Sztori
Érdemes tudni – Mostantól EZ vár ránk a háziorvosnál
A tervek szerint szűréseket végeznének a háziorvosi rendelőkben, bővítenék a szakdolgozók kompetenciáit, sőt még a mesterséges intelligencia is szerephez jut majd a rendszerben.
A tervek szerint bővítenék a háziorvosi rendelőkben a szakdolgozók kompetenciáit, akik jogosultságot kapnak a rendszerben lévő receptek, beutalók írására. Az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter elmondta, hogy a korábbi körzetstruktúra a nyolcvanas évek végén alakult ki, és mivel csaknem egymillióval lettünk kevesebben azóta, a háziorvosi praxisok betegszáma drasztikusan lecsökkent. Emiatt viszont a korábbi rendszer finanszírozási szempontból kedvezőtlenné vált – idézte az Index az államtitkárt.
Több beteg, bővülő szerepkör
A betegszámot a nyár folyamán módosítani fogják minimum 1800-2000 főre, de akár 2500-ra is emelhető a praxishoz tartozók száma. Az államtitkár elmondta, hogy a 6600 háziorvosi praxis közül 680 betöltetlen, 2028-ig ezeket szeretnék megszüntetni. Takács Péter kiemelte, hogy a háziorvosok szakvizsgájuknak megfelelően holisztikus tudással rendelkeznek, mégis szűk mezsgyén mozog a tevékenységük. A praxisok feladatainak bővítése tekintetében számítanak a diplomás szakdolgozók kompetenciáira, angliai mintára kibővítenék bizonyos rendelőkben is elvégezhető szűrésekkel, a már ellátásban szereplő krónikus betegek beutalóinak, receptjeinek kiírásával. Emellett kapnának jogosultságot kórházi indikációval gyógyászati segédeszközök felírására is. Ebből adódóan az „egy orvos, egy asszisztens” praxisgyakorlatot szeretnék megszüntetni, a rendelőkben a szakdolgozói létszámot kibővíteni.
A telemedicina és a telemetria használatával az orvos-beteg találkozás csökkenthető. A mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz abban, hogy majd az EESZT-be a beteg használatában lévő, vércukor-, EKG-, vérnyomásmérő adataiból jelzi az orvosnak, hogy mikor van szükség beavatkozásra.
Ahogy Takács Péter fogalmazott, ebben egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával, amely szerint az indikátorok összefüggésben vannak a háziorvosi praxisban folyó munka minőségével. Az ügyeleti rendszer átalakítását az államtitkár úgy értékelte, hogy már az első pilotnál, Hajdú-Bihar megyében bebizonyosodott, hogy jól működik: délután 16 és 22 óra között nagyobb a betegforgalom, ami ezután a tizedére esik vissza, többségében sürgősségi ellátást igénylő esetekre.
MOK-elnök: Hiányoznak a konzultációk
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az államtitkár szavaira úgy reflektált: a kamara mindig is próbált a visszaélések ellen fellépni, egy rendszerszintű átalakításhoz pedig nem a kivételeket kellene figyelembe venni. Kiemelte: az államtitkár által elhangzottak nagy része elfogadható és vállalható, de az átalakítások előtt széles szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség.
Kincses Gyula egyetértett a praxisteam létrehozásával, de úgy véli, a diplomás ápolók létszámbővítésével a praxisokat úgy kell átalakítani, hogy a jelenleg működő hatezerben megmaradjanak az orvosok. Mint mondta, a fix béreket szükséges megőrizni, a minőségi indikátoroknak ezen felüli juttatásoknak kell lenniük. Nem az ügyeleti rendszer átalakítása ellen tiltakoztunk, a degresszió, a rezsitámogatás felülvizsgálását kívántuk elérni, ennek a legkevésbé betegeket veszélyeztető eszköze, ha tiltakozásként nem írjuk alá a szerződést – emelte ki a MOK elnöke. Hozzátette: a praxisgazdálkodások megváltoztatása jó irány, mivel az önkormányzatok nem voltak érdekeltek ennek a hatékony fenntartásában.Az ügyeleti rendszer átalakítását a MOK szakemberei abból a szempontból vélik aggályosnak, hogy nincs megfelelően szétválasztva: mi tartozik a 24 órás sürgősségi és mi a háziorvosi kompetencia alá. Kincses Gyula szerint ezeket szakmailag át kellene gondolni.
