Sztori
Kiderült:Ekkora béremelést szán a kormány a dolgozóknak
Bruttó 300 ezer forintos minimálbért javasolnak jövő évtől a szakszervezetek.
A munkaadók szerint azonban ekkora emelésre kevés az esély, főleg a kkv-szektor sérülékenysége miatt. Lentner Csaba közgazdász Híradónknak azt mondta, a magyar munkavállalók hatékonysága általánosságban elmarad az unió átlagától, szerinte részben ez az oka annak, hogy számos vállalat nem tud megfelelő béreket kitermelni.
Habár még csak nyár van, már most elindult az egyezkedés a 2025-ös minimálbér mértékéről. A szakszervezetek tíz-tizenkét százalékos emelést akarnak, ezzel a minimálbér bruttó háromszázezer forintra, a garantált bérminimum bruttó háromszázhatvanezer forintra nőne.
A szakszervezeti szövetség elnöke szerint az európai uniós minimálbér irányelv is a jelentős emelést sürgeti. Erre javasoltak néhány referenciaértéket is, ezek közül kettő ismert, amely a köztudatban is benne van. Ennek a minimálbérnek el kell érnie az átlagbérnek az 50 százalékát, vagy a mediánbér 60 százalékát. A kétszázhatvanhatezer-nyolcszáz forintos minimálbér jelenleg a magyar átlagbér nagyjából negyven százaléka.
„Jövő évre a Magyar Nemzeti Bank kilenc százalék körüli átlagos bérnövekedést prognosztizál. Ennél is magasabb minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy alulról ez az érték közelítse az átlagbéreket, illetve annak az 50 százalékát” – fogalmazott az ATV Híradónak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A VOSZ főtitkára szerint azonban mindenkitől bölcsességre van szükség ahhoz, hogy ne kerüljön sor tömeges elbocsátásokra.
„Vannak olyan cégek, amik lényegesen többet is ki tudnak termelni, de a magyar kkv-k, főleg amelyek egy kicsit hátrányosabb helyzetű területeken, akár földrajzi, akár vállalkozási területeken működnek, nagyon ki vannak feszítve. A költségszint továbbra is magas a gazdaságban, örülünk neki, hogy normalizálódik az infláció, de ez nem azt jelenti, hogy visszaestek az árak. Az árak azok olyan szép magas szinten ragadtak, ahol tavaly voltak” – mondta Perlusz László.
Hangsúlyozta, nagyon sok vállalat azért nem tudja kitermelni a magasabb béreket, mert a magas költségeiken kívül nem férnek hozzá a modern technológiához, és sok helyen alacsony a munkaerő hatékonysága. A főtitkár szerint ezeken kell javítani a cél érdekében.
„Egy magyar munkaerőnek a hatékonysága az lényegesen alacsonyabb mint egy echte német munkaerőnek a hatékonysága, tehát jóval kisebb a magyar munkaerőállománynak a munkaerőpiaci intenzitása Magyarországon. A munkafegyelemmel, hatékonysággal, a tanulással – tehát a munkafolyamatokhoz történő folyamatos képzésekkel – bizony a magyar munkaerő hadilábon áll” – Lentner Csaba közgazdász.
Hozzátette, ettől még társadalmi kényszer a kétszámjegyű emelés, ez ugyanis a feltétele a további bérek emelkedésének, és a GDP-bővülésének.
Megkérdeztük a kormányt, mekkora minimálbér-, illetve garantált bérminimum emelést tart reálisnak. Válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a bérek növekedjenek, a minimálbér emeléséről ugyanakkor a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell egyezségre jutniuk.
