Ebből logikusan arra is lehet következtetni, hogy a nagy összegű uniós források végül mégsem fognak megérkezni, miközben az ország költségvetési hiánya igen magas, a gazdasági növekedés, a belső fogyasztás és az export növekedés egyaránt elmaradt eddig a várakozásoktól.

Spontán euróizáció

Ez egy elég kockázatos helyzet befektetői szemmel nézve, és ez nem csak a külföldi alapokra, portfólióbefektetőkre vonatkozhat, hanem a magyar lakosságra vagy akár a vállalatokra is. Nem kizárt, és erre az utóbbi időben mutattak is adatok, hogy csendesen zajlik a spontán euróizáció, vagyis a megtakarítások átváltása arra az immár stabil pénznemre, a világ második legnagyobb valutájára, amihez előbb-utóbb úgyis csatlakozni fogunk.

Ha ennek mértéke csak akkora, mint például a folyó fizetési mérleg többlete, akkor önmagában nincs baj, a piac, és így az árfolyam egyensúlyi. A heves árfolyamingadozás és a gyakori gyengülés azonban nem igazán erre utal, pláne, hogy egyetlen másik uniós önálló valuta sincs ilyen gyenge állapotban: igaz, már eleve nincs is sok ilyen valuta.

A bivalyerős svéd-, és dán korona mellett már csak a forint, a cseh korona, a lengyel zloty és a román lej maradt, a bolgár leva már az euró előszobájában van, és 25 éve amúgy is hozzá van kötve az árfolyama az országban üzemeltetett valutatanácsi rendszer által.

A jegybank szerepe

Ilyen körülmények között már érthető a gyengülés, teljesen azt sem zárhatjuk ki, hogy a jegybank időnként beavatkozik a piacon, különösen a 400-as szint közelében: a magas devizatartalék ezt lehetővé teszi.

Feltételezhető, hogy adott árfolyamszint fölött, ahogy 2022-ben is, kiszélesedne a pánik, amit a jegybank nem engedhet meg, és határozottan jelezte , hogy nem is fogja, hiszen a gyengülés immár a külső infláció importálásán át fokozott inflációs nyomást fejt ki.

Nem kizárható persze, hogy a helyzet a választásokig állt fönn, ezt követően változik a kormány hozzáállása, együttműködőbbé válik, esetleg annyira, hogy egy újabb jelentős részletet megszerezzen az uniós forrásokból: ebben az esetben a forint piaca magától is megnyugodhat. Hogy ez így lesz-e, viszonylag hamar kiderül a kormány lépéseiből és az uniós nyilatkozatokból.

Külső körülmények

A világban a piacok hangulata, a kockázatvállalási hajlandóság most kedvező: a tőzsdék szinte folyamatosan csúcsokat döntenek, miközben az amerikai kamatcsökkentések is elkerülhetetlenül közelednek, még ha később is kerül rájuk sor, mint amit a piac korábban várt.

Jövőre már komolyabb csökkentésre, több lépésre számít a piac, az Európai Központi Bank pedig máris megtette az első lépést, csökkentette már az eleve nem túl magasan álló eurózónás alapkamatot.

A geopolitikai feszültségek a Közel-Keleten mérséklődtek, a gázai háború egyre kevésbé intenzív, ahogy fogynak a Hamász terrorszervezet bázisai és emberei, bár kétségtelen, hogy közben súlyos humanitárius válság alakult ki a területen. Irán láthatóan visszavonult a konfliktusban való közvetlen részvételtől, és már a hajókra lövöldöző húszi terroristák sem olyan aktívak. Az orosz-ukrán háború folytatódik, de minden korábbi ijesztgetés ellenére nem mutatkoznak eszkaláció jelei.

Konklúzió

Összességében így sem a külső helyzet, sem magyar külső egyensúly nem indokolja a forint gyengülését: annak okai vélhetően az unióval való konfrontációban és így az uniós források elmaradásában, a költségvetési helyzet bizonytalan mivoltában és mindezek következményeként a forintba vetett bizalom tartós megrendülésében kereshetők, pláne, hogy az immár negyedszázada fennálló euró rendkívül stabil, erős deviza lett.

Teljes cikk itt olvasható….