Most jött: Így változik a nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében

Mi várható a nyugdíjkorhatár terén 2024-ben?

A nyugdíjkorhatár 2024-ben és 2025-ben nem változik a jelenlegi törvényi előírások szerint

Az MNB javaslatai a nyugdíjrendszer finomhangolását célozzák, hogy az összhangban legyen az európai rendszerekkel

A nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítanák, ami a korhatár emelkedését eredményezné a javuló életkilátások esetén

A nyugdíjrendszer és a nyugdíjkorhatár kérdése hazánkban mindig is központi téma volt, hiszen az időskori ellátás biztonsága mindenkit érint. A 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza a nyugdíjkorhatárt, amely 2024-ben és 2025-ben is változatlan marad a jelenlegi törvényi előírások szerint. De miért van szükség a korhatár emelésére, és milyen szempontokat vesznek figyelembe Európa más országaiban?

Miért van szükség nyugdíjkorhatárra?

A nyugdíjkorhatár meghatározása több gazdasági és társadalmi tényező figyelembevételével történik. Lássuk, miért fontos a rendszer fenntarthatósága szempontjából:

Hosszabb élettartam

Az emberek tovább élnek, így több évig jogosultak nyugdíjra. Ez nagy terhet ró a rendszerre, amit csak egy magasabb nyugdíjkorhatárral lehet ellensúlyozni.

Demográfiai változások

Az aktív munkavállalók száma csökken, miközben a nyugdíjasok aránya nő. Ezért is szükséges, hogy a munkaerőpiac minél tovább hasznosítsa a munkaképes korú embereket.

Gazdasági hatékonyság

Az idősebb dolgozók tapasztalata és szakértelme hozzájárul a munkahelyi innovációhoz, a gazdaság fejlődéséhez.

Az egészség megőrzése és aktivitás

Sok idős ember számára a munkában töltött évek hozzájárulnak az életminőségük fenntartásához, így a nyugdíjkorhatár emelése akár pozitív hatással is lehet az egyéni jólétre.

Hogyan alakul a nyugdíjkorhatár Magyarországon?

A fokozatos emelés már 2014 óta zajlik, és jelenleg a 65. életév betöltése az általános nyugdíjkorhatár. A különböző születési évjáratokra vonatkozó szabályok pontosan meghatározzák, mikor válhat valaki jogosulttá öregségi nyugdíjra – írja a Profitline.

1952-ben születettek: 62 év + 183 nap

1953-ban születettek: 63 év

1957 után születettek: 65 év

Milyen változásokat javasol az MNB?

Az MNB javaslatai a nyugdíjrendszer finomhangolását célozzák, hogy az összhangban legyen az európai rendszerekkel. A jegybank szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene igazítani, ami azt jelentené, hogy az életkilátások javulása esetén a korhatár is emelkedne. Ez a modell számos európai országban már működik.

Az európai gyakorlat

Európában többféle megközelítést alkalmaznak. Például:

Egy az egyhez modell: Egy év várható élettartam-növekedés egy év nyugdíjkorhatár-emelkedést jelent.

Csökkentett emelkedés: Hollandia például 1 év élettartam-növekedés esetén csak 0,8 évvel emeli a nyugdíjkorhatárt.

Kihívások Magyarországon

Hazánkban a várható élettartam jelentős elmaradást mutat az EU-s átlagtól, különösen az egészségben eltöltött évek száma tekintetében. Ez súlyos problémákhoz vezethet:

Egészségi állapot

A nyugdíjkorhatár elérését követő évek jelentős részét a magyar nyugdíjasok rossz egészségügyi állapotban töltik. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire reális tovább emelni a korhatárt.

Korhatár előtti nyugdíjazás hiánya

A jelenlegi szabályozás nem biztosít lehetőséget korhatár előtti nyugdíjazásra, ami nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik egészségügyi problémák miatt nem tudnak tovább dolgozni.

Mire számíthatunk a jövőben?

Bár a következő évtizedekben valószínűleg nem változik a jelenlegi nyugdíjkorhatár, hosszú távon elkerülhetetlen lesz annak újragondolása. Az MNB javaslatai alapján egy rugalmas rendszer bevezetése lehet a megoldás, amely figyelembe veszi a várható élettartamot és az egészségügyi mutatókat is.

A nyugdíjkorhatár kérdése mindannyiunk életére hatással van. Bár a változások nem azonnaliak, érdemes felkészülni rájuk, hiszen a gazdasági és demográfiai kihívások hosszú távú megoldásokat igényelnek.