Döntött a kormány, minden megváltozik az online fizetéseknél

„Az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé” – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, a tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan exponenciális növekedésnek indult az olyan csalások száma is, amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek.

Érdemes felidézni, hogy június 26-án az Apple Store önálló életre kelt, amikor teljesen indokolatlanul és váratlanul bizonyos összegeket kezdett el levonni a felhasználók kártyáiról. Volt olyan, akinél csak pár száz vagy pár ezer forintról volt szó, de egyeseknek akár félmilliót is levont a számlájáról az alkalmazás, noha erre felhatalmazást nem adott a tulajdonos. A helyzet két nap után sem javult, s bár az Apple állítja, hogy nem történt hackertámadás, a levonások ugyanúgy folytatódtak. Majd később az is kiderült, hogy a kormány is foglalkozott a témával.

2025 nyarától indul az új szűrő

A közlemény szerint míg 2020 I. negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 negyedik negyedévére 3737-re nőtt, nagyjából 5,8 milliárd forint értékben. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat.

Míg 2020 első negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023 negyedik negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott. Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze, adottság, néhány éven belül nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében.

A megoldást nem a technológiai haladással való szembefordulás, hanem a szabályozás ahhoz igazodó finomhangolása jelenti. Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét

összegezte az államtitkár. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került, az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

A közleményt úgy zárták, hogy Magyarország Kormánya az új eljárás bevezetésével képes lesz hatékonyan fellépni azokkal a magyar családokat és vállalkozásokat megkárosító csalókkal szemben, akik jogellenes tevékenységükkel a családok mellett a nemzetgazdaság egészének is kárt okoznak. „2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat.”