Sztori
Ezekért az Egészségügyi ellátásokért KELL FIZETNI 2024-től – ITT a teljes táblázat!
Ezekért az Egészségügyi ellátásokért KELL FIZETNI 2024-től – ITT a teljes táblázat!
Ahogy 2024-ben belépünk az egészségügyi ellátások új korszakába, fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen szolgáltatásokért kell fizetnünk, amelyeket már nem finanszíroz a társadalombiztosítás. Az egészségügyi rendszer folyamatosan változik, és ezek a változások befolyásolják a betegek zsebére gyakorolt hatást is. Lássuk, melyek ezek az ellátások:
| Egészségügyi Szolgáltatás | Nagyjából Árak |
|---|---|
| Kiegészítő és Alternatív Kezelések (pl. akupunktúra, homeopátia) | 30,000 – 150,000 Ft/alkalom |
| Kozmetikai és Plasztikai Sebészet | 200,000 – 2,000,000 Ft/műtét |
| Speciális Fogászati Ellátások (pl. fogfehérítés, implantátumok) | 20,000 – 400,000 Ft/kezelés |
| Speciális Szemészeti Kezelések (pl. lézeres látáskorrekció) | 150,000 – 700,000 Ft/kezelés |
| Egyes Gyógyszerek és Orvosi Eszközök | Változó, attól függően hogy melyik gyógyszer vagy eszköz |
| Elektív Beavatkozások és Szűrővizsgálatok (pl. genetikai tesztelés) | 10,000 – 150,000 |
1. Esztétikai beavatkozások
A plasztikai és kozmetikai műtétek, amelyek nem orvosi szükségleten alapulnak, szintén nem tartoznak a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások közé. Ez magában foglalja az olyan beavatkozásokat, mint az arc- és testkontúrozás, szemhéjplasztika vagy a zsírleszívás.
3. Fogászat
Bár alapvető fogászati ellátások, mint a szuvasodás kezelése vagy a fogtömés, gyakran fedezettek, bizonyos speciális kezelések, mint például a fogfehérítés, implantátumok vagy kozmetikai fogászat nem részei a társadalombiztosítás által fedezett szolgáltatásoknak.
4. Speciál
Szemészeti Kezelések
A szemészeti alapellátások, mint például a látásvizsgálatok és a szemüvegkeretek támogatása, gyakran részei a társadalombiztosítási rendszernek, azonban a speciális kezelések, mint például lézeres látáskorrekció vagy egyes szemészeti műtétek, külön díjazásúak lehetnek.
5. Egyes Gyógyszerek és Orvosi Eszközök
Nem minden gyógyszer és orvosi eszköz része a társadalombiztosítás által finanszírozott listának. Például bizonyos új, innovatív vagy ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek, illetve speciális orvosi eszközök, mint például bizonyos típusú hallókészülékek, magasabb költséggel járhatnak.
6. Elektív Beavatkozások és Szűrővizsgálatok
Az elektív, vagyis nem sürgős műtétek és bizonyos szűrővizsgálatok, mint például a genetikai tesztelés, szintén nem mindig részei a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatásoknak. Ezeket az ellátásokat a pácienseknek gyakran maguknak kell finanszírozniuk.
Altervarívák
A társadalombiztosítás általában nem fedezi a kiegészítő és alternatív gyógyászati kezeléseket, mint például a homeopátia, akupunktúra, vagy kiropraktika. Ezek a kezelések népszerűek lehetnek bizonyos betegcsoportok körében, de a hagyományos orvoslás által nem minden esetben ismertek el.
Összegzés
2024-ben számos egészségügyi szolgáltatásért kell fizetni, amelyek nem részei a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásoknak. Fontos, hogy a betegek tisztában legyenek ezekkel a költségekkel, és szükség esetén előre tervezzék meg a szükséges kezeléseket és beavatkozásokat. A fent említett ellátások mellett érdemes tájékozódni az aktuális egészségügyi politikákról és biztosítási feltételekről, hogy mindenki a legmegfelelőbb ellátást kapja személyes igényei és pénzügyi lehetőségei szerint.
Kell fizetni TB-t, ha van egészségbiztosításom?
Maga a TB – társadalombiztosítás – célja az egészségügyi ellátás biztosítása a társadalom minden rétege számára. Sok más külföldi rendszerrel ellentétben ez hazánkban alanyi jogon jár, ugyanakkor – bár sokan hangoztatják az ellenkezőjét – nem ingyenes.
Mit is jelentenek ezek pontosan?
Azt, hogy minden Magyarországon született magyar állampolgárságú gyermek a születése után automatikusan kap egy TAJ kártyát, ami tartalmaz egy egyedi sorszámot. Ez alapján pedig bekerül az állami egészségügyi ellátórendszerbe. Ezzel tulajdonképpen nincs egyéb dolgunk mindaddig, amíg egy gyermek tanulmányokat folytat. Ez idő alatt ugyanis az állam biztosítja az egészségügyi ellátást.
Jó, ha tudjuk, hogy ha elveszítjük TAJ kártyánkat vagy esetleg adatmódosítás miatt újat kell csináltatni, akkor minden esetben a kormányablaknál tehetjük meg, előzetes időpont foglalás esetén. Ma már az állandó személyazonosító igazolványunk 2016. január 1-jétől elektronikus adathordozó egységet, tároló elemet -chip- is tartalmaz. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza valamennyi személyes és okmány adatunkat, köztük az TAJ, illetve adóazonosítónkat. Bár sajnos még kevés helyen tudjuk ennek előnyeit kihasználni, azért nem árt tisztában lennünk ezzel a lehetőséggel is, ha bármi történne egyéb igazoló dokumentumainkkal.
A tanulmányi jogviszony megszűnését követően pedig fizetésünkből munkáltatónk vonja le tőlünk a havi járulékot, vagy vállalkozóként mi magunk fizetjük be magunk után. Ha viszont tanulmányaink befejezése után nem kapunk munkát, vagy nem indítunk vállalkozást, akkor senki sem fogja helyettünk befizetni társadalombiztosításunk díját.
Ebben az esetben ugyanis nekünk magunknak kell fizetni a TB-t egyénileg. Ennek összege 2023. január 1-jétől havi 9600 forint, amit minden hónap 12-éig kell befizetni a NAV számlájára.
Ha pedig ezt elmulasztjuk és az összegyűlő TB hátralék meghaladja a mindenkori havi szolgáltatási járulék hatszorosát, akkor egészségügyi szolgáltatást mindaddig nem vehetünk igénybe térítésmentesen, míg nem rendeztük a tartozásunkat. Tehát, ha ilyen esetben mégis valamilyen egészségügyi vizsgálatra kell mennünk, akkor mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk (ha egyáltalán ellátnak az állami rendszerben), mivel nekünk kell megfinanszírozni azt, amíg a tartozásunk fennáll.
Láthatjuk tehát, hogy az állami egészségügy sem ingyenes, hiszen minden hónapban fizetnünk kell ennek költségét vagy egyénileg vagy a fizetésünkből levont járulék formájában. A munkáltató által befizetett társadalombiztosítási járulék mértéke ugyanis 2020. július 1-től egységesen 18,5%, mely a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék összevonásával jött létre.
Most, hogy tisztáztuk a TB működését, és azt, hogy ez az ellátás alanyi jogon jár mindenkinek, aki valamilyen módon fizeti ennek az összegét, térjünk is rá a korábban felvetett kérdésre, miszerint: megtehetjük-e azt, hogy csak a magán úton kötött egészségbiztosítást fizetjük és az állami TB-t nem.
Ahogy azt a korábbiakban is láthattuk, a TB fizetése nem opcionális, hiszen alkalmazottként a munkáltatónknak kötelező a járulékot befizetnie utánunk, és vállalkozóként sem tudunk kibújni ennek költsége alól. Ha pedig például álláskeresőként nem fizetjük magunk után a TB-t, akkor egy bizonyos összegű tartozás után az állam kizár minket az ingyenes ellátásból, ami komoly nehézséget jelenthet még akkor is, ha van valamilyen egészségbiztosításunk.
Azt ugyanis fontos tudni, hogy az egészségbiztosítás nem helyettesítheti minden esetben az állami ellátást. Ennek az egyik oka, hogy ha például magánorvosi egészségbiztosítást kötünk, akkor bizonyos egészségügyi beavatkozások, például a nagy műtétek nagyon drágák, amiket nem finanszíroz a biztosító. De, ha valamelyik biztosító ki is akarná fizetni a magas költségű műtéteket, akkor sem lehet minden beavatkozást a magánorvosi ellátás keretében igénybe venni, mivel egy ilyen komplex beavatkozás technikai felszerelései is hiányoznak az egyes magánklinikákon.
Képzeljük el, hogy magánellátás keretén belül megállapították, hogy sürgősségi vakbélműtétre szorulunk. Hiába van egészségbiztosításunk, nem fognak tudni ellátni minket helyben, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő technikai háttér. Így az ilyen jellegű beavatkozásokat mindenképpen az állami egészségügyi rendszerben kell lebonyolítanunk.
Hasonlóképpen, ha például autóbalesetet szenvedünk akkor is azonnal az állami kórházba visznek minket, hiszen a magánegészségügyi rendszer még egyáltalán nem áll készen ilyen sürgős, életmentő és komplex beavatkozások elvégzésére, ráadásul központi nyilvántartás sincs arról, kinek és hol van esetleg magánorvosi biztosítása.
Az eddig leírt érvek viszont, csak a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításra vonatkoztak. Ugyanakkor nem csak ilyen esetben szükséges továbbra is bennmaradni az állami egészségügyi rendszerben, hanem egy összegtérítéses egészségbiztosítás mellet is. Hiszen ilyen esetben pénzösszeget kapunk például egy műtét vagy a kórházban töltött napok után. Ebben az esetben viszont a beavatkozásokat jellemzően az állami kórházakban végzik el. Tervezhető beavatkozások esetén persze dönthetünk a magánklinika mellett is, amit ilyenkor saját zsebből kell kifizetnünk, de a biztosításunkból befolyó térítési összeg részben vagy egészben lefedheti azt.
Az egészségbiztosításnak tehát egyik formája sem teszi lehetővé, hogy “kiiratkozzunk” az állami egészségügyi rendszerből.
Milyen formában köthető egészségbiztosítás?
Mielőtt egészségbiztosítást kötünk fontos alaposan átgondolnunk, hogy az összegtérítéses vagy a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás mellett tesszük le voksunkat, esetleg a kritikus betegségek külföldi gyógykezelését tartjuk a legfontosabb típusnak, amit megkötnénk.
Jó, ha tudjuk, hogy számos különbség mutatkozik az egyes típusok indítása és a feltételek terén, ugyanakkor a három formából kettőnek – összegtérítéses és szolgáltatásfinanszírozó – több hasonló előírása van, amiket a szerződéskötés előtt érdemes szem előtt tartani. Bármelyik mellett tesszük is le a voksunkat, az indítási feltételekről bővebben is írunk majd az egyes termékek részletes bemutatása során.
Ami viszont közös, hogy mindegyik egészségbiztosítást elindíthatjuk egyéni, családos vagy akár céges szerződés keretében. Nézzük is meg, hogy mit is jelentenek ezek pontosan!
Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy magunknak szeretnék valamilyen egészségbiztosítási megoldást választani, akkor mi leszünk a szerződők és a biztosítottak is egyben. Tehát a mi betegségünk után fizet a biztosító, vagy mi vehetjük igénybe a magánorvosi ellátást esetleg a mi kritikus betegségünk gyógyítását szervezik meg külföldre, attól függően melyik biztosítási formát választjuk.
Egyéni szerződést ugyanakkor úgy is indíthatunk, hogy például a családfő külön köt egy szerződést a feleségére és külön egyet a gyermekére. Mindkét esetben a szerződő a családfő, de ebben az esetben a gyereke, illetve a felesége lesz a biztosított.
A családunkat azonban biztosíthatjuk egy csoportos családi egészségbiztosítási szerződéssel is, ami – mivel egy kötvényen fut – gyakran kedvezőbb feltételeket biztosít az egész család számára, mint az egyesével megkötött önálló szerződések.
A családi csomag jellemzően 2-6 fő között köthető, de biztosítónként ez változhat. Sőt összegtérítéses biztosítás esetében arra is van lehetőségünk, hogy családon belül más-más kockázatot és biztosítási összeget állítsunk be, hiszen nem minden esetben ugyanaz jelent egészségügyi kockázatot egy kisgyermek számára, mint például egy felnőttnek. Ez a lehetőség pedig kedvezően befolyásolhatja a biztosítási díjat is.
Magán egészségbiztosítás esetében az egészségbiztosító családi csomagon belül fedezi a család azon költségeit, amelyek a megelőzés, a diagnosztika, a gyógyítás, utógondozás közben felmerülnek a privát ellátás keretében. Biztosítási díj csomagban kötött szerződés esetén függ a biztosítottak korától illetve, attól is, hogy milyen csomagot választunk szeretteinknek, vagyis azok milyen egészségügyi ellátásokra terjednek ki.
A kritikus betegségek külföldi gyógykezelését finanszírozó biztosítóknál is van lehetőség családi csomag megkötésére. Különösen azon családok számára javasolt, ahol nagyobb a hajlamosító tényező pl. egy rákos megbetegedésre, de minden család számára előnyös lehet, ha egy biztosítás keretében külföldi specialisták és a legmodernebb eljárások, eszközök segítségével, nagyobb gyógyulási esélyekkel küzdhet meg a súlyos betegségekkel.
Viszont, amire érdemes figyelni ennél az egészségbiztosítási formánál, az a hozzátartozók belépési kora. Házastárs esetén ugyanis 19-64 évben, gyermek esetén 0-18 évben van meghatározva a belépés, újszülöttek bevonása pedig a születést követő 30. naptól lehetséges csupán. A szolgáltatás díja pedig függ a csomagban szerződött személyek életkorától, illetve számától is.
Jó, ha tudjuk, hogy nem a családi szerződés az egyetlen csoportosan köthető egészségbiztosítás. Lehetőség van ugyanis céges keretek között is kedvező feltételekkel egészségbiztosítás védelem alá kerülni.
A vállalati egészségbiztosítás számos előnnyel bír. Ugyanakkora havidíj ugyanis egy céges flotta keretén belül sokkal szélesebb körű szolgáltatást tesz elérhetővé, mint egy egyéni szerződés esetében. A magánorvosi egészségbiztosítási csomaggal például egy alkalmazott nem esik ki a munkából egy felmerülő betegség esetén, mert várakozás nélkül, gyorsan ellátják, nem beszélve az ellátás színvonaláról.
Emellett olyan szerződést is köthetünk a munkavállalók részére, amely évente egy szűrővizsgálatot is tartalmaz. Ennek segítségével pedig időben fel lehet ismerni és jobb eséllyel meg lehet gyógyítani a legtöbb betegséget. Így nemcsak gyorsabb felépülést jelenthet a munkavállalónak, ami után hamarabb visszatérhet a megszokott életéhez, de sok esetben akár a munkából való későbbi kiesést is megelőzhetjük.
Mindemellett a szolgáltatásfinanszírozó biztosítások esetén lehetőség van arra is, hogy a vállalat munkavállalói kiterjesszék a biztosítást a családtagjaikra is. Így akár ők is ugyanazon szolgáltatásokat tudják igénybe venni a céges szerződés keretén belül, mint maga a munkavállaló.
Egészségbiztosítási csomagtól függően pedig akár személyre szabott kezelések is igényelhetők a vállalati szerződés keretén belül. Vagyis eltérő szintű vagy mértékű szolgáltatásokat igényelhetünk például egy stratégiailag fontos vezető számára és egy irodai dolgozó számára.
Természetesen munkáltatóként nem csak szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítást köthetünk munkavállalóinkra. Lehetőségünk van ugyanis betegbiztosítással is védeni az egészségüket. Nagy előnye, hogy az ilyen összegtérítéses konstrukciók esetén személyenként eltérő csomagot is választhatunk attól függően, hogy az adott dolgozó munkaköre milyen biztosítási védelmet igényel. Ennek következtében tehát egy céges konstrukciót is munkavállalónként vagy csoportonként személyre szabhatunk, így tényleg mindenki a számára megfelelő védelem alatt állhat.
Ami viszont a vállalati egészségbiztosítás hátránya – bármelyik típust is választjuk -, hogy egy 2019-ben megjelent cafetéria törvénymódosítás értelmében eltörölték azt a korábbi szabályozást, miszerint a minimálbér 30%-ig cafetéria juttatásként adómentesen adható.
Így ezt követően a cégek már csak jelentős közteher (81,95%) megfizetése mellett nyújthatnak munkavállalóiknak egészségbiztosítási védelmet, ami jelentősen csökkentette ennek a cafetéria elemnek a népszerűségét. Ezen az adóterhen ugyanis a munkáltató és a munkavállaló nem egyenlő mértékben osztozik.
Láthatjuk tehát, hogy az egészségbiztosítások mindhárom típusa többféle módon is megköthető, így mindenki megtalálhatja a számára kedvező konstrukciót akár egyéni, akár valamilyen csoportos megoldást keres.
Ami viszont biztos, hogy a különböző egészségbiztosítási formák eltérő élethelyzetekre és igényekre nyújtanak fedezetet, de akár egymást kiegészítve is használhatóak. A legelső lépés tehát mindenekelőtt az, hogy megtaláljuk a számunkra legjobb egészségbiztosítási formát.
A döntés nem egyszerű, éppen ezért érdemes egy független szakértő segítségét kérni, aki eligazít minket az egyes biztosítási csomagok és konstrukciók között.
Most pedig nézzük meg külön-külön egy kicsit részletesebben is az összegtérítéses és szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás, valamint a kritikus betegségek külföldi gyógykezelésének lehetőségét.
Összegtérítéses biztosítás
Az összegtérítéses biztosítás – régebbi nevén betegbiztosítás- pénzt fizet a káresemény, vagyis a szerződésben meghatározott események után. Működésében hasonlít a balesetbiztosításra, a betegbiztosítás ugyanakkor egy szélesebb eseménykört fed le, mivel ez baleset és betegség esetén egyaránt térít. (Ezzel szemben a balesetbiztosítás kizárólag a balesetből származó sérülések kezelése után fizet.)
Egy másik fontos különbség a baleset- és betegbiztosítás között, hogy az önálló (stand alone) termékként indított betegbiztosítás halál esetén nem térít, ugyanakkor egy végzetes kimenetelű baleset után minden balesetbiztosítás fizet. Léteznek azonban olyan konstrukciók is, amiket kombináltan élet- baleset- és egészségbiztosításként köthetünk meg. Ebben az esetben ha egy baleset következtében életünket vesztjük, akkor nemcsak az életbiztosítási összeg, hanem a baleseti halálra megadott összeg is térítésre kerül.
Fontos megjegyezni, hogy az összegalapú egészségbiztosítások a szerződésben előre rögzített események után egy meghatározott összeget térítenek, amit minden esetben utólagosan fizetnek ki a számunkra. Vagyis, ha például egy betegség miatt kórházba kerülünk és műtétre szorulunk, akkor a műtét és a kórházban töltött napok után az orvosi papírok, pl. zárójelentés alapján – ami tartalmazza a műtét típusát és a kórházban töltött napok számát – kérhetjük a biztosítási összeg kifizetését.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor több fontos dolgot is szem előtt kell tartani:
- Csak orvosi zárójelentés alapján fizet a biztosító. Vagyis, hiába állítjuk a biztosítónak, hogy megműtöttek és 5 napot kórházban voltunk, az alapján nem fogja megtéríteni a szerződésben foglalt összegeket. A zárójelentés igazolja számukra, hogy milyen betegség miatt milyen beavatkozást végeztek el. Emellett ez igazolja számukra azt is, hogy nem olyan esemény után igényeljük vissza a pénzünket, ami a szerződés alapján kizáró tényező. (Hogy mik lehetnek ezek, a fejezet végén található felsorolásban leírjuk).
- Mivel a biztosító utólag fizet, nekünk kell előzetesen finanszírozni az orvosi ellátást, ha például magánúton szeretnénk gyógyulni. Tehát, ha például kiveszik a mandulánkat, akkor a műtét és a kórházban töltött napok során felmerülő összes esetleges költséget nekünk kell előzetesen kifizetni. (Az állami egészségügyben történő gyógyulás esetén ez persze kevésbé számít.)
- Egy előre, a szerződésben meghatározott összeget fizet a biztosító minden esetben. Vagyis nem a tényleges költségeket vagy jövedelem-kiesésünket fedezi, a térítés mértéke attól ugyanis teljesen független.
- A biztosítási összeg bármire felhasználható, vagyis a biztosító nem írja elő, hogy kizárólag a gyógyulásunkra fordíthatjuk a pénzt.
Jó, ha tudjuk, hogy a kifizetés összege és a biztosítási események köre attól függ, hogy milyen csomagot választunk. A legtöbb biztosítónál ugyanis lehetőségünk van 3-5 különböző csomag közül választani. Ezek között megtalálhatjuk az alap, olcsóbb és minimális eseményeket tartalmazó típustól a betegségek széles körét magas térítési összeggel lefedő csomagot is.
Bizonyos betegbiztosításokat nem csak csomagalapon köthetünk meg, hanem lehetőségünk van teljesen egyénre szabottan összeválogatni, hogy milyen betegségek után, mekkora összeggel szeretnénk biztosítani magunkat anyagilag.
Itt fontos megemlíteni, hogy a nagyobb csomagok jellemzően tartalmaznak különböző számú kritikus betegségekre is biztosítást. Ez azt jelenti, hogy ha például valamilyen rákos, vagy szív- és érrendszeri megbetegedést diagnosztizálnak, akkor a biztosító már a diagnózis felállítása után is kifizet egy előre rögzített összeget, attól függetlenül, hogy később lesz-e műtétünk vagy be kell-e feküdnünk a kórházba.
Ezt a kiegészítő elemet ugyanakkor nem csak egy csomagba beépítve (az alap betegségbiztosítás egyik szolgáltatásaként) kérhetjük. Vannak ugyanis olyan biztosítók, ahol külön, önálló szerződés keretében is köthetünk ilyen jellegű, kifejezetten kritikus betegségekre szóló, akár nagyobb összegű biztosítást.
Tehát megtehetjük azt is, hogy akár csak egy a kritikus betegségek után térítő egészségbiztosítást kötünk meg (ha kifejezetten ezektől tartunk); vagy akár azt is, hogy meglévő alap betegbiztosításunk mellé kötünk egy további, kifejezetten a rettegett betegségekre térítő külön szerződést is. Ebben az esetben a mindennaposabb események mellett a kritikus betegségekre még jelentősebb védelmet élvezhetünk. (Természetesen, ha a csomagalapú szerződésben is van ilyen elem, akkor mindkét biztosítás fizetni fog, tehát az térítések összeadódnak.)
Vegyünk két példát! Erika 27 éves irodai dolgozó, nem dohányzik, heti kétszer edzésre jár és az elmúlt 5 évben semmilyen komolyabb betegség miatt nem kellett orvosi kezelést igénybe vennie. Ha ő egy alap szolgáltatási csomagot választ, akkor akár már havi 1490- 2990 forintért is köthet egészségbiztosítást.
Mihály viszont 52 éves kőműves, rendszeresen dohányzik és nem sportol így neki egy egészségbiztosításra várhatóan magasabb összeget kell fordítania. Egyrészt azért, mert idősebb, mint Erika, másrészt a foglalkozása is magasabb kockázati besorolást jelent, mint egy irodai dolgozó esetében. Mindezek mellett pedig az életmód – vagyis a káros szenvedélyek és a sport mentesség – szintén megnövelik a biztosító kockázatát, ezáltal pedig az egészségbiztosítás díját is. Vagyis Mihály hozzávetőlegesen minimum havi 4990 forintért találhat csak magának betegbiztosítást, ez az összeg ugyanakkor biztosítónként jelentősen változhat.
Az egészségbiztosítási csomag típusa – milyen eseményekre mekkora összeget fizet – mellett tehát fontos szerepe van még a díj meghatározásában az életkornak, a foglalkozásnak, az életmódnak, vagyis, hogy sportolunk-e, vagy van-e káros szenvedélyünk. Mindemellett természetesen – ahogy azt már írtuk is – az is fontos díjszabást befolyásoló tényező, hogy egyéni vagy csoportos szerződést kötünk, illetve egyes esetekben az is, hogy milyen futamidővel kötjük meg a szerződésünket.
Mindezek alapján elmondható, hogy összegtérítéses biztosítást köthetünk akár már 2000 Ft-tól egészen 10.000 Ft-ig.
Láthatjuk tehát, hogy nem csak a csomag összeállításában, de a megfelelő díj tekintetében is széles skálán mozognak az összegtérítéses egészségbiztosítások, így bárki megtalálhatja a számára legkedvezőbb konstrukciót, amit biztonsággal tud fizetni a futamidő teljes hossza alatt.
Ha már szót ejtettünk a futamidőről, mint díj befolyásoló tényező, akkor érdemes arról is beszélni, hogy milyen időtávra köthetjük meg egészségbiztosítási szerződésünket.
Betegbiztosítást köthetünk fix időtartamra vagy akár tartam nélkül is. Előbbi variáció azért jobb, mert a biztosító nem mondhatja fel a szerződést egyoldalúan és nem emelhet díjat sem.
Ezzel szemben a tartam nélküli szerződést jellemzően a biztosító is bármelyik évforduló előtt 30 nappal írásban felmondhatja, vagy akár díjat is emelhet, ha például a korunk vagy a korábbi év kezelései miatt nagyobb kockázatot lát bennünk.
Érdemes lehet tehát inkább egy tartamos szerződést megkötni, hiszen ebben az esetben a választott futamidő alatt – ami lehet 5-20 év között bármilyen időtáv – végig fix díjjal számolhatunk és nem kell félnünk attól, hogy megszűnik a szerződésünk.
Azt ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy szerződőként mi mindkét konstrukciót felmondhatjuk bármelyik évforduló előtt 30 nappal írásban.
MILYEN ESEMÉNYEK UTÁN FIZET AZ ÖSSZEGTÉRÍTÉSES BIZTOSÍTÁST?
- Kórházi napi térítés: ha betegség vagy kezelés miatt kórházba kerülünk, a bent töltött napok után egy megadott összeget – napidíjat – fizet.
- Műtéti térítés: műtét esetén vehetjük igénybe, a kifizetés mértéke a műtét súlyosságától függ. (Jellemzően 3-4 különböző súlyossági kategóriát határoznak meg, és az alapján sorolják be a műtéteket az egyes fizetési kategóriába)
- Fix összeget téríthetnek szolgáltatótól és csomagtól függően: csonttörésért, súlyosabb, kritikus betegségekért, legalább 30%-os rokkantságért (vannak olyan biztosítók, ahol csak 70%-os össz-szervezeti egészségkárosodás után fizetnek).
- Egyes szolgáltatóknál akár gyermekszülésért és őssejtlevételért is jogosultak lehetünk egy adott biztosítási összegre.
MILYEN ESETEKBEN NEM FIZET A BIZTOSÍTÓ?
Bár az egyes pénzintézeteknél lehetnek eltérések a feltételek között, mégis vannak olyan kitételek, amelyek mindenhol kizáró tényezők:
- 90 napos elmaradás a díjfizetésben
- Változásbejelentési kötelezettség elmulasztása (pl. kedvezőtlenül megváltozott dohányzási szokások)
- A szerződéskötés idejében már ismert betegségekkel kapcsolatos kezelések, műtétek
- Ittas vezetésünk miatt bekövetkezett sérülés
- Esztétikai beavatkozások
- Művesekezelésre, valamint a krónikus betegségek ellátása
- Versenyszerű sporttevékenységből eredően szükségessé váló kezelések
- Öngyilkossági kísérletből származó egészségkárosodás
- Az egészségbiztosítási szerződés megkötése előtt is fennálló krónikus betegséggel kapcsolatos orvosi beavatkozások, kezelések
- Néhány veszélyes foglalkozás esetén, mint pl. alpinista, rendőr, pilóta stb. – köthető egészségbiztosítás, de a foglalkozásból eredő egészségkárosodásra jellemzően nem fizet a biztosító
Magánorvosi egészségbiztosítás
A köznyelvben ma már a legtöbben ezt a típust értik egészségbiztosítás alatt, amelynek egy másik neve a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás. Ez a forma ugyanakkor a már megismert összegtérítéses típussal ellentétben, nem pénzbeli térítést ad, hanem magas szintű szakorvosi ellátást biztosít exkluzív környezetben, amit minden esetben teljeskörűen meg is szervez számunkra.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy bármilyen panasszal szeretnénk a magánorvosi ellátást igénybe venni, azt a biztosító felé kell jeleznünk, egy call center vonalon. A biztosító a piacon elérhető és vele kapcsolatban álló magánorvosi rendelők ajánlatából felajánlja számunkra a legkorábbi időpontban elérhető orvost, de természetesen mi is kérhetünk egy konkrét ellátóhoz vagy doktorhoz időpontot, vagy akár a számunkra legközelebbi rendelőben elérhető orvosok közül is választhatunk.
A lényeg tehát az, hogy a biztosító minden teendőt levesz a vállunkról, ami a betegellátás megszervezésére vonatkozik, a biztosítási díjból pedig fedezi a vizsgálatok költségét.
A magánorvosi egészségbiztosítási csomag része – bármelyik biztosítónál is kötünk szerződést – egy 24 órában hívható orvosi ügyeleti vonal. Ezt a nap bármely szakában hívhatjuk, ha orvosi tanácsra van szükségünk, az ugyanakkor fontos, hogy sürgősségi ellátást nem nyújtanak, vagyis semmilyen esetben sem mennek ki házhoz. (!)
Fontos tudni ugyanakkor, hogy biztosítónként változik, hogy a befizetett díjért milyen limiteket határoznak meg. Van ugyanis olyan szolgáltató, ami korlátlan számú vizsgálatot tesz lehetővé, viszont például korlátozza az egy évben igénybe vehető betegszállítást vagy a kórházi napok számát. Ugyanakkor olyan biztosítóval is találkozhatunk, ahol egy meghatározott számú orvosi ellátást vehetünk csak igénybe a pénzünkért cserébe.
Nagy előnye emellett ezeknek az egészségbiztosításoknak, hogy nem csak a betegségek kezelésében nyújtanak segítséget, de akár évente egyszer prevenciós jelleggel szűrővizsgálatokat is kérhetünk.
Azt ugyanakkor érdemes szem előtt tartani a megfelelő szolgáltató kiválasztásakor, hogy van olyan biztosító, ahol ezzel a lehetőséggel magánszemélyként nem élhetünk, csak céges szerződés keretében. Ha tehát egyéni szerződést kötünk és a szűrővizsgálatokra vonatkozó kiegészítés fontos a számunka, akkor érdemes olyan biztosítót keresni, ahol ezt magánszemélyként is igénybe vehetjük.
A magánorvosi egészségbiztosítást gyakran összekeverik az egészségpénztárral, a két termék ugyanakkor teljesen más elven működik. Bár mindkét esetben befizetünk valamekkora összeget egy számlára, ugyanakkor a pénz “útja” a befizetés után eltérő. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás esetén ugyanis a befizetéseinkért (vagyis az állandó biztosítási díjért) cserébe a biztosító az esetlegesen felmerülő egészségügyi beavatkozásokat helyettünk finanszírozza. Ezzel szemben az egészségpénztárba befizetett pénz saját számlánkon gyűlik, amire évi 20%-os adóvisszatérítést is igényelhetünk. Az itt összegyűjtött pénzünket később pedig orvosi beavatkozására, gyógyszererre, esetleg szemüvegére költhetjük – az adóvisszatérítés miatt azonban valamivel kedvezőbben, mintha közvetlenül saját zsebből fizetnénk. Vagyis az egészségpénztári számla önmagában nem jelent magánorvosi biztosítást, hisz az ellátásokért továbbra is mi magunk fizetünk. Emellett pedig fontos különbség az is, hogy míg az egészségbiztosításnál a biztosító megszervezi a teljes ellátást, addig az egészségpénztárnál ezt is minden esetben nekünk kell megtenni.
Ezek után jogosan merülhet fel Önben a kérdés, hogy mindezért mekkora havi, negyedéves, féléves vagy éves díjat kell fizetni.
Egységes árat nehéz mondani, mert mindez több tényező függvénye. Az árat ugyanis befolyásolja például az, hogy melyik biztosító mennyire széleskörű csomagját választjuk. Emellett pedig fontos tényező az életkorunk, bármilyen kórelőzmény, a szerződéskötés módja (egyéni vagy csoportos), a dohányzási vagy sportolási szokásaink, illetve az, hogy milyen futamidővel kötjük meg a szerződést.
Itt álljunk is meg egy pillanatra. A futamidő tekintetében ugyanis – az összegtérítéses egészségbiztosításhoz hasonlóan – ebben az esetben is kétféle szerződéstípus létezik. A fix, tartamos és a tartam nélküli.
A tartamos szerződések jellemzően 2-5 évre szólnak. Ezt a biztosító nem mondhatja fel, mi viszont minden évforduló előtt 30 nappal írásos formában megtehetjük ezt. A tartam nélküli konstrukció esetében – a korábban bemutatott betegbiztosításhoz hasonlóan – ha az évforduló előtt 30 nappal nem nyilatkozunk másképp – minden évben egy újabb évre meghosszabbodik a szerződés.Viszont ebben az esetben az is igaz, hogy a biztosító ugyanúgy felmondhatja indoklás nélkül a szerződést bármelyik évfordulóra, ha megítélése szerint például indokolatlanul nagy költséget jelentettünk a számára. (Például kirívióan sok orvosi vizsgálatot vettünk igénybe.)
Visszatérve a költségekre tehát, mindezen tényezők figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy a magán egészségbiztosítás összege havonta 8-35.000 forint közé tehető.
Az alap csomagok esetében már havi 8-10.000 forint befizetésével élhetünk a magán egészségbiztosítás előnyeivel, ez azonban csak kevesebb szolgáltatás igénybevételére jogosít. Ezzel szemben, ha olyan csomagot választunk, ahol a havidíjak akár több tízezer forintba kerülnek, már sokkal több lehetőségünk van a különböző orvosi szakágakat, vizsgálatokat tekintve.
Láthatjuk tehát, hogy számos szempontot érdemes górcső alá venni, amikor a megfelelő szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítást keressük. Ehhez nyújtunk további segítséget azzal, hogy összeszedtük egy helyre, hogy milyen vizsgálatokat, illetve beavatkozásokat vehetünk igénybe akkor, ha ilyen egészségbiztosítási szerződést kötünk.
MILYEN ESETEKBEN VAN LEHETŐSÉGÜNK IGÉNYBE VENNI A MAGÁNORVOSI ELLÁTÁST?
- Magánorvosi járóbeteg ellátás szinte az összes szakágban
- Teljeskörű éves preventív szűrővizsgálatok
- Labor- és diagnosztikai vizsgálatok – röntgen, ultrahang, vérvétel
- Nagyértékű képalkotó diagnosztika – CT, MRI (ez a szolgáltatás minden szolgáltató esetében éves szinten limitálva van
- Egynapos sebészet és különböző ambuláns műtétek
- Emelt szintű fekvőbeteg ellátás finanszírozása
- Éjjel-nappal hívható orvosi ügyfélszolgálat
MILYEN ESETEKBEN NEM VEHETJÜK IGÉNYBE A SZOLGÁLTATÁSFINANSZÍROZÓ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁST?
- 90 napos befizetés elmaradása esetén
- Sürgősségi, életmentő beavatkozásra
- Teljeskörű háziorvosi ellátás, panasz nélkül ugyanis, például recept felírásra nem mehetünk magánorvoshoz, ahogy egy influenza elleni oltást sem adnak be ennek az egészségbiztosításnak a keretén belül.
- Nagyobb műtétek
