Életmentő szűrővizsgálatok válnak kötelezővé

A halálos betegségeket is kimutató méhnyakszűrést, az emlőszűrést, illetve a vastagbél- és végbélszűrést is kötelezően el kell majd végezni az egészségbiztosítási módosítások következtében. A szakértő szerint a társadalmi tudatosság növelésével lehetne a lakosságot ösztönözni arra, hogy ténylegesen eljárjon a szűrővizsgálatokra.

Életmentő szűrővizsgálatok válnak kötelezővé

A halálos betegségeket is kimutató méhnyakszűrést, az emlőszűrést, illetve a vastagbél- és végbélszűrést is kötelezően el kell majd végezni az egészségbiztosítási módosítások következtében. A szakértő szerint a társadalmi tudatosság növelésével lehetne a lakosságot ösztönözni arra, hogy ténylegesen eljárjon a szűrővizsgálatokra.

A változtatás célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerhessék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit és csökkenti a kezelés költségeit.

2025. január 1-jénlép hatályba az új szabály, amely előírja, hogy afenti szűrővizsgálatok meghatározott évenkénti elvégzése kötelezők. Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Méltányossággal megigényelhető gyógyszerek

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvénymódosítás ezen felül létrehozza a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amelynek célja, hogy a Magyarországon szakmailag
elfogadott, de

társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújtson.

Az alap az olyan gyógyszerek beszerzésére biztosíthat fedezetet a kérelmezőknek méltányossági célzattal, amelyek még nem kerültek be a társadalombiztosítás által finanszírozott körbe (ide tartoznak a törzskönyvezett, de még semmilyen formában nem támogatott gyógyszerek, melyek kiszolgálása patikán keresztül történik, valamint a ritka betegségek kezelésére alkalmas – ún. orphan – gyógyszerek), és melyek a páciens gyógyulásához elengedhetetlenek, azonban ő saját költségére nem tudná beszerezni .

Az alapítvány – melynek alapításnál az állam képviseletében az egészségbiztosításért felelős miniszter jár el – a 2025. január 1-jétől indult méltányossági eljárások esetében fog döntést hozni (de az akkor folyamatban lévő méltányossági ügyekben még az egészségbiztosító fog eljárni).

Az intézkedés hatékonyságáról Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász nyilatkozott az Economxnak.

Aggasztóan kevesen járnak rendszeres szűrésre

Minden szakmailag bizonyítottan előnyös szűrővizsgálatnak a biztosítása, rendszeressé tétele hasznos a társadalom számára a szakértő szerint.

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.

– mondta portálunknak Rékassy.

Hangsúlyozta: „ebből kifolyólag rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat és például a prosztata-szűrést férfiak esetében forszírozzuk és ösztönözzük.” – Az emlőszűrés esetében sajnos a behívott betegeknek csak egy része megy el a mammográfiás vizsgálatra, illetve a mammográfiás gépek gyakori meghibásodása is csökkenti az emlőrák elleni megfelelő fellépést, tette hozzá.

Nemzetközi viszonylatban, Magyarország egyike azon OECD országoknak akik a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések tekintetében, tette hozzá.

Csak tovább terheli az egészségügyet az intézkedés?

Szakmailag indokolt, hogy a méhnyak, emlő, illetve a vastagbél- és végbélszűrést kötelezővé tegyék, mivel az ezen vizsgálatoknak köszönhetően kiszűrt betegségek, például

az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokok Magyarországon, így ezek időben való felismerése mindenképp javítja a közégészséget.

A méhnyakrák szűrést azonban a nők jelentős része magánegészségügyben végezteti el, tehát fontos, hogy a magángyógyászatok is részt vegyenek a szűrések rendszerességének növelésében, őket is be kell csatornázni az eljárásba. Továbbá, természetesen azoknak is biztosítani kell a szűrővizsgálatot, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy magánellátást vegyenek igénybe. Azonban az állami egészségügyben zajló szűrővizsgálatok növelése a kötelezővé tétel által azért problémás, mert már így is akkora orvos- és szakemberhiánnyal (asszisztensek, szakegészségügyi dolgozók) küzd a rendszer, hogy

az intézkedés tovább növelné a kapacitáshiányt, plusz terhet róva a gyenge lábakon álló rendszerre.

A szükséges erőforrások hiányában pedig a várakozási idő még magasabbra nőne, így jól látszik, hogy a társadalom igényeinek lefedéséhez szükség van a magánegészégügy kooperációjára is, mutatott rá a szakember az Economxnak.

Bár az állam csak korlátozottan tudja a magánszektort szabályozni, a magánegészségügyi szolgáltatókat is be lehet kapcsolni a rendszerbe különböző ösztönzőkkel és jogi szabályozás által. Például, ha a magánszolgáltató rendelkezik mammográfiás készülékkel vagy a gasztroenterológiai vizsgálathoz szükséges endoszkópos toronnyal, akkor állami finanszírozás mellett az ő pácienseik is részesülhetnének a vizsgálatokból.

Az edukáció a kulcs

Egy másik felmerülő aggály a lakossági hajlandóságot érinti. Problémás lehet például a vastagbélszűrésen való részvétel betartatása, ami egyrészről nagyon időigényes, másrészről – bódítás nélkül – kellemetlen konoloszkópiás vizsgálat, tehát nehezen vehető rá a lakosság, hogy részt vegyen az ilyen típusú szűréseken. Ennek fényében a lakossági edukáció elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük: egy félórás kellemetlen vizsgálat elviselése jóval inkább megéri, mint később súlyos daganattal fordulni orvoshoz.

A kötelező szűrővizsgálatok betartatása kapcsán fontos, hogy ne a kikényszerítésre helyezze az állam a hangsúlyt, hanem

a lakosság edukáció általi ösztönzésére egészség-nevelési és egészségtudatossági programokkal.

Másrészről pozitív és negatív ösztönzők segítségével lehetne rábírni a lakosságot a rendszeres szűrések vizsgálatára. Pozitív ösztönzőket a magánbiztosítók esetében lehetne alkalmazni: például járulékcsökkentést, TB kedvezményt, vagy egészségpénztári hozzájárulást biztosítani azoknak, akik betartják a rendszeres és kötelező szűrővizsgálatokat.

Batthyány-Strattmann László Alapítvány

A szakértő szerint Magyarországon az állam aránytalanul keveset költ az egészségügyi közkiadásokra és kifejezetten keveset fordít a gyógyszertámogatásra. Ezért bizonyos gyógyszerek hazánkban nem hozzáférhetőek, vagy nagyon lassú ezen készítmények befogadása állami támogatás hiányában, így az elérhetőség növelése prioritás.

Eddig a társadalombiztosítás által nem finanszírozott, a legtöbb esetben ritka betegségeket gyógyító és drága gyógyszerekre való támogatási kérelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) kellett  benyújtani. Ennek egy alapítványba történő kiszervezése a szakértő szerint egy igazságtalan megoldás lehet, mert végső soron növelheti az egyenlőtlen hozzáfárést a páciensek között. Az alapítvány által kezelt rendszerben fennáll a veszélye annak, hogy

egyes gyógyszercégek, amelyek erősebb pénzügyi háttérrel rendelkeznek, nagyobb eséllyel tudják támogatásra szoruló gyógyszereiket finanszírozni, mivel több erőforrást tudnak mozgósítani a lobbizásra és a kérelmek benyújtására.

Hátrányos helyzetbe kerülhetnek a kisebb gyógyszercégek, amelyek kevésbé képesek versenyezni az alapítványi forrásokért: ha az ő gyógyszereik nem kapnak támogatást, azok drágák maradnak, és a betegek számára nehezebben elérhetők lesznek. Ennek következtében a betegek hozzáférése a szükséges, de drága gyógyszerekhez jelentősen csökkenhet, mivel azok, akik nem tudják megfizetni a drága gyógyszereket, még nagyobb hátrányba kerülhetnek.

Forrás: Economx.hu