Érkezhetnek a hatósági árak, ezekre a termékekre vezetnek be ársapkát

A kormány bejelentette, hogy amennyiben a kereskedelmi láncok nem csökkentik az alapvető élelmiszerek árát, ismét bevezetik a hatósági árakat. Ez az intézkedés célja az infláció megfékezése és a lakosság terheinek csökkentése.

Az elmúlt hónapokban az infláció mértéke váratlanul emelkedett, januárban elérve az 5,5%-ot, az élelmiszerek esetében pedig a 6%-ot. Különösen a tej és a tojás ára nőtt jelentősen, részben a madárinfluenza-járvány és a nyers tej árának emelkedése miatt.

Emellett az energiaárak növekedése és a forint gyengülése is hozzájárult a költségek emelkedéséhez. A kormány szerint az alapvető élelmiszerek drágulása elfogadhatatlan szintet ért el, mivel ezzel párhuzamosan a kereskedők profitja is jelentősen nőtt.

Ezért, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a kormány kész ismét bevezetni a hatósági árakat, sőt, a haszonkulcsokat is korlátozhatja.

A hatósági árak alkalmazása nem új keletű Magyarországon. 2023 augusztusáig nyolc alapvető élelmiszer – például cukor, csirkemell, tojás, tej – esetében volt érvényben árstop.

Az üzemanyagárstop pedig 2022 decemberéig tartott, amely egy éven át maximalizálta a 95-ös benzin és a normál gázolaj literenkénti árát.

Ezek az intézkedések vegyes eredményeket hoztak: bár rövid távon mérsékelték az inflációt, hosszú távon torzították a piacot, importnövekedést és egyes termékek esetében áruhiányt okoztak.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) nem támogatja újabb árstopok bevezetését. Szerintük a hatósági árplafon hosszú távon nem csökkenti az inflációt, és torzítja a piacot.

Az előző árstopos időszak tapasztalatai alapján az MNKSZ úgy véli, hogy az ilyen intézkedések erősítik az importot, egyes termékeknél áruhiányt okoznak, és zavarokat keltenek a termelésben.

Emellett a béremelések, az energiaárak növekedése és a forint gyengülése is növeli a kereskedők költségeit, amit figyelembe kell venni az árképzés során.

Ha a kormány ismét bevezeti a hatósági árakat, az rövid távon csökkentheti az érintett termékek árát, enyhítve a lakosság terheit. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy hosszú távon torzul a piac, nő az import, és egyes termékek esetében áruhiány alakul ki.

A kereskedők profitjának korlátozása pedig csökkentheti a beruházási kedvet és a szolgáltatások minőségét. Ezért fontos lenne a kormány és a kereskedők közötti párbeszéd erősítése, hogy közösen találjanak megoldást az infláció mérséklésére és a lakosság védelmére.