Sztori
Alapítványba szervezi ki a kormány a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági állami támogatását
Jövő januártól működik majd a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány. A “szegények orvosáról” elnevezett szervezet a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához járul hozzá egyedi elbírálás után.
A kormány kiszervez egy állami feladatot egy alapítványhoz, amely csak a gyógyszereknél évi 18-20 ezer döntést is hozhat majd, akár 50 milliárd forint értékben.
Újabb állami alapítású, közhasznú alapítványt hoz létre a kormány, méghozzá meglepő módon egy egészségügyi témájú államigazgatási szakmai feladat ellátására – ez a kedden a parlamentben elfogadott friss törvényből derül ki. Arról már írtunk, hogy a törvénycsomag több egészségügyi tárgyú változtatást tartalmaz, például kiterjesztik az “irányító vármegyei intézmények” hatáskörét:
Arról még kevesebbet ír a jogszabály – talán majd a később várható végrehajtási rendelet ezt részletesen kifejti –, hogy milyen szempontok alapján és kik, milyen szakmai háttérrel, pontosan milyen folyamat részeként döntenek majd az alapítványhoz befutó támogatási kérelmekről, hogyan zajlik majd az “egyedi elbírálás”.
A törvény alapján az alapítvány – amely jogosult a beteg személyes és egészségügyi adatai kezelésére – “a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.”
Több tízmilliárd forint, több tízezer döntés
De hogyan is néz ki a jelenlegi rendszer, egyáltalán milyen típusú gyógyszerekről van szó és mekkora feladatról, támogatási összegről beszélünk? Két fő készítmény-csoport lehet érintett: a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszerek, és a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítmények.
Előbbi a nehezebb ügy. Onkológiai kezeléseknél merül fel például gyakran, hogy lenne terápiás készítmény, amely használna, de itthon, vagy az EU-ban sem törzskönyvezett. Ez esetben a kezelőorvosnak meg kell szereznie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyedi importos engedélyét a termékre.
Ha ez megvan, jön az a kör, amit az amúgy itthon is elérhető, törzskönyvezett, de nem tb-támogatott gyógyszereknél kell befutni. Ez a méltányossági kérelem folyamata, és ezt venné át az alapítvány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya bírálja el az évi akár 18-20 ezer kérelmet.
A NEAK az elbíráláskor – hasonlóan a törvényben a leendő alapítvány számára előírt szempontokhoz – “a beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján” ítél támogatást az Egészségbiztosítási Alap keretei között.
A NEAK-ot amúgy egy külön társadalmi etikai bizottság is segíti bizonyos esetekben a kérelmek elbírálásakor. Egyébként állami pénzügyi alap, a gyógyszerkassza szab határt a kérelmeknek. Ez nem kevés pénz, mivel az egyedi méltányossági keret a gyógyszerkassza tavaly éppen 472 milliárdos összegének 8-10 százaléka lehet.
Mindez évi 40-50 milliárd forint is lehet. Vagy akár sokkal több is, ha az egyedi támogatású gyógyszereknek nemcsak a patikai forgalmát számoljuk ide, hanem a kórházi alkalmazású részüket is. És akkor még nem is számoltuk az egyedi támogatású gyógyászati segédeszközöket, amelyeknél szintén az alapítvány kapja az elbírálás jogát.
A NEAK legfeljebb 60 napon belül, de sürgős, életet veszélyeztető helyzetben, valamint kiskorú beteg esetén soron kívül dönt. A pozitív döntés 3 vagy 6 hónapra de legfeljebb egy évre szóló méltányossági ártámogatást jelent. Fontos, hogy az ártámogatás, vagyis pénz nem a beteghez kerül közvetlenül, hanem utófinanszírozással a gyógyszertárhoz.
A méltányossági ártámogatás gyakran lényegében 100 százalékos, hiszen olyan drága készítményekről van szó sok esetben, ahol kisebb dotáció nem sokat segítene, mivel a gyógyszerek havi adagja több millió forint lehet. Legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos “dobozdíjat” kell a betegnek megfizetni a jellemzően az alábbi típusú gyógyszereknél:
neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények.
Sok még a kérdőjel: mitől lenne jobb?
A hvg.hu értesülései szerint egy egészségügyi szakmai konferencián már szerdán elő is került az eddigi közfeladat alapítványba szervezésének kérdése. Az eseményen Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára. Sok részletet ő sem mondott, csak annyit, hogy
az alapítvány elsősorban olyan gyógyszerek támogatásáról dönt majd, amelyek még nincsenek befogadva, amúgy pedig nem várható változás a logisztikában vagy az ellátásban.
Egy, a helyettes államtitkár által említett nem befogadott, vagyis Magyarországon nem törzskönyvezett készítmények egyedi importjára rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, sok a kérdőjel az alapítvánnyal összefüggésben a szakmában, de abban bíznak, hogy a részletszabályok megalkotása után tisztul majd a kép.
Egy, a hvg.hu-nak szintén név nélkül nyilatkozó gyakorló gyógyszerész azt mondta, nem értik a változtatás szükségességét, mert nem lesz olcsóbb a rendszer működtetése az alapítvánnyal, sőt. A szakmai indokot sem látják, továbbá úgy fogalmazott: ugyan nem volt tökéletes a jelenlegi rendszer, de nem világos, mitől lenne transzparensebb az új.
Hvg.hu
