A padlón koppant a forint, nagy erőkkel haladunk a kritikus szintek felé

Nagyot gyengült a forint, miért?

Mi történt? Hiába érkezett ma kedvező adat az augusztusi inflációról, kedden sem kapott erőre a forint, a gyengülés pedig már hétfőn elkezdődött.

A Portfolio kifejtette: tegnap forinteséssel újra közelebb került az árfolyam a háromszög felső szárához, amely most 398,5 körül húzódik. Ez az első fontos szint, amelyre figyelni kell, mert ha felfelé kitörne a háromszögből az árfolyam, akkor komolyabb mozgás is jöhet felfelé.

Ezt fékezhetné, állíthatná meg a kerek 400-as szint, illetve afelett a 402,5-ös ellenállási zóna. Utóbbi rendkívül erős technikai szintnek számít, írták.

Miért történik ez?

A hétvégi kötcsei piknik kapcsán legalább három, a befektetőknek is fontos információt jelzett Orbán Viktor miniszterelnök, előbb egy rögtönzött sajtótájékoztató keretében, majd egy Facebook-üzenet, aztán egy rövid videó formájában. Ezek együtt hozzájárulhattak a forint, régiós devizák közül kilógó gyengüléséhez:

1. Egyelőre nem számol további EU-pénzek kiszabadításával a kormányfő, és ez a befektetők, valamint a hitelminősítők szemében kedvezőtlen fejleménynek tűnik. Ez azt jelentené, hogy a már elérhető 12,2 milliárd eurónyi kohéziós kereten felül a további közel 10 milliárd eurónyi kohéziós pénz, illetve a 10,4 milliárd eurós teljes helyreállítási program beragadhat, akár végleg elveszhet.
2. Nyomás van a Magyar Nemzeti Bank vezetésén, hogy csökkentse tovább a kamatot a 2025-ös gazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami gyengíti a forint mögötti támaszt.
3. Fel akarja tolni a miniszterelnök a 2025-ös GDP-növekedést a 3-5%-os sávba, megfogalmazása szerint ez az alapja mindennek; ami a 2026-os választások előtt költségvetési lazítást, illetve erőltetett béremeléseket hozhat. Azt is sugallta Orbán Viktor a vasárnap esti posztban, hogy Nagy Márton lehet az összevont nemzetgazdasági és pénzügyminiszteri tárca csúcsminisztere, illetve Varga Mihály válthatja a jegybank élén Matolcsy Györgyöt.

Mi jön ezután? A fentiekből a befektetők számára olyan kép állhat össze, hogy 2026-ig a további EU-pénzek kiszabadítása kérdéses, emellett gyors bérkiáramlás és költségvetési lazítás jöhet a hivatalosan kommunikált pályához képest, amely a magasabb infláció mellett is lazább monetáris politikával, azaz csökkenő reálkamattal párosulhat. Mindez rontja a forint eszközök piaci megítélését, és ezzel függhet leginkább össze a régióból kilógó tegnapi forintesés, illetve az állampapírpiacokon a hozamemelkedés.

Forbes.hu