Mikor lehet kérni a nyugdíj összegének újraszámítását, és miért nem lehet ezzel élni a többi esetben? A nyugdíjszakértő összefoglalta a lehetséges élethelyzeteket.

• Miért nem lehet kérni az újraszámítást a valorizációs szorzók emelkedése miatt?
• Miért nem lehet kérni az újraszámítást a Nők40 mellett?
• Miért nem lehet kérni az újraszámítást a nyugdíj újraindításakor a közszférában?
• Miért érdemes újraszámítást kérni korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőknek, amikor betöltik a 65-öt?

Legutóbb arról írtunk a nyugdíj kapcsán, hogy miként vásárolhat valaki szolgálati időt, illetve nyugdíjalapot, ha az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban.

Ezúttal a már megállapított nyugdíj újraszámításnak a lehetősége a témánk, amit a legtöbb esetben nem, hanem csak igen speciális helyzetben lehet kérni – húzta alá Farkas András nyugdíjszakértő. Melyek ezek az esetek?

Ha a megállapítás óta nőttek a valorizációs szorzók

Nem lehet a nyugdíj újraszámítását kérni arra hivatkozva, hogy a megállapítása óta nőttek a valorizácós (vagyis értékkövetési) szorzók.

A kérdés egyébként abszolút jogos lenne, hiszen a nyugdíjasok relatív elszegényedését tükrözi, ami abban nyilvánul meg, hogy a korábbi években megállapított nyugdíjak tényleges vásárlóereje gyorsan képes csökkenni a későbbi években megállapított nyugdíjak vásárlóerejéhez képest

– mondta a szakértő.

A problémát azonban egyelőre csak úgy lehet enyhíteni, ha körültekintően választjuk meg a nyugdíjigénylés idejét. A valorizációs szorzó évről évre nő, de azért a nyugdíjigénylés időpontját sem lehet a végtelenségig halogatni, ha valaki élvezni is szeretné még a nyugdíjas éveket.

Farkas András szerint a valódi megoldás az lenne, ha úgy alakítanák át a nyugdíjrendszert, hogy az évenkénti inflációs emelésbe egy valorizációs korrekciót is beépítenének.

Ha valaki Nők40-nel nyugdíjas, de betölti a 65-öt

Nem lehet kérni a nyugdíj újraszámítását abban az esetben sem, amikor a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A Nők40 ugyanis teljes nyugdíj, vagyis nem vonnak le belőle amiatt, hogy korhatár előtt veszi igénybe az érintett az ellátást. Ez egyébként csak nálunk van így, mivel minden más országban csökkentett összegű nyugdíjat kap, aki a korhatár betöltése előtt vonul nyugállományba, és általában minden év kedvezménnyel 4-5 százalékkal alacsonyabb a nyugdíj össze.

Aki például 3 évvel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt lesz nyugdíjas, az élete végéig 12-15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap.

A nyugdíjrendszerek egyik alapelve ugyanis az ekvivalencia, ami nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a munkával töltött években befizetett járulék összegének meg kell egyeznie az adott személy élete végéig neki kifizetett nyugdíjak összegével. Emiatt az alapelv miatt került napirendre az is, hogy a várható élettartam emelkedésével emelkednie kell a nyugdíjkorhatárnak is.

Mivel a Nők40-ből nem vonnak le semmit, eleve nincs összhangban az ekvivalencia elvével, vagyis a szakértő szerint nehezíti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Ha a nyugdíj folyósítása újraindul
Nem lehet kérni az újraszámítást akkor sem, ha a közszférában dolgozik egy nyugdíjas, majd ezt követően újra folyósítani kezdik a nyugdíját.

Az érintett személy ugyanis a nyugdíj szünetelése alatt is nyugdíjasnak minősül, vagyis nem szerezhet plusz szolgálati időt vagy nyugdíjalapot, amikor újból szolgálati jogviszonyba kerül és dolgozik.

Ez is egy választott elv a nyugdíjrendszeren belül – magyarázza a szakértő. A másik megoldás a jellemzően skandináv országok által követett élethossziglani nyugdíjjogosultság, amikor a nyugdíj melletti munkavégzés eredményeként újraszámítják a nyugdíj összegét.

A hazai megoldás azonban a nyugdíjas munkavállalónak és a munkáltatónak is kedvező, mivel a nyugdíj melletti keresete után nem kell járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni.

Korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők kérhetik, hogy számítsák újra a nyugdíjuk összegét, amikor betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ennek az a feltétele, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Az ellátás melletti munkavégzéssel szerzett kereset ugyanis járulékköteles, vagyis szolgálati időre és nyugdíjalapra jogosít. Aki viszont korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesül, annak figyelni kell arra, hogy ha a keresete eléri az éves keretet, ami ( a minimálbér 18-szorosa) 4 802 400 forint, akkor a követő hónaptól év végéig szüneteltetik az ellátását vagy járandóságát. A járulék- és szocho-köteles keresetét azonban ez alatt az idő alatt is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének újraszámításakor.

Nincs vesztenivaló
Az újraszámítás iránti kérelmet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően bármikor be lehet adni.

A szakértő szerint feltétlenül érdemes kérni az újraszámítást, mivel hosszabb szolgálati időt és jóval magasabb valorizációs szorzókat lehet figyelembe venni, mint az eredeti ellátás/járandóság megállapításakor. Ráadásul nincs kockázat, mivel a nyugdíj összegét csak felfelé lehet módosítani az újraszámítással.

Blikk.hu