Sztori
Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit.
Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. Lapunk a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.
Pert nyert a HVG a kormányzattal szemben: a Fővárosi Ítélőtábla november 23-i ítéletében lapunknak adott igazat és a márciusi elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az operatív törzset, hogy adja ki az üléseiről készült jegyzőkönyveket, amelyeket eddig igyekeztek titkolni.
A HVG még tavaly májusban indított pert azok után, hogy a koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig döntés-előkészítő iratok.
A friss ítélettel azonban azt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnésével és az operatív törzs működésének leállásával nincs olyan további döntés, amelyet a korábbi jegyzőkönyvek megalapozhatnának.
A közérdekű adat megismerése iránti pert azért indítottuk, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülésével a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület működésének csaknem két éve alatt.
Ugyanis a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott.
Az egyelőre szóbeli ítélet szerint az Ítélőtábla bírói tanácsa összesen 175 jegyzőkönyvet nézett át, és csak 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokolt kitakarni, mert azok a döntéselőkészítő munkát végző személyekhez köthető “véleményező tartalmi elemek”.
A már zajló bírósági eljárást tavaly ősszel a kormány is próbálta gátolni. Egy rendelettel, amit el is neveztünk lex HVG-nek, mivel azt az általunk forszírozott konkrét ügyre szabták, ráadásul visszamenőleges hatállyal.
A kormányrendelet szerint “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”.
Tehát a változtatás után a már folyamatban lévő perben az operatív törzs jegyzőkönyvei a jogszabályból következően döntés-előkészítő jellegűek, vagyis 10 évig nem adhatók ki. Sőt előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, vagyis
ezzel az állam arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga „menjen az ügy után”, és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez.
A bírók ezt meg is tették: megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e döntés-előkészítő jelleg, a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért dokumentumok kiadására, mondván: a döntések már megszülettek.
A perben – amelyben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel együttműködésben Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte lapunkat – kiderült, csak akkor lehetne elzárni az adatokat a nyilvánosság elől, ha lenne olyan döntési folyamat, amelyben a korábbi jegyzőkönyvek segítenének.
A másodfokon eljáró Ítélőtábla azonban lapunk érvelését elfogadva rámutatott, hogy még egy új járvány esetén is jelentős változások következtek be mind a vírus mutációja, mind a védekezés terén, ezért akkor is új döntéshozatali folyamatra volna szükség.
