Közleményt adott ki a Lidl az árrésstop miatt! Erre készüljenek a vásárlók!

Március közepétől a kormány új rendelete szerint 30 alapvető élelmiszer árrését 10 százalékra maximalizálják. A bejelentés a februári inflációs adatok tükrében érkezett, amelyek 7,1 százalékos élelmiszerár-emelkedést mutattak.

A kormány célja, hogy így csökkentse az élelmiszerárak növekedését, ugyanakkor a rendelkezés ellenzői szerint a lépés komoly gazdasági kihívások elé állítja a kereskedelmi láncokat, különösen a nagyobb áruházakat. A Lidl, mint az egyik legnagyobb szereplő, már reagált a változásokra.

A kormány döntése és az MVM reakciója

A miniszterelnök bejelentésének lényege, hogy a nagyobb áruházláncok számára 10 százalékos árrésplafont vezetnek be, amit az érintett 30 alapvető élelmiszer esetében alkalmazni kell.

Az intézkedés nem csak a családok számára fontos, hanem alapvetően érinti a kereskedelmi láncok gazdálkodását is. A változtatás hatása különösen a nagyobb láncok számára lesz érzékelhető, amelyek az alacsonyabb árréssel kell, hogy gazdálkodjanak a következő időszakban.

A szabályozás értelmében a 10 százalékos árrésből le kell vonni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, így valójában a boltoknak egy 5,5 százalékos árréssel kell gazdálkodniuk, amely már nem biztosítja a megszokott nyereséget.

A Lidl Magyarország képviselete, Tőzsér Judit kommunikációs igazgató reagált a kérdésekre a Forbes.hu-nak, és elmondta, hogy a cég szerint az új árrésplafon nem felel meg a gazdasági realitásoknak.

A Lidl álláspontja: Gazdaságilag nem fenntartható

A Lidl Magyarország kommunikációs igazgatója, Tőzsér Judit, elmondta, hogy a cég számára a 10 százalékos árrésplafon a korábbi gyakorlatokhoz képest túl alacsonynak bizonyul, és a kiskereskedelmi különadó levonása után a személyzeti költségek fedezése is kérdésessé válik.

„Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson” – nyilatkozta Tőzsér a Forbes.hu-nak.

A Lidl arra is kitért, hogy az eddigi áremelkedések nem a kiskereskedelmi árrések növekedése miatt következtek be, hanem a beszállítói árak emelkedésének eredményeként.

A beszállítói árak növekedését globális gazdasági hatások és a világpiaci folyamatok is erőteljesen befolyásolták, amelyek a termékek árképzésére hatással voltak.

A kormány beavatkozása és a verseny előnyei

A Lidl számára a verseny és a vállalati önállóság hosszú távon fontosabb, mint az állami árszabályozás. A cég képviselője hangsúlyozta, hogy a vállalati erő és a versenyképesség az, ami biztosítja a tartós előnyt a piacon, nem pedig a kötelező akciók vagy árstopok.

A Lidl hisz abban, hogy a piac tisztességes működése és a vásárlók iránti elkötelezettség hosszú távon fenntarthatóbb, mint a mesterségesen beavatkozó szabályozások. A korábbi kötelező akciók és az árstopok negatív gazdasági hatásait figyelembe véve a vállalat arra számít, hogy az új szabályozásnak súlyos következményei lesznek a piacon.

A kormány, bár célja az élelmiszerárak csökkentése és a vásárlók védelme, ezzel egy időben a kereskedelmi láncok számára komoly gazdasági terheket ró, amelyek hosszú távon akár a szolgáltatás minőségének romlását is eredményezhetik.

A kormány döntése egyelőre nem végleges, és a részletek még tisztázásra szorulnak. A piac szereplői, így a Lidl is, továbbra is érdeklődéssel várják a szabályozás pontosítását és az esetleges további lépéseket.

A vállalat számára azonban egyértelmű, hogy a szigorúbb árréskorlátozásokat nem könnyű betartani, és azok gazdasági fenntarthatóságát komoly kihívások elé állítják.

A jövőben valószínűleg további tárgyalásokra és egyeztetésekre lesz szükség annak érdekében, hogy a kormányzati célokat és a vállalkozások érdekeit egyensúlyban tartsák.

A vásárlók számára az árrésstopnak várhatóan rövid távon kedvező hatásai lesznek, de a kereskedelmi láncok számára a fenntartható működés érdekében szükséges lesz alkalmazkodniuk a megváltozott piaci környezethez.

A kormány új döntése, miszerint 30 alapvető élelmiszer árrését 10 százalékra maximalizálják, komoly vitát váltott ki a piacon. A Lidl, mint jelentős szereplő, aggodalmát fejezte ki az árrésplafon hatásairól, és kétségbe vonja annak gazdasági realitását.

A kérdés továbbra is az, hogy a kormány és a kereskedelmi láncok hogyan találják meg a középutat, amely lehetővé teszi az élelmiszerárak csökkentését anélkül, hogy a piaci szereplők működőképessége veszélybe kerüljön.