Óraátállítás 2025: Magyarország a nyári időszámítást támogatná, de az EU továbbra sem döntött

Bár sok tévhit kering a világhálón, az uniós szintű döntés hiányában továbbra is érvényben marad az óraátállítás – jelentette ki Gulyás Gergely. A politikus a mai kormányinfón kifejtette, amennyiben megszületik az egységes határozat, Magyarország számára a nyári időszámítás lenne az előnyösebb. Mivel azonban az Európai Unió továbbra is húzza az időt az óraátállítással kapcsolatban, az eddig megszokott szabály idén mindenképp érvényben marad.

Magyarországon az óraátállítás bevezetése és eltörlése többször is napirendi téma volt az elmúlt évtizedekben. A jelenlegi rendszert 1980-ban vezették be, majd 1996-ban az Európai Unió egységes szabályozása kötelezővé tette a nyári időszámítás alkalmazását az összes tagállam számára. Az eredeti elv, miszerint az egy órával meghosszabbított nappali világosság csökkenti a mesterséges fény használatát és energiát takarít meg, ma már kevésbé releváns. Egy mindent eltörlő uniós határozat hiányában azonban 2025 március végén biztosan állítani fogjuk az órákat – és az eddigi tendenciát nézve, valószínűleg majd októberben is.

A nyári időszámítás pontosan 2025 március 29-éről, szombatról március 30-ra, vasárnapra virradó éjszaka kezdődik, amikor hajnali 2:00 órakor a mutatókat 3:00 órára tekerjük. Ma már kevesen értjük az intézkedés valódi értelmét, de az alábbiakban mégis megpróbálunk elfogadható magyarázatot találni rá, illetve arról is szó lesz, miként vészelhetjük át a leggördülékenyebben azt, hogy egy órával „kevesebbet alhatunk”.

Miért nyári időszámítás?

A nyári időszámítás fő célja a természetes napfény maximális kihasználása. Az ötletet eredetileg a mesterséges világítástól való függőség csökkentése érdekében javasolták és vezették be, különösen a XX. század ipari és gazdasági környezetében: minél több időt töltünk természetes napfényben, annál kevesebb áramot használunk otthonunk, irodáink és egyéb tevékenységi tereink megvilágítására. A nyári időszámítás (elméletileg) ezeket az előnyöket szolgálja:

1. A nap végére kevesebb áramot fogyasztunk, mint a téli időszámítás idején.

2. A több órás természetes napfény serkenti a D-vitamin kiválasztását, és pozitív hatással van az érzelmi állapotunkra.

3. Ha a nappali fény hosszabb ideig áll rendelkezésre, az emberek aktívabbak és hatékonyabbak lehetnek a különböző feladatok elvégzésében.

A gazdasági előnyeiről azonban már lehet vitatkozni, mivel az energiafogyasztási szokásokat ma már számos tényező befolyásolja (például az éghajlat, gazdasági szerkezet, hatékony világítási technológiák, a tevékenységek típusa).

Az egészségre és a jólétre gyakorolt hatás

Az időátállításnak következményei lehetnek a szervezet cirkadián ritmusára. Belső ritmusunkat (más néven biológiai óránkat) a természetes fény-sötétség ciklusnak megfelelően a melatonin és más hormonok kiválasztása szabályozza. Még ha csak 60 perccel is „nyúlunk bele” az időbe, a szervezetünknek akár több napra is szüksége lehet, hogy alkalmazkodjon ehhez az új ütemhez. A nyári időszámításra való átállás lehetséges (mellék)hatásai a következők:

1. Alvászavarok: egyeseknél álmatlanság vagy elalvási nehézségek jelentkezhetnek, mivel a szervezet nem szokott hozzá az új időbeosztáshoz.

2. Fokozott fáradtság: az egy órával korábban kelés és az új ébrenléti ciklushoz való alkalmazkodás álmossághoz vezethet az átállást követő első néhány napban.

3. Stressz és ingerlékenység: a biológiai ritmus felborulása általában ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket, sőt szorongásos epizódokat is okozhat az arra érzékenyeknél.

4. Megnövekedett baleseti kockázat: tanulmányok szerint a nyári időszámítást követő első napokban a fáradtság és a figyelemhiány miatt megnőhet a közúti és munkahelyi balesetek száma.

Tippek az átállás kezeléséhez

1. Már a nyári időszámítást megelőző héten próbáljunk meg 15-20 perccel korábban lefeküdni és felkelni, hogy a szervezetünket felkészítsük az új időszámításra.

2. Kerüljük a koffeint és az alkoholt lefekvés előtt, különösen az átállási időszakban.

3. Töltsünk napközben időt a szabadban, hogy serkentsük a cirkadián ritmus szabályozásáért felelős hormon (melatonin) kiválasztását.

4. Tornázzunk rendszeresen, de kerüljük az intenzív edzéseket közvetlenül lefekvés előtt.

Az óraátállítás megszüntetéséről szóló viták

Bár a szezonális időszámításnak ezt a rendszerét már hosszú évek óta alkalmazzák Európában, a rendszer hasznosságáról mai napig is heves viták folynak. Az Európai Parlament 2018-ban javasolta a nyári/téli időszámítás gyakorlatának elhagyását, és a tagországokra bízta annak eldöntését, hogy ki melyik időszámításnál maradna. A tervet azonban még nem hajtották végre, mivel különböző akadályokba és az uniós országok eltérő véleményébe ütközött.

Egyelőre ezek az érvek állnak fenn, amelyek a törlést szorgalmazzák: az óraátállítás megszüntetésével csökkenne az átállás-okozta stressz és az alvászavarok, egyszerűsödnének a közlekedési menetrendek és más, pontos tervezést igénylő területek (például légi közlekedés) kezelése, és javulna az életminősége azoknak, akik érzékenyek az alvásváltozásra.

Az óraátállítás kihagyásának elmélete azonban ennél sokkal bonyolultabb következményeket vont maga után: először is világos, hogy képtelenség ugyanazon időszámítást alkalmazni minden európai országban. Nehézséget jelent ugyanis az EU egészére kiterjedő konszenzus elérése, mivel az északi, déli, keleti vagy nyugati országok éghajlati és időzóna függvényében eltérő prioritásokat állíthatnak fel. Egyes gazdaságok azzal érvelnek, hogy a nyári időszámítás energiamegtakarítást eredményez, valamint előnyös a turizmus és a szabadidő eltöltése szempontjából, míg ez más iparágaknak épphogy akadályt jelent. Lényeg, hogy állítani fogjuk az órákat, és félő, hogy ez a szokásunk még jó sokáig megmarad…