, de nem veheted ki a gettót a kölyökből. Így áll a képlet veled is. Nem lettél újságíró, nem lettél értelmiségi. Az maradtál, aki voltál: egy langyi, telepi suttyó, aki képtelen megzabolázni az erőszakos természetét. Nem a publicisztika teszi az értelmiségit, Mackó, még kevésbé a Mercedes-Benz. Egy értelmiségi többek közt és elsősorban attól értelmiségi, hogy a konfliktusait nem erőszakkal, hanem érvekkel oldja meg. A szó veszélyesebb fegyver, mint az ököl, csak neked sajnos kevés ész jutott, hogy hatékonyan alkalmazni bírd, ezért hívod segítségül a testi erődet. Magamnak is nehezen vallom be, hogy ez az állatias természeted az, aminek egykor nem tudtam ellenállni, de ma már semmi mást nem érzek irántad, mint aggodalmat: nagy kár lenne feláldozni a sorsodat a libidód oltárán. Nem a We Are The World-öt kell magyar Quincy Jonesként pózolva, nyálaskodva és ájtatoskodva elénekeltetni, hogy békepárti légy, Mackó, elég lenne uralkodnod a vadállati ösztöneiden, amikor a vér az arcodba tolul. Hiába pózolsz a Bibliával, az öklöd joga jelzi, hogy keresztény se vagy, csak egy féltékeny, meleg proli, aki ököllel veri pofán azt, akit érzelmileg és testileg nem birtokolhat. Annak örülnél, ha azután, hogy nem lehetek a tiéd, már senki másé se lehetnék, igaz? Csakhogy a szívnek nem parancsolhatsz, Mackó. Nem kényszeríthetsz senkit erőszakkal arra, hogy szeressen. Miért nem veszed végre tudomásul, hogy köztünk lefőtt a kávé: nem vagyunk már együtt, és többé nem is leszünk. Ha újra a közelembe jössz, és újra kezet emelsz rám, újra összevérzem a csinos kis ruhádat, de soha többé nem tépem le rólad, és Krisztus urunk példáján okulva soha nem ütök vissza. Ehhez mit szólsz, Mackó? Felizgultál? Nehogy azt hidd, hogy félek tőled. Próbálj meg uralkodni magadon, ahogy kulturált emberhez illik, vagy provokáld tovább a sorsot, hátha egy reggel a sitten ébredsz. A döntés a te kezedben van: szorítsd ökölbe, vagy kulcsold imára, és mérd meg a tetteid a krisztusi példa mérlegén.”

Miért fajult a verekedésig a konfliktus?

Az ügy előzménye talán az lehetett, hogy Puzsér Róbert pénteken közösségi oldalán arról írt, hogy Ábrahám homoszexuális és zaklatja őt.

„Rostás Tibor, aki a nyilvánosságban Ábrahám Róbert néven lett népszerű, az egyetlen általam ismert személy, aki a vezetéknevét nem magyarosította, hanem zsidósította. Cigány származásúként akart bekerülni a hazai kulturális elitbe, és úgy képzelte, hogy az bizonyára egy zsidó elit, ahová ószövetségi név felvételével vezet az út – így esett meg, hogy egyik gyűlölt kisebbségből kiiratkozva egy másik gyűlölt kisebbséghez csatlakozott” – írta a publicista.

Ezt követően kettejük megismerkedésükről, előzménytörténetükről Puzsér így fogalmazott:

„Kérve kérlek, fejezd be a zaklatásomat. Értsd meg, hogy ez nem szerelem volt köztünk, hanem valami állatias szenvedély, de ezzel a viselkedéseddel még a legizgatóbb együttléteink emlékét is megkeseríted.”

„Nem fogok részletekbe bonyolódni, mert az előbb értem haza a kihallgatásról, de ma is próbáltam a végletekig türelmes maradni. Ha valaki lemaradt, ma Puzsér, vagy bedrogozva, vagy csak unalmában, úgy gondolta, hogy jó poén lesz viccesen cigányoznia, meg buziznia. Végül kiderült, hogy nem volt az. Gyerekeim vannak, feleségem, anyám, akik ugyanúgy olvassák a drogos agymenéseit, ahogy a szektás követői.