Sztori
Ha Varga Mihály igazat mond, az tragikus hír a magyar nyugdíjasoknak
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke szerint Varga Mihály pénzügyminiszter a népjóléti bizottsági meghallgatáson azt mondta, ha valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, annak 120 ezer forint a nyugdíja ma.
Farkas András nyugdíjszakértő kiszámolta, ez mennyire áll közel a valósághoz.
A nyugdíj összegét két törvény határozza meg. Az egyik, hogy a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80 százalék), 2) és a nettó havi életpálya-átlagkereset összege, amelyet az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számítanak ki.
Továbbá a nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja: a nyugdíjmegállapítás éve.
Farkas András szerint, ha valaki 40 évet dolgozott a mindenkori minimálbéren bejelentve, akkor persze lehet a nyugdíja 120 ezer forint körüli összeg, de csak ha 2023-ban (vagy később) állapították meg a nyugdíját.
Ennek oka a komplex nyugdíjszámítás, mely leegyszerűsítve úgy alakul: a 2023-ban december 1-jéig kapott 232 ezer forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámításkor alkalmazandó nettósítás során először meg kell fosztani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-tartalmától (34 800 forint), majd a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól (42 920 forint), így 154 800 forint havi nettó összeget kapunk, amelynek a nyugdíjskála szerinti 40 évhez tartozó 80 százaléka (ez a fentebb említett nyugdíjszorzó) lehet a nyugdíj összege, azaz 123 840 forint – írja a 24.hu.
A szakértő szerint azonban ez a komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése, ami arra a feltételezésre épül, hogy a korábbi években kapott minimálbérek a valorizáció miatt a nettó életpálya átlagkeresetbe ugyanolyan valorizált összegben számítanak be, mint a nyugdíjba vonulás előtt közvetlenül elért minimálbér. Ez azonban nem igaz, hiszen a minimálbérek 1988 óta nem a valorizációnak megfelelően nőttek, hanem attól eltérően, és politikai szándékoktól is befolyásolt mértékben alakultak. Emellett a nyugdíjszakértő szerint a 21. században életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott.
Farkas András szerint az is problémát jelenthet, hogy az említett 120 ezer forint éppen az a nemhivatalos létminimum, amely például a nyugdíjrendszer méltányossági eljárásainál is küszöbérték. Vagyis elég problematikus szerinte, ha 40 évi minimálbéres karrierív alapján csak a létminimumhoz szükséges nyugdíj állapítható meg.
Korábban írtunk arról is, hogy egy végzetes hiba miatt oda lehet a 13. havi nyugdíj is.
Ugyanis mint írtuk, még nem igényelt mindenki nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Hogyha ezek az érintettek szeretnének 13. havi nyugdíjat, akkor megfontolandó, hogy még idén igénybe vegyék az ellátást, de a januári nyugdíjemelésre való jogosultság is múlhat ezen. A 13. havi nyugdíjra ugyanis az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább 1 napjára, illetve a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy az azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesül.
