Bejelentette a kormány, azonnali változások jönnek a boltoknál

„A fogyasztóvédelem is a nemzetgazdasági miniszter felelősségi körébe került, ez pedig tökéletesen jelzi: a kereskedelem és a fogyasztóvédelem nem létezhet egymás nélkül. Ugyanazon érem két oldala, de semmiképpen sem két ellentétes pólus, nem kioltják, hanem erősítik egymást” – nyilatkozta az Indexnek Gerlaki Bence.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára azzal kapcsolatban nyilatkozott az Indexnek, hogy

Az államtitkár szerint azzal, hogy a kereskedelempolitika a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, nem kell külön magyarázni, a gazdaságfejlesztés, vagy éppen a vállalkozásfejlesztés mellett természetszerű, hogy a belföldi kereskedelem irányítása is ugyanazon kézben legyen.

Gerlaki Bence szerint a fogyasztóvédelmi szabályozás garanciális jellegének erősítését célzó alakítása alatt szem előtt kell tartani, hogy azzal a vállalkozások adminisztrációs terheit aránytalanul ne növeljék, versenyképességüket ne rontsák.

Egyszerre védjük a fogyasztók érdekeit és a vállalkozásokat.

A kormány szerint hatékony fogyasztóvédelem nincs jogkövető vállalkozások nélkül, sikeres kis- és középvállalkozások sem létezhetnek elégedett fogyasztók nélkül, annak pedig – többek között – feltétele a tisztességes, átlátható és tiszta gazdasági verseny.

Felesleges magyarázni a bizonyítványt

„Sehol a világon nincs elégedett fogyasztók nélkül jól működő piacgazdaság. Minden fogyasztó betér egyszer egy adott kereskedelmi egységbe vásárolni, de lehet, hogy csak egyszer, ha nincs megelégedve a vállalkozás által kínált szolgáltatással.” Gerlaki Bence azt is kifejtette, hogy a kormány már korábban is számos intézkedéssel lépett fel a magyar családok védelme érdekében, „elég, ha csak az online árfigyelő rendszer létrehozását említem, mely jelentős mértékben hozzájárult az infláció letöréséhez”.

Kiemelte, hogy míg az árfigyelő bevezetését megelőzően, tavaly júniusban még 17,6 százalék volt az infláció és 29,3 százalék az élelmiszer-infláció. Az infláció részben az online árfigyelő hatására idén augusztusban és szeptemberben is kedvezően, 3-3,5 százalék között alakult. Ez is azt mutatja: „a fogyasztók védelme kiemelt jelentőséggel bír számunkra, hiszen maga az Alaptörvény is deklarálja a fogyasztók védelmét, a fogyasztóvédelmi törvény alapvető célja pedig a fogyasztók egészségének és biztonságának a védelme. Ezért is fontos mind szakmai irányítóként, mind hatóságként fellépni azon területeken, amelyek a fogyasztók széles rétegét érintik.”

Gerlaki Bence szerint már látszódik, hogy augusztustól egy kézbe tartozik a két terület, érzékelhetőek már jelei az egységes irányításnak. Vásárlóként is láttuk, a kötelező akciózás szabályainak kivezetését követően azonnal, rendkívüli mértékben emelték az alapvető élelmiszerek árait a kiskereskedelemi láncok. A tárca az online árfigyelőnek köszönhetően naprakész adatokkal rendelkezik minden áruház minden érintett terméke tekintetében, így a tényekkel nem lehet vitatkozni.

Magyarázni persze lehet a bizonyítványt, folyamatosan egyeztetünk is a kereskedelmi szövetségek képviselőivel, bár a rendelkezésre álló adatok alapján a beszerzési árak látszólag nem emelkedtek. Hogy akkor mégis mi indokolta a nagymértékű emeléseket, azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja. Bár az eredményt még nem látjuk, a fogyasztók védelme, a tisztességes piac biztosítása és a jogkövető vállalkozások támogatása e témakörben is kéz a kézben jár

– mondta Gerlaki Bence, majd hozzátette, például a légitársaságok fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésének a célja, hogy az uniós rendeletben garantált jogokat biztosítsák a fogyasztóknak. Függetlenül attól, hogy fapados vagy hagyományos légitársaságokról van szó. „Nem fordulhat elő még egyszer, hogy családok napokig várnak a reptéren a gépük indulására, ráadásul még a jogos kártalanítási igényüket is elutasítják. A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloknak is határozottan és szigorúan fel kell lépniük.”

Számtalan tényező indokolta az intézményrendszer átalakításának szükségességét a kereskedelempolitika, az élelmiszer-kereskedelem, illetve a fogyasztóvédelem kapcsolatának erősítésével összefüggésben. Azért, hogy ez a három terület összehangoltabban, de a költséghatékonyságot szem előtt tartva működjön, indokolt egy erős, a vállalkozói és fogyasztói kihívásokra gyorsan és rugalmasan reagálni képes hatóság létrehozása. Majd a helyettes államtitkár az Indexnek kiemelte: ez adja a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozásának alapvető célkitűzését is.

Azaz az állampolgárok, családok fokozottabb védelme, a kereskedelmi egységek átfogó, egységes, következetes szempontrendszer mentén történő vizsgálata. „A vállalkozói érdekek érvényesítése is a szemünk előtt lebeg. Amellett, hogy a jogkövető vállalkozásokat védjük az egységes és határozott hatósági fellépésekkel, célunk a belkereskedelem tartós és stabil növekedési pályára állításának támogatása, a hazai piaci szereplők és termékeik versenyképességének további növelése. Mindeközben meg kell teremtenünk a fogyasztók hatékony védelmét, ami nemcsak fizikai, de anyagi biztonságot is jelent.”

Így szervezik a feladatokat

Az élelmiszer-kereskedelem mellett az üzemanyagpiac is kiemelt terület, amivel a hatóságnak foglalkoznia kell. A Nemzetgazdasági Minisztériumban folyamatosan nyomon követjük a hazai és nemzetközi trendeket, ami hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg a szomszédos országoknál nem drágább a hazai üzemanyag, versenyképesek a magyar árak, ami összhangban van a kormány céljaival. „Megemlíthetném az autókereskedelmet is, amelynek piacán jelenleg is zajlik egy vizsgálat abból a célból, hogy feltárjuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot és a fogyasztók védelme érdekében fel tudjon lépni az állam.”

Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint minden élelmiszerrel kapcsolatos hatáskört az új szervezet kap meg, amelyet eddig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih látott el, Gerlaki Bence kifejtette, hogy nem teljesen. Az agrárminiszter és a Nébih élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos feladatkörében megmaradnak ugyanis az élelmiszerek előállításával és az élelmiszeriparral kapcsolatos feladatok.

A nemzetgazdasági miniszter, és háttérintézményeként az NKFH alá átkerülnek az élelmiszer-kereskedelmi ellenőrzések, a vendéglátóipari egységek ellenőrzése, és nem utolsósorban a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos hatáskörök. A fogyasztóvédelemhez tartozó akkreditált mechanikai és villamos laboratórium és az élelmiszer és vegyipari laboratórium is a hatósághoz kerül, ezzel is segítve a hatékony fellépést a kereskedelmi ellenőrzések során.

A hatékony állami fellépéshez – amely kulcsfontosságú az élelmiszer-biztonság területén – elengedhetetlen a társhatóságok összehangolt fellépése. Ebből fakadóan a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi területen a közös állami fellépés megkönnyítése érdekében egy koordinációs szerepet is be fog tölteni az NKFH, aminek egyik első lépése az lesz, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni fellépésekről közös állami adatbázist fog kialakítani, amiben a GVH, az MNB, a Nébih, a kormányhivatalok és az NKFH által indított eljárásokról pontos képet fognak kapni a társhatóságok.

Gerlaki Bence szerint egyrészt az adatbázis kizárja a párhuzamos hatósági eljárásokat, másrészt lehetővé teszi, hogy az egyes szervezetek azonnal információhoz jussanak a hatósági eljárás megindításáról adott vállalkozással szemben, amely akár megalapozhatja valamely hatóság saját hatáskörében történő fellépési lehetőségét. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy az erőteljes szakmai irányítás és felügyelet feltétlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumban marad.

• Ez egyrészt a szakmai kontrollt jelent a létrehozásra kerülő háttérintézmény felett,
• másrészt azt, hogy a fogyasztóvédelem teljes körű stratégiai irányításáért a továbbiakban is a Nemzetgazdasági Minisztérium felel.

Így a minisztérium látja el ezt követően is a szakmai irányítási feladatokat az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek felett, ahogy a fogyasztóvédelmi egyesületekkel történő közös munka is Nagy Márton minisztériumánál marad. A stratégiai irányítás szempontjából a nemzetgazdasági tárca működteti majd a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, a Fogyasztóvédelmi Kerekasztalt, és a nemrégiben létrehozásra kerülő Fogyasztóvédelmi Civil Fórumot is.

Ám a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok feletti közvetlen szakmai irányítást – hasonlóan a korábbi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz – az NKFH látja majd el. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, mert csak a tavalyi évben a kormányhivatalok országszerte több mint 22 ezer fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ellenőrzést végeztek, amelyből közel 12 ezer hatósági eljárás is indult. Ezek mikroszinten történő koordinálását és egységesítését egy kifejezetten ezzel a feladatkörrel rendelkező háttérintézmény hatékonyabban tudja ellátni. Nem mellékesen a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai országosan több mint 25 ezer panaszt is kezeltek a tavalyi évben.

A legfontosabb: a piacnak két szereplője van

Az NFKH égisze alatt folytatja tevékenységét a két, akkreditált laboratóriumunk, az Élelmiszer és Vegyipari, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratórium, amelyek tavaly közel 7 ezer vizsgálatot végeztek, ezek mind hozzájárultak a fogyasztók biztonságának garantálásához. A határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésében kiemelt szerepet lát el az Európai Fogyasztói Központ (EFK), amely szintén a létrejövő háttérintézményben működik tovább. Az EFK éves szinten körülbelül 5 ezer panaszt és megkeresést kezel, csak tavaly 62 millió forint összeget sikerült a fogyasztók részére visszaszerezni az Európai Fogyasztói Központnak köszönhetően, jelentősége tehát egyértelmű. Annak meghatározása, hogy az adott évben a fogyasztóvédelmi hatóság mely témakörökben folytat vizsgálatokat, természetesen a minisztérium és az NKFH együttes hatásköre lesz.

Gerlaki Bence arra is kitért, hogy háttérintézmény lévén, továbbá a fogyasztóvédelmi stratégiai célok megfelelő és egységes kezelése érdekében az NGM és az NKFH nagyon szoros együttműködésben tevékenykedik majd a fogyasztóvédelem területén is. „Számos tervünk van mind a fogyasztóvédelem láthatóságának, mind elérhetőségének fokozása szempontjából, így említhetném az egységes panaszbejelentő rendszer létrehozását vagy az informatikai tájékoztatási eszközeink teljes körű felülvizsgálatát, valamint a különböző korosztályok elérésére szolgáló online platformok igénybevételét is” – összegezte a helyettes államtitkár.

Nagy Márton többször taglalta már az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket. A külföldi webshopok nagy része azért adja olcsóbban a terméket, mert nem fizet rendesen áfát, ami komoly probléma, de az interneten vásárló népesség aránya Magyarországon nőtt a legjobban az EU-n belül.

Arra a kérdésünkre, hogy ezen a területen tud-e a hatóság hathatós eredményt felmutatni, Gerlaki Bence kifejtette,

nyilvánvaló, hogy a külföldi webshopok terjeszkedése komoly kihívást jelent a jogalkotónak és a jogalkalmazó szerveknek is. A visszaélésekkel kapcsolatban az augusztus elsejétől bevezetett új bejelentési és zárolási eljárás jelent nagy segítséget, míg a hatóságok határozott fellépése a külföldi webshopok jogkövető magatartását hivatott előidézni. Nem véletlenül vannak hatósági eljárások Európában és Magyarországon is folyamatban, és azt ígérhetem, hogy a szakmai irányításunk alatt álló kormányhivatalok a jövőben is mindent megtesznek a jogsértő, tisztességtelen webáruházak tevékenységének megakadályozása érdekében, ami akár ezen honlapok teljes elérhetetlenné tételére is irányulhat.

A helyettes államtitkár szerint azonban nagyon fontos, hogy megerősítsék a hazai online kiskereskedelmi szereplőket, és ehhez mind a kkv-k digitalizációs és innovációs fejlesztési programja, mind a fogyasztói tudatosságot erősítő kampányok hozzájárulhatnak. Ezekben a friss hatóság nagyon fontos szerepet játszik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára végezetül az Indexnek kiemelte, mindenekelőtt a magyar családok erőteljesebb védelmét a hatékonyabb érdekérvényesítést és hatósági fellépést vár el az NKFH-től.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az NKFH felállításával jobban érvényesülhet az „elérhető fogyasztóvédelem” elve, a családok és a kiszolgáltatott fogyasztók, különösen a gyermekek testi-lelki épségének és egészségének fokozottabb védelme. Ezen felül megvalósulhat az élelmiszer-biztonsági és a fogyasztóvédelmi ellenőrzések egységes irányítása, a hatóság hatékony működését pedig az egységes laboratóriumi infrastruktúra is biztosítja.

Gerlaki Bence szerint az intézkedéssel erősíthető a közbizalom, hatékonyabbá válhat a jogellenes kereskedelmi és fogyasztóvédelmi gyakorlatok elleni fellépés. „És végül, de nem utolsósorban növelhető a hazai tulajdonú piaci szereplők befolyása és a hazai termékek részesedése, javítható a versenyképességük. Ez pedig nemcsak a vállalkozásoknak, hanem a fogyasztóknak, a magyar állampolgároknak is jó” – összegezte a helyettes államtitkár.