Baj van a kenyerekkel: Azonnali lépést tett a hatóság Magyarországon

A GVH (Gazdasági Versenyhivatal) három üzletláncnál is versenyfelügyeleti eljárásokat indított, mivel problémát talált a kenyereknél.

Sürgős figyelmeztetés jött Müller Cecíliáéktól a kenyérről. Most pedig a GVH talált problémát három üzletláncnál.

Melyik üzletláncok ellen indított versenyfelügyeleti eljárásokat a GVH?

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (Spar), az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-vel (Aldi) és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel (Tesco) szemben, mivel úgy tűnik, gondok vannak némely ezekben kapható kenyérrel.

Milyen problémát találtak a kenyerekkel?

A fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a Spar, az ALDI és a Tesco vélhetően megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban.

A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében azt tapasztalta, hogy egyes „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.

A gyanú szerint az üzletláncok azt a téves benyomást ébresztik a fogyasztókban, hogy az érintett termékek túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek – tette közzé a GVH.

Kinek árthat leginkább a problémás kenyér?

A cukorbetegeknek, mivel számukra rendkívül lényeges, hogy milyen alapanyagokból készül a péksütemény, amit fogyasztanak. És mivel Magyarországon több mint egymillió cukorbeteg él, így igazán nagy volumenű problémáról van szó.

Mit jelent a versenyfelügyeleti eljárás?

A versenyfelügyeleti eljárások elindítása még nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások lefolytatására biztosított idő 3 hónap. Ez indokolt esetben két alkalommal, egyenként maximum két hónappal meghosszabbítható – olvasható a Magyarmezogazdasag.hu oldalon.

Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a cégek figyelmét, hogy a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók hogyan fogják értelmezni üzenetüket. És nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmát ellenőrizzék.