Nyugdíjba vonulás korhatár előtt:mutatjuk kik élhetnek vele

Mik a nyugdíjba vonulás feltételei?

Az első lépés, hogy tisztázzuk mit is jelent az öregségi nyugdíj és öregségi nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíj az az összeg, amit idős korunkban az államtól kapunk a munkával töltött éveink után.

Az öregségi nyugdíjkorhatár pedig nem más, mint az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható. Ebből kifolyólag öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük valamint rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel.

Ez utóbbi nem más, mint a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk és az előírt mértékű nyugdíjjárulékot megfizettük.

Ezek után jogosan merülhet fel Önben a kérdés? hogy ki az aki jogosult az öregségi nyugdíjra?

• Aki minimum 20 évnyi szolgálati időt letöltött: Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ha nem rendelkezünk 20 év szolgálati idővel, de legalább 15 évvel igen, akkor jogosultak vagyunk öregségi résznyugdíjra.
• Aki elérte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt: A nyugdíjkorhatár emelése fokozatos Magyarországon, 2024-ben jelenleg 65 évnél tart.

Itt álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg, hogy miért emelkedik évről évre a nyugdíjkorhatár?

Nyugdíjunk az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra. Amíg van elegendő aktív korú, addig a befizetések eltartják az idős embereket. Ha viszont nincs elég befizető, mert például fogy a népesség vagy sokan inkább külföldön vállalnak munkát, akkor a rendszer szép lassan roskadozni kezd.

Mindezek tehát oda vezetnek, hogy elöregedő társadalomban élünk, a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz, míg a munkaképes fiatalok száma jóval kevesebb. Éppen ezért az állam kénytelen szigorításokat bevezetni, ami hatással van a nyugdíjkorhatárra is.

Mindez tehát azt jelenti, hogy – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – a nyugdíjkorhatár még tovább fog emelkedni és meg is haladhatja a 65 évet.

Nyugdíjkorhatár körkép 2024

Az elmúlt évtizedekben jelentős jogszabályi változások mentek végbe a nyugdíjkorhatárokat illetően, aminek következtében számos korkedvezmény meg is szűnt.

A következő táblázatban szemléltetjük, hogyan alakul a nyugdíjkorhatár 2024-ben.

Fontos megjegyeznünk, hogy Magyarországon nincs különbség a férfiak nyugdíjkorhatára és a nők nyugdíjkorhatára között, viszont nők számolhatnak a 40 éves korengedménnyel.

Ahogy pedig a táblázatban is láthatjuk az öregségi nyugdíjkorhatár mindenhol egységes lett, ami egyúttal azt is jelenti, hogy számos korábbi kedvezményt az évek során eltöröltek. A továbbiakban tehát ezeket mutatjuk be részletesen, hogy pontosan kinél mit is jelentenek ezek a kedvezmények és milyen törvényi változásokat vezettek be ezzel kapcsolatban.

Mit jelent a nők korkedvezményes nyugdíja?

A fenti táblázatban láthatjuk, hogy nőként, milyen nyugdíjkedvezményt vehetünk igénybe. Esetükben az öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év jogosultsági idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek.

Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük.

Vegyünk egy példát! Réka 1962-ben született, 2021-ben elérte a negyven év jogosultsági időt, mert a középiskola befejezésétől vagyis, tizenkilenc éves korától folyamatosan dolgozott így már 59 évesen igénybe vehette a nyugellátást és nem kell 65 éves koráig további 6 évet dolgoznia.

Bár többször terítékre került a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, mégis úgy tűnik egyelőre ez még várat magára. Ennek pedig legfőbb oka, hogy ha bevezetik számukra ugyanazokkal vagy hasonló feltételekkel a korhatár előtti nyugdíj igénylést, akkor a nyugdíjkassza fenntarthatatlanná válna hosszú távon.

Közalkalmazottak korkedvezménye

A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korábban korkedvezményben részesültek. Azonban ez a lehetőség 2014. december 31-ével megszűnt. Sőt ahogy a táblázatban láthatjuk, a hivatásos szolgálatot teljesítőknek – katonák, rendőrök, tűzoltók – is eltörölték a korai nyugdíjazás lehetőségét. Így rájuk is a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik. Egyedül a nők 40 évi jogosultsági idő után vehetik igénybe a kedvezményes öregségi nyugdíjat.

Jó hír viszont, hogy a korábban megszerzett korkedvezmény érvényesíthető azokban a munkakörökben, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ma már hatályát vesztett melléklete sorol fel, például bányászok. Az azonban fontos tudnunk, hogy ezzel csak is korhatár előtti ellátást igényelhetünk, vagyis csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kapunk.

Vegyünk itt is egy példát! Péter 1959-ban született, a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltésével csak 2024-ben igényelhetné az öregségi nyugdíját. Viszont, mivel 2 év korkedvezményt szerzett 2014-ig – mert 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott 10 éven át –, így a 65 évből levonhat kettőt. Vagyis 63 éves korában, 2022-ben igényelhette a korhatár előtti ellátást.

Közalkalmazottként azt is fontos tudni, hogy jogviszonyunk megszüntethető felmentéssel is. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt munkabérre jogosultak vagyunk, de nem kell dolgoznunk. A felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A munkáltató pedig köteles minket legalább a fele időszakra mentesíteni a munka alól, egyes esetekben pedig a teljes időszak alól.

Jó tudni ugyanakkor, hogy eltérő szabályok vonatkoznak a felmentési időre a nyugdíjkorhatár betöltése, illetve a nők 40 éves korkedvezménye kapcsán.

A közalkalmazottakra vonatkozó jogszabály szerint felmentéssel akkor szüntethető meg a jogviszony, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Ez gyakorlatban tehát úgy néz ki, hogy ha például egy egyetemi tanár 6 hónappal a 65 éves kora előtt bead egy kérvényt, hogy felmentési időt kér a hátralévő időre, akkor ezt a kérvényt egy bizottság elbírálja. Ennek fényében pedig vagy érvényesítheti a megigényelt felmentési időt, vagy rövidebb felmentési időt kap, négy hónapnál kevesebbet azonban nem állapíthatnak meg.

A felmentés pedig kötelező jelleggel bír abban az esetben, ha nőként a nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idővel rendelkezünk. Mindkét esetben igazolást kell benyújtanunk, melyet a nyugdíjbiztosítási szerv állít ki.

Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy a közszolgálati tisztviselőkre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezzel kapcsolatban, mint a közalkalmazottakra. Éppen ezért fontos minden felmerülő esetet egyénileg kezelni és alaposan utána járni mindennek.

Dolgozhatok a nyugdíjkorhatár elérése után?

A korábbi évek szabályozásai alapján azt gondolhatnánk, hogy erre nincs lehetőségünk. A válasz azonban 2020-júliusa óta mégis az, hogy igen. Erre ráadásul két két féle utat is választhatunk:

• nyugdíj mellett vállalunk munkát;
• nyugdíjba vonulás nélkül folytatjuk a keresőtevékenységet.

Munkavállalás nyugdíj mellett

Korábban átláthatatlanok voltak a nyugdíj melletti munkavégzéssel és adózással kapcsolatos szabályok és rendelkezések 2020 júliusában viszont jelentős változások és kedvezmények kerültek bevezetésre, aminek legfőbb célja, hogy megkönnyítse a nyugdíjas munkavállalók helyzetét.

Ilyen kedvezmény például, hogy 2020. július 1-től nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. Ezáltal a nettó bér jelentősen megnőtt, viszont mivel a jövedelem járulékmentessé vált, ezért az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során. Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Az új szabályok hatással vannak a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára is. Míg a változás előtt főszabály volt, hogy a kedvezményes nyugdíjban részesülő nők ha tovább dolgoznak és elérik a munkavégzésből származó kereset havi minimálbér 18-szorosát, akkor a következő hónaptól fel kell függeszteni abban az évben nyugdíjának a folyósítását. Ez alól csak az jelent kivételt, ha betöltik a normál öregségi korhatárt.

Viszont mivel járulékmentessé vált a nyugdíj melletti munkavégzés, ezért a fenti korlátozás megszűnt. Így a nők, a kedvezményes öregségi nyugdíj mellett már nem csak munkavállalóként hanem megbízottként, vállalkozóként is korlátozás nélkül kereshetnek a versenyszférában is.

Ami viszont a közszférában dolgozókat érinti, ott továbbra is speciális szabályok vannak érvényben. Az ő esetükben ugyanis fennmaradt a korhatár előtti ellátásuk vagy a szolgálati járandóságuk mellett dolgozó személyek járulékalapot képező kereseteire vonatkozóan az éves keretösszeg korlátozása olyan módon, ahogy azt a nőknél a már eltörölt rendszer esetében leírtuk.

Kötelező nyugdíjba vonulni?

A rövid válasz az, hogy egyáltalán nem! Dönthetünk úgy, hogy miután elértük a nyugdíjkorhatárt nem vonulunk vissza. Ha valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna a mindennapjaiból, vagy úgy ítéli meg, hogy sokkal jobban jár anyagilag akkor ebben az esetben természetesen nem kötelező nyugdíjba vonulni. Sőt, nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól a törvény tiltaná a munkavállalást.

Így például számos művészt, írót vagy színészt láthatunk, akik gyakorlatilag haláluk napjáig aktívan alkotnak anélkül, hogy nyugdíjba vonulnának.

Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy közalkalmazottként legtöbb esetben kötelező az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően nyugdíjba vonulni. Ez tehát azt jelenti, hogy ilyen esetben jellemzően csak nyugdíj mellett lehet újra munkát vállalni, amennyiben szeretnénk aktívak maradni vagy plusz kereseti kiegészítésre lenne szükségük.

Előfordulhatnak persze egyedi elbírálások is ezzel kapcsolatosan, érdemes tehát alaposan utána járni, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha szeretnénk közalkalmazottként a nyugdíjkorhatár után is dolgozni.

Milyen szempontokat érdemes mérlegelni a nyugdíjkorhatár elérésekor?

Magyarországon a nyugdíjkorhatár 2024-ben 65 évnél tart, az emelkedés ugyanakkor nem ért véget, ami azt eredményezi, hogy tovább kell dolgozni. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, hiszen hosszabb ideig kapjuk a fix kiszámítható jövedelmünket és akár a nyugdíjunk összege is növekedhet ezáltal.

Ám az állami nyugdíj reálértéke jellemzően alacsony, éppen ezért a nyugodt időskor érdekében érdemes kiegészíteni állami nyugdíjunkat valamely öngondoskodási formában gyűlő megtakarítással. Ennek több lehetősége is van, melynek egyik formája a nyugdíjbiztosítás.

Napjainkban ez a legnépszerűbb, mert nem követi a nyugdíjkorhatár emelkedését. Vagyis akkor jár le, amikor elérjük a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki 2024-ben indít ilyen előtakarékossági számlát, akkor 65 évesen abban az esetben is hozzájut a pénzéhez, ha egyébként a nyugdíjkorhatár addigra 70 év lenne. Ez tehát egy plusz anyagi segítség lehet idős korban, ha esetleg 65 éves korunk után már nem szeretnénk olyan intenzíven dolgozni a nyugdíjba vonulásig

Teljes cikk itt a linken